A héten négy egyenes kieséses mérkőzéssel visszatért az európai csúcsfutball. A Manchester City egy ötöst gurított Lisszabonban a Sportingnak, a Liverpool Milánóban kettőt az Internek, míg a PSG otthon verte a Real Madridot (1-0). Egyedül a Salzburg okozott meglepetést azzal, hogy hazai pályán majdnem elcsípte a Bayern Münchent (1-1). A két játéknap mérkőzései, de leginkább a 0-5-ös kiütés kapcsán a heti Ziccerben Marosi Gergely, Dajka Balázs és Kálnoki Kis Attila arról beszélgetett,
- miért van az, hogy az elmúlt tíz évben minden negyedik BL-csoportkörös vagy egyenes kieséses találkozó minimum háromgólos különbséggel záródik?
- Ha ennyire lefutott a meccsek negyede, eladható-e a nézőknek, hogy a BL a világ „legjobb futballja”?
- Mindez azt is jelenti egyben, hogy végleg kettészakadt a topfutball? Ma már a krémnek is van krémje, ezért tényleg jobb lenne Szuperliga néven a legjobbak egymás elleni játékát nézni?
- Hol van ebben a tagozódásban a magyar klubfutball helye?
Sok sima, kevés fordított – folyamatosan szállítja az érveket a BL egy szuperligához
Ebben az évadban minden negyedik BL-meccs izgalommentes, és ez nem új jelenség: az elmúlt bő tíz évben nagyon megszaporodtak a sima és kiütéses találkozók. De mikortól okoz ez gondot a klubfutball csúcstermékének?
