Kultúra a világ egy fura hely

Egy angol hotelben járva ma is a Titanicon érezhetjük magunkat

A két évvel a végzetes katasztrófa előtt született testvérhajó, az Olympic ebédlője a hajó szétbontása óta a szárazföldön fogadja a vendégeket.

A világtörténelem legismertebb hajótragédiája, az 1912 áprilisában jéghegynek ütközött Titanic történetét mindenki ismeri – ha másért nem is, akkor legalább James Cameron tizenegy Oscar-szobrot besöprő filmje miatt –, azt azonban kevesebben tudják, hogy az óceánjárónak két testvérhajója is volt: a Britannic és az Olympic.

Az első álcázott hajók még úgy néztek ki, mint egy Vasarely-kép
A XX. század első felében használt hajók leginkább egy zebracsíkos yachtra emlékeztetnek, de saját korukban ezek jelentették a környezetbe olvadás csúcsát.

Mindketten álcázófestésben vettek részt az első világháborúban, de míg a Britannic 1916-ban kórházhajóként szolgálatot teljesítve egy tengeren úszó akna áldozata lett, addig az Olympic katonai csapatszállítóként sikeresen túlélte a harcokat, sőt, 1920-tól tizenöt éven át újra óceánjáróként működött.

Az Olympic (balra) és a Titanic (jobbra) / via Wikimedia Commons

Fényűző – a Titanicéval majdnem megegyező, ugyanazon művészek által készített – ebédlőjében és fedélzetén olyan hírességekkel lehetett találkozni, mint a Sherlock Holmes-történeteket jegyző Sir Arthur Conan Doyle, Charlie Chaplin, Marie Curie, vagy épp a némafilmkorszakban a mozi királynőjeként emlegetett Mary Pickford.

Az Olympic első osztályú szalonja, a D-fedélzet legszebb terme / via Wikimedia Commons

 

1935-ben aztán őt is elérte a vég: a már az első világháború után is idejétmúltnak számító, 269 méter hosszú hajót

egyszerűen leselejtezték, majd szétbontották.

Nem minden darabjára várt azonban a roncstelep és a feldarabolás: a Thyne folyón való felhajóztatása után induló bontási munkák első lépéseként kiszerelték ugyanis az első osztályú utasok kabinjaihoz vezető elegáns lépcsősort, valamint a versailles-i kastély által inspirált, tölgyfa panelekkel és ólomüvegablakokkal teli ebédlőt, illetve annak forgóajtaját, majd aukcióra bocsátották azokat.

A licitharcot végül egy helyi vállalkozó, Algernon Smart nyerte meg, aki aztán beépítette azt a Fehér Hattyú nevet viselő hoteljébe, melynek ma is a részét képezik:

via Wikimedia Commons

 

A szoba ma a mindössze nyolcezer fős kisváros, Alnwick egyik legnagyobb látványosságának számít, sőt, a termet azóta számos, a Titanicot megjelenítő film használta forgatási helyszínként, bejáratánál pedig méretes réztábla állít emléket az egykori óceánjárónak:

via Wikimedia Commons

Ajánlott videó

Olvasói sztorik