Mi volt főszervezőként az elmúlt egy év legnagyobb tanulsága?
Szerencsére a tavalyi már a nyolcadik szezonom volt a Szigetnél, tehát hiába van minden évben újdonság, a legtöbb dolog nem ért felkészületlenül. A tavalyi egyébként is különösen jól sikerült év volt, nyugodtan, gond nélkül lement a Sziget, mint ahogy az összes többi fesztiválunk is jól működött. Sok tanulsága is volt az elmúlt évnek: a fellépői világ olyan robbanásszerűen változik, hogy bár megnyerni egy-egy fellépőt nem csak pénzkérdés, de nagyon sokat számít. Ha egy fellépőről 2017-ben azt gondoltuk, hogy az X összegbe kerülne, kiderül, hogy most már az az összeg 5X. Ez tényleg olyan tanulság volt, amellyel még a további években is számolni kell majd, mert a fellépőkre fordított összegek tekintetében szabályos hiperinflációval állunk szemben. De ez a zeneiparban egyébként mára teljesen normális jelenség. A másik tanulság pedig az volt, hogy ennek a cégnek már olyan tudása van, ami nagyon stabillá teszi a fesztivál lebonyolítását, és mind a kollégák, mind a nekünk dolgozó alvállalkozók pontosan tudják, mi a dolguk, így tényleg minden simán működik.
Akkor ezek szerint a kollégái tettek róla, hogy ne jelentsen komolyabb nehézséget, hogy először maradt egyedül főszervezőként?
Egyrészt igen, nagyon sokat köszönhetek a kollegáimnak, másrészt pedig már korábban is aktívan részt vettem a fesztivál szervezésében, tehát nem úgy néz ki a dolog, hogy korábban csak Gerendai Károly csinálta az egészet, most meg én, hanem együtt csináltunk végig hét szezont.
És mennyit számított, hogy most már egyedül csinálta?
Nagyon hirtelen jött a váltás. Én azt hittem korábban, hogy a Karcsi által bejelentett „kizsilipelés” egy hosszabb folyamat lesz, de aztán volt egy pont, amikor azt mondta, hogy ő nem tud valamit félig csinálni, amivel tökéletesen egyet tudok érteni, csak ez akkor váratlanul ért, és egy pillanatra meg kellett állnom, hogy mostantól minden rajtam áll. De nyilván beszélünk azóta is, és ha olyan kérdés van, akkor felhívom. Ez tényleg egy fordulat volt tavaly. A Volt és a Sound esetében ugyanakkor maradtak az eddigi projektvezetők, tehát azokat Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert menedzselik továbbra is.
Mennyire számított a befektető jelenléte?
Egyrészt komoly segítség, mert a booking folyamatban egyre nagyobb súllyal esik a latba, hogy egyre több fesztivált vesznek meg Európában, ezért a Superstructhoz tartozó entitásként léphetünk fel ilyenkor. Másrészt meg adnak a kezünkbe egy tervezési modellt: először, 2017-ben ezt az üzleti tervkészítést inkább teherként éltük meg, sokkal komolyabb volt, mint amiket korábban csináltunk, hiszen ők mégiscsak pénzügyi befektetők. De azóta ez már sokkal flottabbul működik, és ez is nagy segítség a számunkra a tervezésben. Az együttműködés is zökkenőmentes: eleinte tartottak tőle itt házon belül páran, hogy majd rendszeresen a nyakunkra járnak, és a szőnyeg szélére állítanak, szerencsére egyáltalán nem ez a helyzet, és inkább támogató jellegű kapcsolatunk van velük.
Milyen fesztiválok tartoznak még a Superstruct portfoliójába?
Sok, a legújabb épp a múlt héten került be, a Down the Drain nevű dán csoport, amelyhez a Tinderbox és a Northside fesztiválok is tartoznak. Vettek előtte egy angol fesztiválcsoportot, melyhez még a horvát Hideout is tartozik, és összesen már legalább tíz fesztiválnál tartanak az európai piacon, ami így már booking szempontból egy elég komoly segítség, főleg, hogy dátumban is közel vannak ezek a fesztiválok vagy a Volthoz és a Soundhoz, vagy pedig a Szigethez. Gyakorlatilag egy önálló turnét is tudunk csinálni, a Sziget esetében például a norvég Øya és a finn Flow fesztiválok jöhetnek szóba partnerként a Superstruct-rendezvények közül.
A régióban van még más, ide tartozó fesztivál a Szigeten kívül?
A már említett Hideouton kívül nincs, pedig én nem bánnám, ha lenne több. A fellépőknek se lenne rossz, ha időben tudjuk egyeztetni velük, és úgy gondolom, hogy ha lenne még több fesztiválunk a közelben, akkor amolyan regionális központként tudnánk működni. Izgatottan várjuk, hogy ez így lesz-e.
Tavaly konszenzus volt abban, hogy a line-up nagy előrelépés volt a korábbiakhoz képest, de azért találtunk problémákat is. Az egyik mondjuk nem a Sziget asztala, nevezetesen a tömegközlekedésben számos lezárás és káosszal járó változás esett pont a fesztivál idejére − ilyenkor semmilyen lobbiereje nincs a Szigetnek, hogy ez máskor ne így legyen?
Mi folyamatosan tárgyalunk a BKK-val, a Fővárossal és a környező kerületekkel, de a felújításokba nem tudunk beleszólni. Tudjuk, hogy a fesztivál vendégeinek egy nagyon nagy része tömegközlekedést használ, van is egy City Pass nevű termékünk erre, és egyeztetünk is velük minden vonatkozó kérdésről. Próbáljuk például a vendégeinket a hajóút felé terelni. Tavaly pont úgy jött ki, hogy a lezárások és felújítások a Sziget idejére estek, máskor viszont meg semmilyen problémánk nem volt. Például most a 3-as metrónak a Szigethez közelebbi szakasza már elkészült, úgyhogy remélem, az idei fesztiválon ezek a panaszok meg fognak szűnni.
A másik kifogás pedig a vendéglátó részleggel volt kapcsolatos, különös tekintettel arra, hogy csak az árak voltak egységesen magasak, a minőség viszont messze nem.
Az ételek árát nem mi szabályozzuk, és nem is szeretnénk befolyásolni, amin viszont dolgozunk, hogy a kínálat egységesen minőségi legyen. Mi is úgy láttuk, hogy voltak fantasztikusan jó kaják, miközben mások meg nem ütötték meg azt a mércét, amit joggal várhatnánk el egy fesztiváltól. Pályázati rendszer van a vendéglátósok között, és most igyekeztünk nagyobb szigorral eljárni. Azt azért látni kell, hogy a legtöbb kritika azokat a szolgáltatókat éri, ahol borzasztó sok ember tud gyorsan enni, és erre ilyen nagy tömeg esetén szükség van. Ott nagyon nehéz megtalálni azt az egyensúlyt, hogy akik tömegeket is ki tudnak szolgálni, ott a minőséggel se legyen probléma, miközben persze a minőségibb foodtruckok és kézműves termékek is megmaradjanak. Azon dolgozunk, hogy ez jobban sikerüljön, mint tavaly.
Az italok viszont továbbra sem szabadárasak, ott várható változás?
Mivel a Sziget közönségének körülbelül 50 százaléka magyar, drasztikus árváltozás szóba se jöhet. Nekünk muszáj ügyelnünk rá, hogy a hazai látogatóink ne azt érezzék, hogy egy nyugat-európai árszínvonalú fesztiválon vannak. Erre a legjobb példa talán az, hogy a Volt fesztiválon 2 euró egy sör, de onnan húsz kilométerre, a határ túloldalán van egy osztrák fesztivál, ahol meg 6 euró egy ugyanolyan korsó sör. Nem tehetjük meg, hogy ne tartsuk ezt az árszintet normális keretek között. És azt is látni kell, hogy a külföldiek számára is vonzerőt jelent, hogy az élet ezen a fesztiválon nem kerül olyan sokba.
Korábban azt mondták, hogy növekedni leginkább már csak a prémium- és VIP-szolgáltatások terén lehet, ebből mi valósul meg az idén?
Ez még csak tervben van, 2020-ra tervezünk egy speciális VIP-szekciót, ami nem mond ellent a Sziget demokratikus felfogásának, hanem a szállásopciókkal operálva tud adni egy VIP-élményt.
Lesz akkor bármi változás a tavalyi fesztiválhoz képest?
Mindenekelőtt szeretnénk azt a tavaly már sokaknak feltűnő, környezetbarát irányt továbbvinni, aminek részeként bevezettük a repoharat és küzdeni kezdtünk a műanyag szívószál használata ellen. Tervezünk egy helyi komposztüzemet, ahol kicsit látványkonyha jelleggel bemutatjuk, hogy hogyan bomlasztjuk le a PLA-s műanyagokat, és több más akcióba is bevonjuk a látogatókat ebben a zöldítési folyamatban. Lesz aztán egy-két különleges koncert, például az utolsó napi Twenty One Pilots-Foo Fighters kombináció egy bármelyik európai fesztiválon különlegesség lenne. Felfrissül néhány helyszín, így például a Világzenei színpad átalakul egy Global Village-dzsé, azaz egy otthonosabb, könnyebben bejárható helyszínné. Szeretnénk fejleszteni a Festipay-fizetéshez tartozó technológiát, egy hozzá tartozó applikációval, hiszen a karszalagba már tavaly is be volt építve a hozzá tartozó fizető chip, és végül lesz egy újítás a beléptetéssel kapcsolatban, bár ez ügyben még vannak véleménykülönbségeink a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal (NAIH), ugyanis szeretnénk, ha a látogatóink felhasználói fiókokat tudnának létrehozni maguknak.
Ez mit jelent pontosan?
A látogató saját maga kialakíthatna egy fiókot, amelyben az összes általa megvásárolt terméket a belépőtől kezdve a feltöltéseken keresztül digitálisan tudna kezelni, és így nem kellene sehol sorban állnia ezek miatt. Emellett a beléptetési adatait is előre, online betölthetné a rendszerbe, ezzel egyébként a teljes beléptetési folyamatot is gyorsítva, ami reményeink szerint elkerülhetővé tenné, hogy a beengedési pontokon biztonsági kockázatot hordozó tumultus alakulhasson ki. A NAIH-nak pedig azért vannak ezzel kapcsolatban aggályai, mert a jogszabályi háttér nem egyértelmű erre vonatkozóan. A beléptetéskor ugyanis az illető fényképes igazolványából kiolvassuk a szükséges szűk körű adatait és a fényképét, ahhoz, hogy a karszalagját a személyéhez rendeljük és a belépését tudjuk igazolni. Ez egyébként már három éve egy tökéletesen működő rendszer. Értelemszerűen minden szóba jöhető biztonsági kockázat csökkenéséről (így pl. a nemzetbiztonsági okokból nem nyilvános adatokról) nem lehet információnk, de a rendezvényeken jelenlévő hatóságok visszajelzéseiből is látjuk például, hogy mennyire visszaszorult azóta a fesztivál területén a bűnözés, illetve – bár nem ezen van a hangsúly, de a látogatók számára ez is fontos – a jegyekkel való visszaélések száma is jelentősen csökkent. Azért is vezettük be ezt a rendszert 2016-ban, mert azt gondoltuk, hogy a vendégeinknek nagyobb biztonságot tudunk nyújtani, amikor már a zenei rendezvényeket is elérte a terrorhullám. Azóta viszont lett egy GDPR is, és a NAIH azt gondolja, hogy aránytalanul sok adat kerül a birtokunkba, annak ellenére, hogy ezeket mi a beléptetés körén kívül nem is használjuk, és a fesztivál után töröljük is őket. A hatóság úgy látja, hogy valójában a megfelelő törvényi szabályozás teremthetné meg a nagy rendezvényekre való beléptetések legalkalmasabb jogi hátterét. Nekünk is megnyugtatóbb volna a törvényi szabályozás még akkor is, ha az ránk a jelenlegi megoldásunknál akár több kötelezettséget is róna, hiszen a látogatóink biztonsága számunkra alapvető fontossággal bír. Az eddig használt beléptetési rendszerünk is jó, de az optimális az volna, ha nem nekünk kellene az alkalmazandó protokollt kidolgozni és évről-évre adaptálni, hanem hasonlóan egy reptéri váróba vagy egy focimeccsre való bejutáshoz, a kockázatokra helyzetéből adódóan leginkább rálátó jogalkotó tenné meg ezt. Tehát ebben a vonatkozásban a NAIH-hal egyetértünk és reméljük, hogy a jogalkotás is felfigyel a kérdés jelentőségére és kezeli azt. Ennek a függvénye lenne tehát a már említett látogatói fiókok létrehozási lehetősége is.
Tehát a fesztiválra való bejutás egyenértékű lenne egy repülőtéri checkinnel? Ugyanazokat az adatokat kapnák meg?
Hasonlóan kell elképzelni, igen. És ahogy a vendégeinknek is, nekünk is megnyugtató, ha ezzel a rendszerrel biztonságban érezhetik magukat. Ráadásul itt tényleg közel százezer ember biztonságáról van szó, ezért érthetően nagyon fontos nekünk, és nem szeretnénk lemondani a rendszer használatáról. A légitársaságok esetén a jogszabály egyértelműsíti, hogy milyen adatokat kaphatnak meg, és nem látunk rá okot, hogy ez a nagy tömegrendezvényekre ne vonatkozzon. Én azt gondolom, hogy a Bataclan óta ez nem is lehet kérdés.
Eddig csak a Sziget fesztiválról beszéltünk, a Volt és a Balaton Sound esetében lesznek újdonságok az idén?
A Sound esetében a legfontosabb fejlesztés a VIP területén lesz, aminek keretében teljesen átalakul a VIP-részleg, kiegészül egy strandrésszel, illetve a fontosabb helyszíneknek mind lesz önálló VIP szekciója is. Az új helyszínek egyébként is elég jól fognak kinézni. A Voltnál szintén lesz egy nagy helyszínátrendezés, még jelenleg is tologatjuk a térképet, de már van egy elképzelésünk, hogy hogyan fog kinézni. Mivel a fellépői kör is elég változatos, számunkra is érdekes lesz, hogy miként fog cserélődni a közönség napról napra.
Az változatlan, hogy a Volt továbbra is döntően a magyar közönségre épít?
Igen, a fesztivál a magyar közönségnek van pozícionálva minden területen, de emellett szeretnénk azért a többi, magyar közönségnek szóló fesztiváltól kicsit elemelkedni, mind a méret, mind a line-up tekintetében, bár szerintem a Volt már most is valahol félúton van a Sziget és a többi hazai fesztivál között. Ezt a folyamatot szeretnénk erősíteni.
A Szigeten tavaly a britek voltak többségben a külföldiek közül. Ez várható az idén is?
Szerintem ez egy egyszeri jelenség volt, és a hollandok visszaveszik majd az első helyet. Biztos, hogy tavaly sokat számított, hogy kimaradt a Glastonbury fesztivál, mint ahogy az is, hogy két éve már mi magunk csináljuk az angliai kampányunkat, és más európai országokkal ellentétben ott nincs helyi promóteri hálózatunk. Illetve tavaly nyertük meg Angliában a legjobb külföldi fesztivál díját, ami szintén hozzáadott a marketingünkhöz. Továbbá a Glastonbury alapítója, Michael Eavis többször is elmondta, hogy ha nincs Glastonbury egy évben, akkor ő a Szigetre menne, úgy látszik, szót fogadtak neki. Az előzetes eladások alapján most viszont újra a hollandok jönnek a legtöbben külföldről, de ha országalapon nézzük, akkor persze összességében a magyarok lesznek a legtöbben a Szigeten. Elég sok munkánk van abban, hogy a magyarok visszataláltak a Szigetre, hiszen 2011-2012 körül volt egy mélypont, azóta újra fokozatosan erősödik a hazai jelenlét a közönségben, és ez ugye nagyjából a látogatók felét jelentette tavaly. Ennek nyilván örülünk, hiszen ez egy hazai fesztivál, ugyanakkor az is igaz, hogy szinte sehol máshol a világban nincs egy ennyire nemzetközi fesztivál, ahol ilyen magas a külföldi látogatók aránya, mint nálunk.
Miben érzi leginkább, hogy a zeneipar változásai tetten érhetők a fesztiválszervezésben is?
Nagyon sok mindenben. Régen a szigorú értelemben vett popzene például sokkal távolabb volt a fesztiváloktól, és az ilyen előadóknak nem is volt fesztiválszettjük, miközben ma már minden popsztárnak van ilyen, hiszen nekik is a turnézásból jön a legtöbb bevételük. Annak is volt egy üzenetértéke, amikor pár éve először jelent meg DJ a Nagyszínpadon, és most már nem nagyon van olyan nagyobb fesztivál, ahol nem lépnek fel DJ-k. Elmosódtak a határok a stílusok között, és ma már nagyon ritka az olyan fesztivál, mint a Wacken, ahol csak metálzenekarok lépnek fel. Az emberek zenehallgatási szokásai is megváltoztak, nem jellemző már, hogy csak egy műfajt hallgasson valaki. A Szigetnek viszont jól áll ez a sokszínűség szerintünk, mert nemcsak a Nagyszínpad van, hanem számtalan egyéb helyszín is, illetve maga a Sziget is a sokszínűségéről híres, ezért egyáltalán nem probléma, ha nagyon különböző zenét játszó fellépők követik egymást.
Említették már, hogy gondolkodnak egy téli fesztiválon, ezzel mi van?
Igen, 2020-ban szeretnénk a Fridge fesztivált feltámasztani Budapesten, az eredeti helyszínén, reméljük, hogy összejön.
A külföldi terjeszkedésről is sok szó esett korábban, vannak fejlemények?
Ez korábban valóban téma volt nálunk, tárgyalásokat is folytattunk külföldi fesztiválokról, de a Superstruct belépése ezt alapjaiban változtatta meg. A befektetői szándék ugyanis az, hogy létező rendezvényeket vásároljon meg, míg egy zöldmezős, nulláról induló fesztivált sokkal nagyobb kockázatnak értékelnek, ezért ez a terjeszkedés most takaréklángra van csavarva, de nem adtuk fel. Beszélgetések azért továbbra is vannak erről, de másról most még nem tudok beszámolni.
Személy szerint melyik koncertet várja az idén?
A Foo Fighterst nyilván, hiszen inkább rockzenét hallgatok, illetve Post Malone-ra is kíváncsi vagyok, valahogy úgy érzem, hogy erős show lesz.
Nem tartanak akkor attól, hogy a legnagyobb nevű, és nem az élőzene irányából érkező előadók az elmúlt években problémásnak bizonyultak a Szigeten?
Nem hiszem, hogy ez műfaji sajátosság lenne, Kendrick Lamarral valóban komoly gondunk volt, Rihanna ahhoz képest így visszatekintve már nem is tűnik problémának. De mindegyiknek megvolt az oka, remélem, hogy a történelem nem ismétli önmagát.
Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
