Az új sportágak térhódításával és egyre erőszakosabb nyomulásával évről évre szorul a hurok a tradicionális sportok olimpiai szereplése körül. A hagyomány egyre kevésbé fontos, sokkal inkább az eladhatóság, a látványosság, az érthetőség és a tévénézők számára követhető lebonyolítás a lényeg. Így alakult át 20 év alatt teljesen az öttusa – amely lehet, bele is hal az újításba –, és ezért változtattak a birkózás szabályain. Próbál mindenki előre menekülni.
A másik fontos tényező a dopping kérdése. Ebben a súlyemelés volt a legérintettebbek egyike, nem véletlenül nyilatkozta már a 2008-as pekingi olimpia előtt John Fahey, a WADA akkori elnöke, hogy akadnak olyan sportágak, amelyekben szisztematikus doppingolás folyik. Példaként azt hozta fel, hogy Peking előtt összesen 22 súlyemelőt léptettek vissza Bulgáriában és Görögországban tiltott szer használata miatt.
2017. június 9-én Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke arról tájékoztatta Aján Tamást, a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség (IWF) elnökét, hogy a 2008-as pekingi és a 2012-es londoni olimpiák doppingmintáinak a legújabb laboratóriumi módszerekkel elvégzett újraelemzése sok súlyemelőnél pozitív eredményt hozott.
Ezt azóta újabb esetek is alátámasztották: idén a londoni bajnok, ukrán Olekszij Torohtij, a 2016-os, riói olimpián aranyérmes üzbég Ruszlan Nurugyinov, Sopita Tanasan és Sukanya Srisurat eredményeit is törölték.
2016: a súlyemelés legrosszabb éve
Az olimpiai hírekkel foglalkozó Inside the Games szakírója, Brian Oliver komoly számadatokat írt: Bach intelmeikor a világ minden tájáról több mint 80 doppingesettel kellett foglalkozniuk, és mintegy 200 sportolót ki kellett zárni különböző versenyekről, mivel nem frissítették tartózkodási helyükre vonatkozó információkat.
A régi minták újbóli tesztelése után a pekingi és londoni súlyemelők közül visszamenőleg 55 sportolót (!) tiltottak el. És akkor még hol van a 2016-os minták revíziója?!
A sportágban dolgozó egyik vezető a súlyemelés legrosszabb évnek nevezte 2016-ot.
Ez az utazás valóban három éve kezdődött, amikor a NOB elvégezte a 2008-as pekingi és a 2012-es londoni olimpiai játékok mintájának újbóli elemzését
– mondta Ádámfi Attila, az IWF főigazgatója.
Május 30-án az IWF levelet küldött Thomas Bachnak, amelyben vázolta a riói olimpiával kapcsolatos lépéseit, többek között Bulgária kizárását. Ezt követte a McLaren-jelentés júliusban, amely alapján az orosz sportolókat sem engedték indulni a játékokon. De csökkentett kvótával vehettek részt a fehéroroszok, a románok, az üzbégek, az azeriek, a kazahok, a moldáviaiak és az észak-koreaiak is.
A tbiliszi határozat
Az olimpia előtt egy másik fontos esemény is történt, 2016 júniusában a szövetség grúziai kongresszusán az igazgatóság egyhangúlag megszavazta, hogy bármely nemzet három vagy annál több pozitív esetet produkál, egyéves eltiltással sújtják.
„Mindezek alapján egyértelmű, hogy az IWF már régen a doppingellenes harc élvonalában volt, mire megkapta a NOB-tól a komoly figyelmeztetést 2017-ben. Az IWF addigra elkötelezte magát a tiszta sport védelme érdekében tett jelentős lépések mellett” – mondta Ádámfi.
A sportolók korábban az országuknak szereztek kvótát, Tokióban viszont már egyénileg kvalifikálhatnak a súlyemelők – erre a doppingolás további visszaszorítása és a tisztán versenyzők még fokozottabb védelme érdekében van szükség.
Megtisztulás vagy búcsú az olimpiától
Ádámfi több mint 20 alkalommal találkozott a NOB sportigazgatójával, Kit McConnell-lel és csapatával. „Szinte minden hónapban meglátogattam őket. Folyamatosan egyeztettünk, így büszkén azt is mondhatom, igazi partnerség volt mindez. A NOB tavaly augusztusi ülésén a támogatásáról biztosított bennünket az új olimpiai selejtezővel kapcsolatban.”
Nem volt más választásunk: tiszta versenyt folytatunk vagy repülünk az olimpiáról!
Az IWF önrevíziója és átalakulása nagy lépés volt a megtisztulás felé, a szövetség irányító testülete elfogadta a Független Tiszta Sportolói Bizottság (Independent Clean Sport Commission) javaslatát, miszerint az újbóli elemzés céljából tárolt minták számát tovább növelik arra az esetre, ha fejlődne a doppingleleplező technológia.
„A főigazgatótól kapott levél szerint a NOB elismerte az IWF dopping elleni fellépését, s méltányolta a tiszta súlyemelésért meghirdetett, a korábbiaknál is keményebb antidopping-programunkat, az általunk életbe léptetett intézkedéseket, amelyek példaként állíthatók valamennyi sportág elé” – nyilatkozta akkor Aján Tamás elnök, aki szerint a döntéssel egyértelmű kiderült, hogy a párizsi olimpián ott lesz a sportág.
Ádámfi szerint a sportág megújulása folytatódni fog.
„A 2024-es olimpián való részvétel nem cél, hanem eszköz, sőt mérföldkő a hosszú távú terveinkben. Nem állunk meg, folytatjuk erőfeszítéseinket” – mondta.
Még ha rövidtávon több pozitív esetre is fény derül, mi hiszünk abban, hogy minden ügy azt az üzenetet közvetíti, hogy aki csal, azt elkapjuk. Ez biztosítja a sportágunk világos és fenntartható jövőképét.
Érdekes megnézni a nemzetközi szövetség honlapján megtalálható doppingellenőrzéssel kapcsolatos adatokat, amelyek valóban azt támasztják alá, hogy az elmúlt két évben sokkal komolyabbá váltak a vizsgálatok.
A változások lenyűgözték a NOB-ot, az elmúlt időszakban a csalások kockázatosabbá váltak, mint valaha, a büntetések kőkemények, és a szervezők biztosak abban, hogy az idei, thaiföldi vébé hosszú-hosszú évek óta a legtisztább lesz.
Amíg a tavalyi, türkmenisztáni világbajnokságon több mint 200 versenyzőt vetettek alá doppingkontrollnak, vagyis a teljes mezőny egyharmadát nézték meg, addig a Független Tesztelő Ügynökség (Independent Testing Agency, ITA) azt ígérte, több mint 300 mintát gyűjtenek be a mostani vb végére.
Nézni vagy nem nézni?
A jövőt persze az is meghatározhatja, hogy az embereket mennyire érdekli a sportág. Ugyan nézettségi adatokat nem találtunk, de az NBC 2015-ös felmérése adhat némi támpontot. A riói játékok közvetítési jogával rendelkező televíziós társaság készített négy éve egy felmérést, amelyben 1034 felnőttet kérdezett meg, mennyire érdekli majd az olimpia.
A megkérdezettek 75 százaléka válaszolt úgy, hogy ott ül majd a képernyő előtt – ez nem egészen egy Super Bowl-szintű nézettség, de magasabb, mint az Oscar- vagy az Emmy-díj átadása esetén.
Kiemelt fotó: Xinhua/Wei Peiquan
