Tótágast állt a magyar futball az NB I-es szezon rajtjára: az MLSZ és a sportállamtitkárság alá tartozó Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet egyaránt szigorú ajánlások teljesítéséhez kötötte a közvetett és közvetlen állami támogatásból érkező források felhasználását. A klubok azóta is a fair versenyt siratják, mások az utolsó pillanatos szabályváltoztatás körülményeit sajnálják, a közvélemény pedig jórészt arra koncentrál, hogy végre-valahára elvárás is kapcsolódik a költségvetési források kárára rendezett habzsi-dőzsihez.
- De vajon profitál-e bármit is a magyar futball a verseny további elsorvasztásából?
- Milyen hatása lehet az új ösztönzési rendszernek a csapatba erőltetett fiatalok pályafutására?
- Jó-e, ha boldog-boldogtalan hazamenekül külföldről az NB I-be?
- És vajon mikor kap a sportág az adó milliárdok mellé központilag előírt, alapos, mélyreható, számon kérhető szakmai programot is, ami kijelöli a játékosfejlesztési irányait és referenciapontjait?
Marosi Gergellyel, a 24.hu futballszakírójával beszéltük át a hazai fociközeget lázban tartó új körülményeket, de még azt is, hogyan adja át a Football Manager nevű játékot programozó angol szakembereknek ezt a tengernyi paragrafust az, akinek ez lenne a dolga.
Évekkel ezelőtt azt olvastuk-hallottuk, hogy a klasszikus kilencesek korának vége, a jövő az összjátékban is használható, mozgékony, gyors, technikailag is kifogástalan, szervezni, illetve gólt lőni egyaránt képes, multifunkciós támadóké. Most mégis egyre másra érkeznek a licitek Benjamin Sesko, Alexander Isak, Hugo Eikitike, Viktor Gyökeres, Nicholas Jackson és Jonathan David játékjogaiért. Tényleg újra minden topcsapatnak szüksége van egy klasszikus kilencesre? Egyáltalán: milyen ma egy klasszikus kilences? Taktikai trendfordulók, NBA-hasonlatok és Pep Guardiola szerepének hangsúlyozása mellett arról is szó esett, vajon találó becenév-e Gyökeresre a „szőke Jardel”.
Ki kapja az Aranylabdát, és miért? A France Football kihirdette harmincas jelöltlistáját a legrangosabb egyéni futballdíjra, amit jó eséllyel Lamine Yamal (Barcelona) vagy Ousmane Dembélé (PSG) nyerhet el a tavalyi szezon teljesítménye alapján. De vajon van-e még értelme túráztatni az agyunkat az Aranylabda-szavazás várható eredményén? És mit mond el a díjról, ha emberemlékezet óta először olyan játékos kapja, akit a világ nagy része kizárólag Bajnokok Ligája-mérkőzéseken láthatott játszani, hazája bajnokságában egyáltalán nem? Megvitattuk.
