Belvon Attila szövetségi kapitánnyal, és Kiss Baranyi Sándorral, a Ferencváros labdarúgó-utánpótlásának szakmai igazgatójával a kontinenstorna apropóján kicsit mélyebben áttekintettük a magyar képzés közelmúltbeli helyzetét és jelenlegi tendenciáit.
- Miért lehet az, hogy miközben a belga, a német, az angol utánpótlásreform bevezetése után tíz évvel valamennyi országban megjelent az első „aranygeneráció”, nálunk 11 évnyi kiemelt állami támogatás ellenére is csak egy-egy játékosban látszik a megtérülés?
- Miért hullámzott az irányvonal, mi lett a sorsa a régiós kiválasztásoknak, a 2014-re elkészült és Dárdai Pál nevével fémjelzett utánpótlás-fejlesztési tervnek?
- Milyen minőségű a képzés akadémiai szinten, és hogyan működik jelenleg a kiválasztás az U-válogatottaknál?
- Mit jelent, hogy miközben a mi fiaink „most találkoztak először a focival”, az ír, a walesi és a lengyel csoportellenfelek is felnőttesen futballoztak?
- Megfelelő minőséget biztosít-e a klubokban folyó napi munka, a bajnoki rendszer, szükséges lenne-e nemzetközi tornák során részt venni 19 éves korig?
- Mi a konklúziója a jelenlegi U17-es válogatott Eb-szereplésének, lesz-e ebből a generációból legalább egy labdarúgó, aki idővel a felnőttválogatott mezét is magára húzhatja?
