Nincs rá szó

Tilla: No cigi, no pia, annál több kolonoszkópia

Till Attila családjában generációk óta kísért a rák, emiatt elhagyta káros szenvedélyeit, hogy minél később találkozzon a halállal, amit az élet legnagyobb történésének tart. De hogy jön a humor a halálhoz? Nincs rá szó podcast.

A 24.hu és a Magyar Hospice Alapítvány podcastsorozata, a Nincs rá szó nyíltan beszél életvégről, halálról, gyászról. Közismert emberek, civilek, életvéggel foglalkozó szakemberek (orvosok, pszichológusok, ápolók) osztják meg tapasztalataikat és érzéseiket, és történeteket hozunk a gyermek- és felnőtthospice világából is.

Nehéz szavakat találni a veszteségre. A halált elidegenítjük, s így nem tudjuk a félelmeinket feloldani, a saját és mások elmúlását megfelelően feldolgozni – pedig mindenki érintett volt vagy lesz. A némaság helyett ebben a sorozatban Simonyi Balázs a téma magyar hangja.

„A saját halálod az életed legnagyobb történese, akkor is, ha egyenrangúnak tűnik a gyerekeid születésével, életed szerelmével. Rájössz, hogy az a csúcspont.”

Till Attila három évtizede kezdte a tévézést. Kulturális műsorok, valóságshow-k, zenei tehetségkutatók, játékok, revük házigazdája. Emellett a Csicska, a Pánik és a Tiszta szívvel című filmek írója-rendezője. De minderről nem lesz szó. Annál inkább szó lesz az időről, amit Tilla a legnagyobb úrnak tart, és a halálról, amit a legizgalmasabb dolognak, művészetnek, varázslatnak, pillanatnak. A katarzisról mások és saját halálunk révén.

Az utált, gyűlölt, félt rákról, ami generációk óta kísért a családban. Ő pedig szeretné minél később átélni  az élet nagy történését: minél később meghalni. Emiatt elhagyta káros szenvedélyeit: no cigi, no pia, annál több kolonoszkópia.

Szó lesz a humorról, amit sosem szabad elhagyni – a halállal kapcsolatban sem. Idős csimpánzokról, Keith Richardsról és Hrabalhoz illő, megrendítő, egyben groteszk történetekről. A szülők halálával megszűnő gyerekkorról, az árvaság súlyáról. A temetőbe járás és a sírás problematikájáról, az asztalra rakott hamvakról. Az ősember szakralitásáról, egy elrontott temetés évekkel későbbi helyrehozataláról, a régi rítusokról és az azok eltűnéséből adódó szorongásról. Tilla asszociatív monológjaival mindezt egyszerre veszi lazára és komolyra ebben az adásban.„Olyan, mint a fociban: amikor anyám meghalt, NB II-es profi futballista lettem. Most már faterom is meghalt, ez már NB I. Én következem.”

Legfrissebb epizódok
Háromharmad
Della
Első kézből
Ziccer
Buksó
Filéző
Reklámszünet
Zöldövezet
Nincs rá szó
Szintén zenész
Europoli
Ötkarikás szemek
Rendszerváltás30
Kilépők
Szerintem
Bárkiből valaki
Sorozatlövő
Határsértők
Olvasói sztorik