Amikor Kyle Shanahan 2017-ben átvette az irányítást San Franciscóban, akkor alighanem ő maga sem gondolta volna, hogy nem egészen három év múlva Super Bowlt játszhat majd a csapattal. Pedig ez történt, a 49ers az NFC bajnokaként magabiztosan várhatja a döntőt, hogy 1995 után újra felülhessen a liga tetejére. A másik oldalon Andy Reid hasonló helyzetben találta magát, mint Shanahan, igaz, neki jóval több ideje volt a csapatépítésre: a Chiefs fokozatosan jutott el arra a szintre, hogy rendszeresen ott legyenek a döntő közelében, idén ha minden jól alakul, végül összejöhet nekik az első Super Bowl-győzelem.
6 év alatt a csúcsra
A döntőbe jutott csapatok teljesítménye akkor értékelhető igazán, ha távlatokat nézünk, vagyis azt, miként lehetséges, hogy egyáltalán végig tudtak csinálni egy olyan szezont, mint a 2019-es. Merthogy az nem vitás, hogy mindketten megérdemeltem játszanak Super Bowlt.
Kezdjük a Kansas City-vel, ahol Andy Reid nagyjából hat év alatt csinált támadó csodacsapatot az egykori pofózázsákból. A korábban a Philadelpia Eaglest nagydöntőbe juttató edző 2013-ban vette át a Chiefst egy harmatgyenge, 2-14-es (két győzelem, 14 vereség) szezon után. Első lépése az volt, hogy rögtön leigazolta a Colin Kaepernick remeklése miatt San Franciscóban létszámon felülivé vált Alex Smith-t, akiről annyit érdemes tudni, hogy a liga egyik legbiztosabb kezű, rövid szúrt passzokkal operáló irányítója volt akkoriban. Reid ezt követően lépésről lépésre haladt, évről évre alakította át a Chiefs játékát, de a változás már a 2013-as szezonban is meglátszott.
Közben egy igazán kellemetlenül védekező, agresszívan előre menetelő csapatot csinált a Kansas City-ből. 2014-ben nagy meglepetésre bejutottak a rájátszásba is, ahol mindössze egyetlen ponttal, 45-44-re kaptak ki az Indianapolis Colts-tól. A Chiefs a következő években egyre csak erősödött, az edzői stáb pedig jól emelte be a kezdőbe a drafton szerzett, valamint az igazolt játékosokat. Az újonc évét sérüléssel kezdő, de 2014-ben visszatérő tight end, Travis Kelce ma már alapembernek számít a Chiefsben, mint ahogy a 2016-ban draftolt elkapó, Tyreek Hill is.
És akkor a legfontosabb szerzeményről, az 1/3-as irányítóról, Patrick Mahomes-ról még nem is beszéltünk, aki már a második évében bajnokesélyest csinált a Chiefsből.
Ehhez persze kellett Reid zseniális húzása is: az edző a frissen szerzett tehetséges újonc irányítót nem dobta be rögtön a mély vízbe, hanem egy éven keresztül Smith mögött a padon ültette, hogy tanuljon a nála jóval tapasztaltabb, a csapatot fényévekkel jobban ismerő játékostól. A végeredmény egy 12-4-es szezon lett: a rájátszásban csak a későbbi Super Bowl-győztes New England Patriots tudta megállítani a Kansas Cityt, de ők is csak hosszabbítás után tudták 37-31-re legyűrni Mahomes-ékat.
Hogy Mahomes mire képes a labdával és miért játszik úgy, mint senki más a ligában, arról korábban itt írtunk:
A 2018-as szezont gyakorlatilag lemásolta a Chiefs, ugyanúgy 12-4-gyel zárt, és bár volt az alapszakasz közepén egy kis megingása, amikor háromszor is kikapott otthon, de a végére összeszedte magát és magabiztos játékkal, a Baltimore Ravens mögött második helyen végzett az AFC-ben. A csapat a rájátszásban aztán úgy verte meg a Texanst, hogy már 24-0-s hátrányban is volt, de aztán megrázta magát és végül 51 pontot szerezve lépett tovább a következő körbe, ahol a Tennessee Titanst 0-10-es kezdés után takarította el az útból.
Sokak szerint már a tavaly mutatott teljesítményük is Super Bowlt ért, de akkor Tom Brady-ék megállították őket. Idén megadatott nekik, hogy a Vince Lombardi-trófeáért küzdjenek, de a döntőben a lehető legnehezebb ellenfél vár rájuk, a minden szempontból tökéletesen működő San Francisco 49ers.
3 év alatt a csúcsra
Kyle Shanahan a 2016-ban Super Bowlt játszó, de végül a döntőben a New Englanddel szemben alulmaradó Atlanta Falconstól igazolt a 49ershez 2017-ben. Az edző remek munkát végzett a Falconsnál, a kezei alatt valósággal kivirágzott az irányító, Matt Ryan. A csapat támadójátékát élmény volt nézni, abban az évben, amikor döntőztek, az atlantai offense volt a legjobb a ligában. A jelenleg mindössze 40 éves Shanahan végül azért váltott csapatot, mert a 49ershez vezetőedzőnek hívták, ez pedig elég nagy kihívást jelentett neki, mivel minden korábbi csapatánál eddig csak koordinátorként dolgozott.
Egész életemet arra tettem fel, hogy ha egy játékosom kérdez tőlem valamit azzal kapcsolatban, hogy mi fog történni a pályán, akkor arra minden esetben választ tudjak adni.
– nyilatkozta 2006-ban a UCLA-n frissen végzett 27 éves Shanahan. Ez a mentalitás a mai napig meglátszik az edzőn: minden eshetőségre felkészült, a játék összes apró elemét kontrollálni akarja. De nézzük, milyen csapatot kapott kézhez 2017-ben a fiatal menedzser.
Akkoriban azt gondolták a szakértők, hogy a jövőben elterjedhet ez a játékstílus, Kaepernick mellett Robert Griffin és Russel Wilson is erőltette ezt az irányt. A 49ers a 2012-es döntő után sem fulladt ki, 2013-ban a döntő előtt bukott el, épp a Wilson vezette Seahawks ejtette ki a főcsoportdöntőben. A gondok ezután kezdődtek: a 49ers két jó szezon után nem találta magát, majd 2014-ben, a csalódást keltő 8-8-as idény után elköszönt a csapattól Harbaugh, aki az egyetemi ligában folytatta tovább edzőként. Az igazi mélyrepülés ezután jött, a franchise visszasüllyedt a mezőny aljára, a Kaepernick-balhé után pedig mintha a vezetőség is elengedte volna dolgot és elkezdtek B-kategóriás játékosokat San Franciscóba vinni. Ennek meg is lett az eredménye, 3 éven keresztül csak szenvedett a csapat.
Jimmy G és Shanahan
A 49ers feltámadása két névhez fűződik szorosan: Jimmy Garoppolóéhoz és Kyle Shanahanéhez. Garoppolót a 2014-es NFL draft második körének 62. választottjaként vitte el a New England Patriots, egyértelműen azzal a szándékkal, hogy ő legyen a csapat második számú irányítója. Anélkül, hogy belemennénk az amerikai fociliga draftjának kicsit átláthatatlannak tűnő rendszerébe: a 2/62-es választás egyáltalán nem számít gyengének, sőt, a legtöbb csapat franchise-t építene egy ilyen játékosra, de a Patsnél Tom Brady miatt más volt a helyzet.
De térjünk vissza San Franciscóba: a 2016-ban kinevezett Chip Kelly mindössze egy év alatt gyakorlatilag kivégezte a 49ers-t, szörnyű munkát végzett, végül szerződést is bontottak vele. Shanahannel 2017-ben sikerült megegyezni, nem tétlenkedett sokat és Reidhez hasonlóan vett maga mellé egy megbízható irányítót: fél év után lecsapott a New Englandnél csak a padon szenvedő Garoppolóra.
A 2018-ban viszont már ő lett volna a San Francisco kezdője, ha nem sérült volna le egész évre, ez pedig meg is látszott a csapaton: a franchise 4-12-vel zárta az idényt. 2019 elején kérdéses volt, hogy az irányító, az edző és a csapat mennyire tudott összerázódni, de az eredmények csattanós választ adtak: a San Francisco gyakorlatilag simán megnyerte az NFC-t, oda-vissza megverték a tavaly döntőző LA Ramst, de az idén kifejezetten összeszedett, egy egészséges Aaron Rodgersszel felálló Green Bay Packerst is. Sőt, Rodgerséket a rájátszásban is sikerült kiütni.
Legjobb csapat vs. legszervezettebb csapat
Bár ennyire nem lehet leegyszerűsíteni a két franchise párharcát, de tény: ha egyéni megoldásokról és egyéniségről van szó, akkor a Kansas City képes hengerként működni. És a Chiefs kapcsán nemcsak arra lehet számítani, hogy Mahomes majd nem arra néz, amerre passzol, hanem Travis Kelce elkapásaira, Damien Williams hirtelen betöréseire, valamint arra is, hogy Sammy Watkins a semmiből lehúz olyan labdákat, amiről azt hinnénk, hogy talán csak Odell Beckham tudná megfogni.
A másik oldalon viszont egy nyerőszériában lévő, a végletekig felkészült és összerakott gépezet áll, amit egy olyan játékos irányít, aki Shanahan legapróbb részletekre kiterjedő taktikáját is meg tudja valósítani.
Kiemelt kép: Michael Zagaris/San Francisco 49ers/Getty Images
