Sport

Összeomlás helyett megtisztulás: így menekül(he)t meg a súlyemelés

2016-ban önrevízióba kezdett, 2017-ben súlyos NOB-figyelmeztetést kapott, napjainkra pedig az egyik legjobban működő doppingellenőrző rendszerrel dolgozik a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség, amely talán időben ébredt rá arra, hogy vagy megtisztítja a sportágat, vagy repül az olimpiáról.
Korábban a témában:

Az új sportágak térhódításával és egyre erőszakosabb nyomulásával évről évre szorul a hurok a tradicionális sportok olimpiai szereplése körül. A hagyomány egyre kevésbé fontos, sokkal inkább az eladhatóság, a látványosság, az érthetőség és a tévénézők számára követhető lebonyolítás a lényeg. Így alakult át 20 év alatt teljesen az öttusa – amely lehet, bele is hal az újításba –, és ezért változtattak a birkózás szabályain. Próbál mindenki előre menekülni.

Magát, a magyar ügy

A magyar súlyemelést az elmúlt napokba Magát Krisztina ügye borzolta. A 30 éves sportoló doppingeltiltását követően kezdte újra a versenyzést, és a 2018-as Európa-bajnokságon plusz 90 kilogrammban, szakításban Európa-bajnoki címet szerzett, majd a világbajnokságon a 12. lett. Az idei thaiföldi súlyemelő-világbajnokságra a Magyar Antidopping Csoport kérésére nem utazott el – erről Gyurkovics Ferenc szövetségi kapitány mit sem tudott –, de a magyar szövetség elnöke szerint nem megalapozott doppingvétség miatt, hanem, mert a biológiai útlevél adatai kapcsán kérdések vetődtek fel.

A másik fontos tényező a dopping kérdése. Ebben a súlyemelés volt a legérintettebbek egyike, nem véletlenül nyilatkozta már a 2008-as pekingi olimpia előtt John Fahey, a WADA akkori elnöke, hogy akadnak olyan sportágak, amelyekben szisztematikus doppingolás folyik. Példaként azt hozta fel, hogy Peking előtt összesen 22 súlyemelőt léptettek vissza Bulgáriában és Görögországban tiltott szer használata miatt.

2017. június 9-én Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke arról tájékoztatta Aján Tamást, a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség (IWF) elnökét, hogy a 2008-as pekingi és a 2012-es londoni olimpiák doppingmintáinak a legújabb laboratóriumi módszerekkel elvégzett újraelemzése sok súlyemelőnél pozitív eredményt hozott.

Ezt azóta újabb esetek is alátámasztották: idén a londoni bajnok, ukrán Olekszij Torohtij, a 2016-os, riói olimpián aranyérmes üzbég Ruszlan Nurugyinov, Sopita Tanasan és Sukanya Srisurat eredményeit is törölték.

Bach arra figyelmeztetett, hogy ugyan a sportág a 2020-as tokiói olimpián ott van, a párizsin való részvétele már megkérdőjeleződik.

2016: a súlyemelés legrosszabb éve

Súlyemelés az olimpián

A súlyemelés – még az atlétika részeként – 1896-ban, Athénban és 1904-ben, St. Louisban is szerepelt, de önálló sportágként 1920 óta megszakítás nélkül része az olimpiák programjának, csupán súlycsoportok és azok határai változtak időről időre. 2000 óta hét női súlycsoportban is rendeznek versenyeket. A magyarok eddig két olimpiai aranyat nyertek Földi Imre (1972, légsúly) és Baczakó Péter (1980, félnehézsúly) révén, emellett kilenc ezüst és kilenc bronz a mérleg.

Az olimpiai hírekkel foglalkozó Inside the Games szakírója, Brian Oliver komoly számadatokat írt: Bach intelmeikor a világ minden tájáról több mint 80 doppingesettel kellett foglalkozniuk, és mintegy 200 sportolót ki kellett zárni különböző versenyekről, mivel nem frissítették tartózkodási helyükre vonatkozó információkat.

A régi minták újbóli tesztelése után a pekingi és londoni súlyemelők közül visszamenőleg 55 sportolót (!) tiltottak el. És akkor még hol van a 2016-os minták revíziója?!

A sportágban dolgozó egyik vezető a súlyemelés legrosszabb évnek nevezte 2016-ot.

Ez az utazás valóban három éve kezdődött, amikor a NOB elvégezte a 2008-as pekingi és a 2012-es londoni olimpiai játékok mintájának újbóli elemzését

– mondta Ádámfi Attila, az IWF főigazgatója.

Ádámfi Attila hisz a sportág megújulásában és megtisztulásában (Fotó: MOB/Szalmás Péter)

Május 30-án az IWF levelet küldött Thomas Bachnak, amelyben vázolta a riói olimpiával kapcsolatos lépéseit, többek között Bulgária kizárását. Ezt követte a McLaren-jelentés júliusban, amely alapján az orosz sportolókat sem engedték indulni a játékokon. De csökkentett kvótával vehettek részt a fehéroroszok, a románok, az üzbégek, az azeriek, a kazahok, a moldáviaiak és az észak-koreaiak is.

A tbiliszi határozat

Az olimpia előtt egy másik fontos esemény is történt, 2016 júniusában a szövetség grúziai kongresszusán az igazgatóság egyhangúlag megszavazta, hogy bármely nemzet három vagy annál több pozitív esetet produkál, egyéves eltiltással sújtják.

„Mindezek alapján egyértelmű, hogy az IWF már régen a doppingellenes harc élvonalában volt, mire megkapta a NOB-tól a komoly figyelmeztetést 2017-ben. Az IWF addigra elkötelezte magát a tiszta sport védelme érdekében tett jelentős lépések mellett” – mondta Ádámfi.

A NOB határozottan támogatta a tbiliszi határozatot, a szövetség munkájához pedig csatlakozott Matthew Curtain, aki egy egyéni kvalifikációs rendszert dolgozott ki: a Tokióban versenyezni kívánó sportolóknak 18 hónap alatt hat versenyen kell indulniuk, így lehetetlen úgy doppingolni, hogy a vétkes ne bukjon le.

A sportolók korábban az országuknak szereztek kvótát, Tokióban viszont már egyénileg kvalifikálhatnak a súlyemelők – erre a doppingolás további visszaszorítása és a tisztán versenyzők még fokozottabb védelme érdekében van szükség.

Megtisztulás vagy búcsú az olimpiától

Ádámfi több mint 20 alkalommal találkozott a NOB sportigazgatójával, Kit McConnell-lel és csapatával. „Szinte minden hónapban meglátogattam őket. Folyamatosan egyeztettünk, így büszkén azt is mondhatom, igazi partnerség volt mindez. A NOB tavaly augusztusi ülésén a támogatásáról biztosított bennünket az új olimpiai selejtezővel kapcsolatban.”

Nem volt más választásunk: tiszta versenyt folytatunk vagy repülünk az olimpiáról!

Az IWF önrevíziója és átalakulása nagy lépés volt a megtisztulás felé, a szövetség irányító testülete elfogadta a Független Tiszta Sportolói Bizottság (Independent Clean Sport Commission) javaslatát, miszerint az újbóli elemzés céljából tárolt minták számát tovább növelik arra az esetre, ha fejlődne a doppingleleplező technológia.

A doppingellenes program olyan hatékonnyá vált, hogy idén március 26-án a NOB elnöksége úgy határozott, hogy a 2024-es párizsi olimpiával kapcsolatos ideiglenes státust megszünteti.

„A főigazgatótól kapott levél szerint a NOB elismerte az IWF dopping elleni fellépését, s méltányolta a tiszta súlyemelésért meghirdetett, a korábbiaknál is keményebb antidopping-programunkat, az általunk életbe léptetett intézkedéseket, amelyek példaként állíthatók valamennyi sportág elé” – nyilatkozta akkor Aján Tamás elnök, aki szerint a döntéssel egyértelmű kiderült, hogy a párizsi olimpián ott lesz a sportág.

Az „eltűnt" súlyemelőnő ügyében nagy a homály
Magát Krisztina furcsa, szövevényes történetében nem lesz tiszta állítás csak akkor, ha a vizsgálat végén bizonyítást nyert a doppingolás, vagy ha nem kéri a B-mintát.

Ádámfi szerint a sportág megújulása folytatódni fog.

„A 2024-es olimpián való részvétel nem cél, hanem eszköz, sőt mérföldkő a hosszú távú terveinkben. Nem állunk meg, folytatjuk erőfeszítéseinket” – mondta.

Még ha rövidtávon több pozitív esetre is fény derül, mi hiszünk abban, hogy minden ügy azt az üzenetet közvetíti, hogy aki csal, azt elkapjuk. Ez biztosítja a sportágunk világos és fenntartható jövőképét.

Érdekes megnézni a nemzetközi szövetség honlapján megtalálható doppingellenőrzéssel kapcsolatos adatokat, amelyek valóban azt támasztják alá, hogy az elmúlt két évben sokkal komolyabbá váltak a vizsgálatok.

Amíg 2015-ben 1638 vizsgálatból 86 pozitív eset volt (5 százalék), 2016-ban 1667-ból már csak 27 (2 százalék). A nagy ugrás 2017-ben és 2018-ban következett be, amikor 2531, majd 3187 vizsgálatot végeztek el, és ezeknek mindössze egy százaléka volt pozitív (32, illetve 37).A változások lenyűgözték a NOB-ot, az elmúlt időszakban a csalások kockázatosabbá váltak, mint valaha, a büntetések kőkemények, és a szervezők biztosak abban, hogy az idei, thaiföldi vébé hosszú-hosszú évek óta a legtisztább lesz.

Amíg a tavalyi, türkmenisztáni világbajnokságon több mint 200 versenyzőt vetettek alá doppingkontrollnak, vagyis a teljes mezőny egyharmadát nézték meg, addig a Független Tesztelő Ügynökség (Independent Testing Agency, ITA) azt ígérte, több mint 300 mintát gyűjtenek be a mostani vb végére.

Öneltiltás, orosz lebukás

A tavalyi vébén lebukott nyolc versenyző miatt döntött úgy a Thaiföldi Súlyemelő Szövetség, hogy a várható eltiltás elé megy, és önkéntes alapon valamennyi versenyzőjét eltiltja az idei világbajnokságtól és a jövő évi olimpiától. Ezek után vicces, hogy a jelenleg is zajló vébének Pattaya ad otthont, elég pikáns, hogy az olimpiai kvalifikációs versenyt éppen a dopping melegágyában rendezik meg. Augusztusban eltiltást kapott 12 orosz sportoló, akikkel kapcsolatban csak annyit írtak, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) adatai alapján szankcionálták őket.

Nézni vagy nem nézni?

A jövőt persze az is meghatározhatja, hogy az embereket mennyire érdekli a sportág. Ugyan nézettségi adatokat nem találtunk, de az NBC 2015-ös felmérése adhat némi támpontot. A riói játékok közvetítési jogával rendelkező televíziós társaság készített négy éve egy felmérést, amelyben 1034 felnőttet kérdezett meg, mennyire érdekli majd az olimpia.

A megkérdezettek 75 százaléka válaszolt úgy, hogy ott ül majd a képernyő előtt – ez nem egészen egy Super Bowl-szintű nézettség, de magasabb, mint az Oscar- vagy az Emmy-díj átadása esetén.

Ami érdekesség, hogy a legtöbben a tornát (88 százalék) és az úszást (87 százalék) emelték ki, de a 10. helyen szerepelt a súlyemelés is, amelyet a válaszadók 57 százaléka (ennek 69 százaléka férfi) tervezett követni a tévében.

Kiemelt fotó: Xinhua/Wei Peiquan

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.