Foci

Sousa nem dilettáns, csak más

A Videoton trénere az itthon megszokottól sokmindenben eltérően gondolkozik. Rendhagyó évértékelő Paulo Sousával.

A mediterrán edző elegáns (vidi.hu)

„Fiam, ahol én versenyeztem, téged oda nézőnek sem engedtek volna be, …” Horváth „Vöri” László, a 70-80-as évek jeles öttusázója edzőként ekképpen érzékeltette a klasszikus pentatlon és a mai versenyek színvonala közti különbséget.
Némi túlzással elmondhatjuk ezt Paulo Sousáról is. 
A játékosként a kétszeres BL győztes portugál tréner olyan pályák gyepén tapasztalt, olyan öltözőkben leste el az edzői mesterség apró fortélyait, ahova magyar játékost, edzőt maximum a 20 eurót kóstáló „Stadium Tour” alkalmával eresztenek be – szigorúan idegenvezetéssel.
Ez persze még nem garancia arra, hogy Sousa jó edző. 
Az viszont biztos, hogy a portugál ez előző évadban bajnokságot nyerő Mezey Györgyöt váltotta a Videoton élén, ergo már a megérkezése pillanatában amúgy magyarosan „megágyazott neki a szakma”…

– Idestova fél éve nevezték ki a Videoton élére. Milyen pozitív és milyen a negatív benyomások érték a magyar futballban?

– A legjobb benyomásaim általános dolgokhoz köthetőek. Amikor számomra korábban ismeretlen helyre érkezem, első célom mindig megismerni az országot és az ott élő embereket. Persze a munkámból adódóan nincs erre sok időm. Minden esetre az biztos, Magyarország nagyszerű ország, amely nőni, fejlődni szeretne és nyitott a világ felé.

Ugyanakkor a legrosszabb,hogy még szinte meg sem érkeztem, de már azzal szembesültem, hogy hallomásból, mások véleménye alapján alkottak, alkotnak folyamatosan képet rólam emberek még akkor is, ha lehetőség lenne személyes tapasztalatszerzésre. Ítélkeznek, pedig nem is ismernek.

– Miben mutatkozott ez meg? Netán az edző média kapcsolatában – hiszen alapvetően a média szembesít az emberek véleményével -, vagy személyes élményeken alapszik a megállapítás?

– Nem akarok belemenni konkrét példákba és részletekbe. Nincs értelme. Leginkább általánosságban értem. Az alapján, amit látok és tapasztalok a mindennapokban. Fiatal koromban, az egyik legelső lecke, amit édesapámtól megtanultam az így szól: „Tiszteld az embertársaidat és te is tisztelve leszel”. Én előbb megismerem az embert, aztán alkotok véleményt róla. Ha nem ismersz valakit, jobb nem mondani semmit…

Az ősz legeredményesebb mérkőzése

– Bajnokságot nyert a Videoton, érkezését követően mégis jelentős változáson ment keresztül. Átalakult játékosállományt és a játék képe egyaránt. Kezdetben mindez nem párosult eredményességgel.

Ezzel nem értek teljesen egyet. Először is, az egyetlen meccs, ahol a csapat pocsékul játszott, az a Kaposvár elleni mérkőzés volt. Ott persze rengeteg külső körülmény – az időjárás, a pálya talaja – is közrejátszott abban, hogy a csapat gyengén muzsikált. A Siófok ellen meg hét gólt rúgtunk, még sem nevezném azt a legjobb meccsünknek.  És akadtak mérkőzések, mint például Debrecen vagy a Honvéd elleni, ahol a csapat fantasztikus teljesítményt nyújtott, de mindez nem párosult eredményességgel. Természetesen az eredmények, számok fontosak. De nem lehetünk felszínesek, amikor az első fél évünket analizáljuk. Az ítélethozatalkor érdemes objektívebbnek maradni.

– A döcögős indulást viszont impozáns évzárás követte. Mégis, mi hozta meg az áttörést?

– Az egyik legfőbb célom, amit át szeretnék adni, amit el szeretnék érni, az egy, az eddigihez képest teljesen más futball-filozófia meghonosítása a klubban. A futballé, ahol a játékosok legfőbb célja a játék és az ellenfél kontrollálása. Folyamatos labdabirtoklást akarok, akkor is, ha ez több kockázatot és rizikósabb játékot jelent. Ez az átalakítási folyamat nem egyszerű. Múltbeli szokásokat megváltoztatni és gyakorlatban alkalmazni az újonnan tanultakat nem könnyű. Főleg ha olyan játékosról van szó, akiket korábban teljesen kudarckerülő, biztonsági játékra neveltek. Jóval könnyebb azt megkövetelni a játékostól, hogy csak a tutit játssza.  Azt kell minden játékosomnak megtanulnia, hogy ésszerű határok mentén, de folyamatosan kockázatni kell a győzelemért.  Amikor ezt rendszeresen sikerül alkalmazni, akkor beszélhetünk áttörésről.


A mediterrán edző más világsztárokkal is vehemens (vidi.hu)

– Feltételezem, a győzelem azért segíti ezt a folyamatot.

Hogyne, az eredményesség segít bennünket. Segít az elvégzett munkába vetett hitben. Hogy megszilárduljunk. De mindezt csak olyan játékosokkal tudjuk elérni, a klubnak olyan játékosokra van szüksége, akik mentálisan gazdagok, akik mindig győzni akarnak, akik magukévá tudják tenni ezt a futball-filozófiát. Akik tudnak különböző rendszerekben, más-más dinamikával játszani. Mondom, mindez sok időt vesz igénybe. Ráadásul az út elején a befektetett munka többnyire nem társul eredményességgel. Ezért fontos, hogy én az első pillanattól látok pozitív dolgokat. Amiket edzéseken gyakorlunk, vagy kérünk a játékosoktól, az a pályán igenis megmutatkozik. Nekem ez már önmagában fejlődés, előrelépés. Persze én is szeretném, ha mindig nyernénk, mint mindenki más.

– A játékosok partnerek ebben?

– Ebben az irányban kívánunk tovább dolgozni és haladni, mert hiszünk benne és leginkább a játékosok hisznek benne. Látványosan nő a teljesítményük, fejlődnek és jobb labdarúgókká válnak. Ez pedig a legjobb visszajelzés az edzőnek.

– A magyar edzők is ugyanezt várják a játékosoktól. Kontrollálják a játékot, legyenek kreatívak, pozitívan gondolkozzanak, kezdeményezőek legyenek. Mégis tény, a magyar játékosok többségére inkább a kudarckerülés a jellemző, mint a kezdeményezés. A magyar futball ezért inkább defenzív. Aki más, aki több, aki mer kockáztatni, az felfelé lóg ki, és rövid úton külföld a cél.

– Abban az értelemben egyetértek ezzel, hogy ha elemzem az ellenfeleinket, a legtöbb csapat a magyar ligában átengedi a kezdeményezést, védekezik, és abból próbál kontratámadásokat vezetni. Ez is egy stratégia, amivel persze lehet nyerni. Azt azonban, hogy miért defenzív játék, a magyar játékosok többségének miért van kudarckerülő mentalitása, miért kerülik a kockázatot, nem tudom megítélni, hiszen csak hat hónapja vagyok itt. Általánosságban mindez a képzéstől, az oktatástól függ. Attól, hogy általában milyen futballt akarunk az országban? Milyen a magyar futball-filozófia? Milyen edzőket akarunk nevelni? Az sem mindegy, ezt a filozófiát kik és hogyan adják át a gyerekeknek?  Az én filozófiám minden esetre észrevehetően különbözik a Magyarországon megszokottól.


A mediterrán edző megköveteli a tiszeteletet, de vidám (vidi.hu)

– Azért kellett a magyar játékosok többségét lecserélni, mert más a mentalításuk, nem értették meg a magyar és sousai futball-filozófia közti különbséget?

– Nem, nem gondolom.  A távozók többsége az érkezésem pillanatában ment el. Ők nem tapasztalhatták meg az én elvárásaimat, filozófiámat és ötleteimet. A megfelelő képzettségű magyar játékosok pedig azért nem szerződnek hozzánk, mert más fajta versenyt keresnek, legfőképpen más országokban. A Videoton olyan játékosokat keres a játékos piacról, akik megfizethetőek, az elvárt minőséget tudják nyújtani, akik nyerni akarnak, és akik illeszkednek abba a szerkezetbe, filozófiába, amivel nyerni tud a csapat. A futball mindenhol erről szól: olyan játékosok beépítése, akik győzelemhez segítik a csapatot.

– Van valamilyen kapcsolata a magyar edzői karral?

– Semmilyen kapcsolatom nincs. De elfogadom ezt. Ahogy én értelmezem: mindenkinek sok a dolga. Az edzők a  saját munkájukra koncentrálnak és én ezt tiszteletben kell tartsam.

– Érdekes. Régebben is voltak komoly játékos múlttal rendelkező, neves külhoni edzők Magyarországon és irányukba is inkább a rideg távolságtartás volt a jellemző. Sőt. Néhány éve itt járt Sir Alex Ferguson és vagy 60 edző előtt tartott előadást. Ritka alkalom. Ahogy az lenni szokott, a moderátor az előadás végén megkérdezte, hogy van e kérdés? Mit gondol, hány jelentkező volt?

– ?

– Egy sem, viszont sorban álltak utána autogrammot kérni…

– A fejlett futballkultúrákban ez máshogy van. Ott számos alkalommal találkoznak egymással a menedzserek. Beszélgetnek a futballról, elmondják a gondolataikat, megosztják a tudásukat, ötleteket. Tapasztalatot cserélnek, hogy megvitatják, miben rejlik a fejlődés lehetősége, segítséget keresnek, hogy hogyan lehet tovább, előrébb lépni szakmailag.

– Egy másik történet. Évekkel ezelőtt Henk ten Cate az ön által most elmondottakhoz hasonló filozófiát próbált meghonosítani az MTK-nál. Offenzív, már az ellenfél térfelén letámadó taktikát tanított játékosainak. A bajnokság végén ezüstérem lett a jutalma. Nem ezért, de tény, a bajnokság végén távozott Magyarországról. A Videoton félidőben harmadik, a Debrecennek kilenc pont az előnye. Van még esély a másodiknál jobb helyezésre?

– Mi csak magunkat tudjuk kontrolálni. Ahogy eddig is, eztán is arra törekszünk, hogy minden meccset megnyerjünk.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.