Szaddám Husszein sorsára juthat az iráni legfelsőbb vezető az izraeli védelmi miniszter szerint

Lakóhelyeik elhagyására szólította fel az iráni fegyveres erők vezérkari főnöke Tel-Aviv és Haifa lakosait, hogy „megmentsék az életüket” – írja a BBC egy, az iráni médiumok által közzétett videóra hivatkozva.

Abdulrahim Muszavi vezérőrnagy azt is elmondta, hogy „az eddig végrehajtott műveletek figyelmeztetésként szolgáltak”, és hogy Irán „hamarosan büntető műveletet fog végrehajtani”.

Az iráni támadások legalább 24 izraeli állampolgár életét követelték, mióta Izrael pénteken fegyveres támadást intézett a perzsa állam ellen. Irán visszacsapott ugyan, de a rakétáik többségét hatástalanították az izraeli légvédelmi rendszerek.

Kedd este médiajelentések szerint újabb robbanásokat lehetett hallani az iráni fővárosban, Teheránban.

Az AFP hírügynökség szerint hangos robbanások voltak városszerte. Az iráni Irna hírügynökség „folyamatos és intenzív” robbanásokról számol be.

Meggyengült az iráni rendszer, és kétségessé vált az ország jövője az Iránt ért izraeli csapások nyomán – vélekedett Friedrich Merz német kancellár abban az interjúban, amelyet a Welt TV német hírtelevíziónak adott kedden a kanadai Kananaskisban, ahol részt vett a G7 csoportot alkotó országok (Kanada, Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Japán, Németország, Olaszország, Franciaország, Európai Unió) vezetőinek találkozóján.

Abból indulok ki, hogy az utóbbi napok támadásai ahhoz vezettek, hogy ez a mullah-rezsim nagyon meggyengült, (…) nagy valószínűséggel nem fog tudni visszatérni korábbi erejéhez

húzta alá.

Merz szerint ezzel Irán jövője is kétséges, mert a katonai vezetők nagy részével végeztek, ahogy az iráni Forradalmi Gárda vezetőivel is. A német kancellár értékelése szerint Donald Trump amerikai elnök egyelőre nem döntött a katonai beavatkozásról Izrael oldalán Iránnal szemben. A vonatkozó kérdésre felelve a kancellár azzal felelt, hogy „nyilvánvalóan az amerikai kormány még nem döntött erről”. Ugyanakkor hozzátette, hogy „már a közeljövőben megszülethet ez a döntés”.

„Ez attól is függ, hogy a mullah-rezsim mennyire hajlandó visszatérni a tárgyalóasztalhoz” – hívta fel a figyelmet a kereszténydemokrata politikus. „Ha nem, akkor lehet egy ilyen további döntés, de azt még ki kell várnunk” – tette hozzá. Hangoztatta, hogy az európai országok hajlandók diplomáciai támogatást nyújtani a tárgyalások újraindításához.

Egy terrorista rezsimmel van dolgunk, befelé és kifelé is. Jó lenne, ha ez a rezsim megdőlne

emelte ki Merz az ARD német közszolgálati televíziónak nyilatkozva.

„Még mindig megvan a lehetőség arra, hogy az iráni kormány még cselekvőképes része (…) visszatérjen a tárgyalóasztalhoz. Az ajánlat áll” – hangsúlyozta. „Ha pedig nem hajlandók a tárgyalásokra, akkor Izrael el fog menni a végsőkig” – tette hozzá.

A ZDF német közszolgálati műsorszolgáltatónak nyilatkozva a kancellár azt mondta, hogy meglátása szerint Izrael „elvégzi a piszkos munkát” az egész Nyugat számára. „Csak azt mondhatom, hogy legnagyobb tiszteletem az előtt, hogy az izraeli hadseregnek, a vezetésnek megvolt a bátorsága ahhoz, hogy ezt megtegye” – utalt Merz az Irán elleni csapásokra. „Máskülönben talán hónapokig vagy évekig kellett volna néznünk e rezsim terrorját, és talán egy atomfegyverrel is a kezében” – fűzte hozzá.

A kancellár beszélt arról is, hogy napirendre kerülhet a teljes iráni atomprogram megsemmisítése, ha Teherán nem tér vissza a tárgyalóasztalhoz.

Az izraeli hadsereg nyilvánvalóan képtelen ezt megvalósítani. Nincsenek meg a szükséges fegyverei hozzá. De az amerikaiaknak megvannak

vélte.

Arra reagálva, hogy Donald Trump hibának nevezte Oroszország kizárását az egy időre G8-cá alakult csoportból 2014-ben, Merz azt mondta: „Változatlanul helyesnek tartom Vlagyimir Putyin orosz elnök kizárását a G8-formátumból a Krím annexiója nyomán, ahogy azt annak idején nevezték (…) Ebben a formátumban nem hadurakkal és háborús bűnösökkel ülünk együtt. És ezért marad minden továbbra is úgy, hogy Putyinnak semmi keresnivalója ennél az asztalnál” – hangoztatta.

Keir Starmer brit miniszterelnök szintén a G7-csúcson újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: Trump semmi olyasmit nem mondott, ami arra utalna, hogy Washington is bele kívánna avatkozni Izrael és Irán konfliktusába, „ellenkezőleg, a G7 nyilatkozata a feszültségmentesítésről szól”.

(MTI)

Péntek óta több mint négyszázötven ember halt meg Iránban az izraeli katonai csapások következtében – tudatta az Iránban Működő Emberi Jogi Aktivisták (HRANA) nonprofit szervezet, amely az offenzíva kezdete óta követi a halálos áldozatok és sérültek számát. A szervezet szerint eddig 224 civil halt meg, 188 pedig megsebesült, valamint 109 katona vesztette életét, 123 pedig megsebesült. További 119 olyam halottról is tudnak, akiknek a személyazonosságát még nem állapították meg.

A jogvédő szervezet a halottak számát 452-re, a sebesültekét 646-re teszi.

Az iráni állami média eddig nem közölt adatokat a halálesetek számáról, a kormány pedig csak kevés konkrét számot közölt – jegyezte meg a BBC a beszámolóban.

Israel Katz, Izrael védelmi minisztere figyelmeztette az iráni legfelsőbb vezetőt, Ali Hámenei ajatollahot, hogy ha nem hagy fel a harci tevékenységgel, könnyen a néhai iraki diktátor, Szaddám Husszein sorsára juthat.

A BBC híradása szerint Israel felszólította az iráni vezetőt, hogy hagyjon fel a háborús bűnök elkövetésével és az izraeli civil lakosság bombázásával, egyúttal emlékeztette arra, mi lett Husszein sorsa.

Idézze csak fel, mi történt azzal a diktátorral, aki egy Iránnal szomszédos államot vezetett és aki úgy döntött, hogy Izrael ellen fordul

– fogalmazott.

Az Irakot évtizedeken át diktátorként vezető Szaddám Husszeint 2003-ban fogták el, miután az amerikai hadsereg megszállta az országot. Elfogása után nem sokkal bíróság elé állították és felakasztották.

Újabb hat magyar hagyta el Jordániát, tehát velük együtt a kormány Szlovákiával együttműködésben már tizenhárom magyar állampolgárnak segített biztonságba jutni – jelentette be a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.

A tárcavezető kifejtette, hogy az izraeli–iráni háború egyre csak durvul, már nem csupán a fővárosokat támadják, hanem a konfliktuszóna kiszélesedett, ebből fakadóan aztán több magyar is kerül veszélybe, és több magyar akar biztonságba kerülni.

Nyolcszáz fölött van a konzuli védelemre regisztráltak száma az egész térségben

– tájékoztatott.

Szijjártó arról számolt be, hogy az előző napon Jordániát elhagyó hét magyar állampolgár már Cipruson van, onnan utaznak majd tovább Pozsonyba, és természetesen segítik őket a hazatérésben onnan is.

Két nagy evakuációs műveletünk zajlik jelenleg is a közel-keleti térségben, amelyről részleteket azért nem tudok mondani, mert nem akarom veszélybe sodorni ezeknek a műveleteknek a sikerességét. Ez sok magyar embert érint

– húzta alá.

Újabb bejegyzéssel jelentkezett az amerikai elnök a közösségi oldalán, ezúttal azokra a korábban megjelent információkra reagált, miszerint jelenleg is keresi a kapcsolatot az iráni féllel a közel-keleti konfliktus rendezésének érdekében. Határozottan cáfolta mindezt:

„Semmilyen formában nem kerestem őket béketárgyalások miatt. Ez csak egy jól kitalált fake news. Ha akarnak valamit, tudják, hol keressenek. Ott hevert a megállapodás az asztalon, el kellett volna fogadniuk. Rengeteg életet mentett volna meg” – írta az amerikai elnök, akiről a nap folyamán a védelmi minisztere nyilatkozta azt, hogy az atomalku megkötésére továbbra is nyitott az ázsiai középhatalommal.

Közben Trump újságíróknak úgy nyilatkozott az AFP szerint, hogy véglegesen le akarja zárni ezt a konfliktust, nem sima tűzszünetben gondolkodik. A hírügynökség beszámolója szerint az amerikai elnök akkor lenne elégedett, ha Irán végleg megadná magát.

Izrael azzal indokolta az Irán elleni támadássorozatának megindítását a múlt héten, hogy akadályát képezzék annak, hogy Irán a saját atombombái által nukleáris fenyegetéssé váljon. Ennek tudható be, hogy az izraeli rakéták jó része a natanzi nukleáris létesítményt célozta.

A BBC szerint ugyanakkor az amerikai hírszerzés az izraelivel ellentétes következtetésre jutott. Négy, a folyamatokra jó rálátással bíró, de meg nem nevezett szakértő szerint még vagy három évbe beletelt volna, hogy reális legyen az a fenyegetés, hogy Irán kilő egy atombombát valakire. Mindezt azzal indokolták, hogy bár Irán felhalmozott annyi uránt, ami akár kilenc atombombára is elég lehet – ezt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség is megerősítette –, továbbra sem rendelkezik működő hordozórendszerrel, aminek a kialakítása sokkal több időt vesz igénybe.

Az amerikai hírszerzés szerint az izraeli támadás egyébként is csak hónapokkal vethette vissza az iráni nukleáris programot, tekintve, hogy bár Izrael jelentős károkat okozott a natanzi nukleáris létesítményében, Irán másik hasonló üzeme Fordóban gyakorlatilag érintetlen maradt, az izraeli erőknek pedig nincs meg az a képességük, hogy önerőből károkat okozzanak ott. Ehhez amerikai fegyverekre lenne szükségük, az pedig már egy másik történet.

Néhány órával ezelőtt Emmanuel Macron francia elnök arról beszélt, hogy Donald Trumpnak van egy megoldási javaslata az izraeli–iráni helyzet kezelésére, és utalt arra is, hogy az amerikai elnök épp a közel-keleti helyzet miatt távozott idő előtt az épp zajló G7-es csúcsról.

Trump válaszul leintette a francia elnököt, kijelentve, hogy szerinte Macron állandóan figyelemre vágyik, és akár szándékosan, akár nem, de állandóan bakot lő.

A francia elnök, Emmanuel Macron azt állította, hogy a kanadai G7-csúcstalálkozóról azért jöttem vissza Washingtonba, hogy Izrael és Irán közötti »tűzszüneten« dolgozzak. Tévedett! Fogalma sincs, miért tartok most Washingtonba, de ennek semmi köze a tűzszünethez. Sokkal nagyobb dologról van szó. Maradjanak velünk!

– jegyezte meg Trump a Tuth Social-ön.

A Reuters információi szerint Izrael likvidálta az iráni fegyveres erők újonnan kinevezett verérkari főnökét, Ali Shadmanit.

Izrael Irán legmagasabb rangú katonai parancsnokaként hivatkozik Shadmanira, aki csak néhány napja nyerte el a pozícióját, azt követően, hogy az izraeli erők a támadás első hullámában megölték Gholamali Rashidot, az al-Anbia parancsnokság korábbi vezetőjét.

Irán újabb rakétasorozatot indított Izrael ellen, Tel-Aviv és Jeruzsálem térségében is több hangos robbanásról számoltak be szemtanúk – írja a BBC az izraeli fegyveres erők közlése nyomán. Beszámolók szerint legalább egy rakéta becsapódott Izrael középső részén.

Az újabb iráni támadás megindítására Izrael több pontján légiriadót rendeltek el, a hatóságok felhívták a lakosság figyelmét arra, hogy kövessék a belügyi parancsnokság utasításait.

A hadsereg hivatalos közlése szerint zajlik a légi fenyegetés elhárítása.

Valószínűleg megsemmisültek az iráni Natán urándúsító üzem centrifugái az Izrael által végrehajtott támadások következtében – mondta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) főigazgatója.

Rafael Grossi a BBC-nek nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy a pénteki izraeli támadás okozta áramkimaradás nyomán a centrifugák valószínűleg súlyosan megrongálódtak, ha ugyan nem semmisültek meg teljesen. Az IAEA kormányzótanácsának rendkívüli ülésén Bécsben Grossi arról számolt be, hogy a pénteki támadások óta a súlyosan megrongálódott natáni létesítmény nem szenvedett további károkat. Közölte, hogy Natán föld alatti létesítményeit nem érte ugyan találat, de az ott telepített berendezések megsérülhettek az áramkimaradás következtében. A telephelyen belül a sugárzás veszélyes szintet ért el, a létesítményen kívül azonban az értékek továbbra is normálisak – jelentette ki az IAEA főigazgatója Bécsben.

A natáni telephely felszíni része, ahol az uránt 60 százalékos dúsításig dolgozzák fel, megsemmisült. Az IAEA vezetője szerint négy épület megrongálódott Iszfahánban is, míg a Fordóban található földalatti dúsítóüzemből eddig nem érkezett jelentés károkról.

Hivatalos közleményt adott ki a konfliktussal kapcsolatban a világ vezető gazdaságait tömörítő G7 csoportosulás, melynek tagjai épp a napokban tartják csúcstalálkozójukat Kanadában.

Mi, a G7 vezetői, ismételten megerősítjük a közel-keleti béke és stabilitás iránti elkötelezettségünket. Ebben az összefüggésben megerősítjük, hogy Izraelnek joga van ahhoz, hogy megvédje magát. Tmogatjuk Izrael biztonságát, továbbá megerősítjük a polgári lakosság védelmének fontosságát.

Irán a terror és a régió instabilitásának forrása. Következetesen egyértelművé tettük, hogy Iránnak soha nem lehet nukleáris fegyvere. Sürgetjük, hogy az iráni válság megoldása a közel-keleti ellenségeskedések szélesebb körű de-eszkalációjához vezessen, beleértve a gázai tűzszünetet is.

Továbbra is éberen figyeljük a nemzetközi energiapiacokra gyakorolt hatásokat, és készen állunk a piaci stabilitás megőrzése érdekében történő koordinációra a hasonlóan gondolkodó partnerekkel

– olvasható a kommünikében.

A G7-es csúcsot Donald Trump amerikai elnök épp az izraeli-iráni konfliktus miatt hagyta ott idő előtt hétfőn.

Az amerikai hadsereg fennállásának 250. évfordulója alkalmából tartottak nagyszabású katonai parádét Washingtonban, aminek keretében a Fox News élő adásban kapcsolta Pete Hegseth védelmi minisztert hétfő este. Az ünnepség mellett a közel-keleti helyzetről is kérdezték, konkrétan arról, hogy Donald Trump tartja-e még magát ahhoz, hogy megkösse az atomalkut Iránnal.

Természetesen. Az álláspontja nem változott

– jelentette ki határozottan a védelmi tárca vezetője, aki leszögezte azt az álláspontot is, hogy Izrael múlt héten Irán ellen indított katonai akciója önvédelem volt.

A G7-es csúcstalálkozón szólalt fel a a közel-keleti történésekkel kapcsolatban Emmanuel Macron francia elnök, aki megemlítette, hogy Donald Trum tarsolyában lapul egy javaslat, ami első körben a mielőbbi tűzszünetre irányulna Izrael és Irán között, hogy aztán szélesebb körű tárgyalások kezdődhessenek. A francia elnök ezt pozitív fejleménynek tartja.

A Guardian tudósítása szerint Macron a civil életek megmentését nevezte a legfontosabbnak, így szerinte a lehető leghamarabb fegyvernyugvásra van szükség. Azt ugyan nem gondolja, hogy a következő órákban gyökeres változás állna be a térségben, de ő is úgy ítéli meg, hogy Trump tud hatni Izraelre, ezért nincs kizárva semmi. A tegnapi nap folyamán több olyan értesülés is megjelent, miszerint Irán a lehető leghamarabb befejezné az ellenségeskedést és azonnali tűzszünetet kér, az iráni dimplomácia vezetője pedig meg is szólította Trumpot ez ügyben, mondván, neki csak szimplán oda kellene telefonálnia Netenjahunak, hogy leálljon a fegyverek ropogása.

A francia elnököt kérdezték arról a lehetőségről is, amit az izraeli vezetés pedzegetett a hét elején, miszerint Irán legfelsőbb vezetője, Ali Hámenei ajatollah kiiktatása azonnal pontot tenne a konfliktus végére. Macron ezt a lehetőséget határozottan elutasította, szerinte ez stratégiai hiba lenne. A francia elnök szerint a különböző konfliktusok során időről időre mindig felvetődik, hogy egy országot meg lehet menteni önmagától úgy, ha kívülről lebombázzák, de végül mindig bebizonyosodott, hogy ezek hibás megközelítések.

Az iráni főváros Teherán azonnali evakuálására vonatkozó figyelmeztetést tett közzé hétfőn saját közösségi oldalán, a Truth Social-ön Donald Trump amerikai elnök, aki a közel-keleti helyzet miatt  a G7-csúcstalálkozóról is a tervezettnél korábban távozik.

Bejegyzésében Trump nem részletezte, hogy miért kell elhagynia mindnekinek Teheránt, azt viszont megismételte:

Iránnak alá kellett volna írnia a megállapodást, megmondtam, hogy írják alá

– utalv ezzel arra, hogy az iráni atomprogrammal kapcsolatosan számos alkalommal megüzente Teheránnak, hogy az ország nem juthat atomfegyver birtokába. Ahogy az MTI személje is emlékeztet, az amerikaiak azt szerettték volna, hogy Irán vállalja, hogy végleg lemond atombomba kifejlesztésére irányuló programjáról. Az erről szóló tárgyalások öt fordulón keresztül tartottak aWashington és Teherán között, de nem hoztak eredményt. A hatodik tárgyalási forduló vasárnap lett volna Ománban, de a légitámadások nyomán az már elmaradt.

Helyi idő szerint szintén hétfő este Karoline Leavitt fehér házi szóvivő közölte: a közel-keleti helyzet miatt az elnök tervezettnél korábban távozik a G7-csúcstalálkozóról. A közleményben az is szerepelt, hogy a kanadai csúcstalálkozó keretében Donald Trump aláírta az Egyesült Államok és Egyesült Királyság közötti kereskedelmi megállapodást Keir Starmer brit miniszterelnökkel.

Közben a Guardian arról ír, hogy órákkal Trump evakuálásra való felszólítása előtt Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter megerősítette, hogy elrendelté további amerikai erők telepítését a Közel-Keletre. Hivatalosan nem közölték, hogy pontosan milyen erőkről van szó, a Guardian ugyanakkor a Reutest értesülései alapján repülőgép-hordozók áttelepítéséről ír. Ezzel kapcsolatban a Pentagon főszóvivője nem sokkal később tisztázni kényszerült, hogy ezek a lépések nem azt jelentik, hogy az Egyesült Államok belépne a konfliktusba.

„Az első evakuációs akció ezekben a percekben már megnyugtató fázisába ért, miután a szlovákok által szervezett mentesítőjárat elhagyta Jordánia légterét, fedélzetén hét magyar állampolgárral, akik így kikerültek a közel-keleti konfliktuszónából” – jelentette be Facebook-oldalán Szijjártó Péter.

A külügyminiszter arról tájékoztatott, hogy a most kimentett hét magyar állampolgárt Cipruson várják a magyar konzulok, majd a keddi nap folyamán rögvest tovább is szállítják őket Pozsonyba, ahonnan hazatérhetnek. Szijjártó megköszönte szlovák barátainknak az együttműködést, emlékeztetve, hogy nem ez az első közös evakuációs művelete a két országnak, „mindig is számíthattunk egymásra és ez a jövőben sem fog változni”.

Szijjártó beszél arról is, hogy atovábbi műveletek is szervezés, illetve kivitelezés alatt vannak, ezeken tovább dolgoznak és bízik benne, hogy rövidesen újabb jó hírrel tudnak szolgálni.

„A közel-keleti térségben egyre súlyosabb a biztonsági helyzet azzal, hogy Irán és Izrael most már nem csak egymás fővárosait támadja. A konfliktuszóna kiszélesedése megnöveli azon magyarok számát is, akik veszélybe kerülhetnek a térségben, így egyre több magyar állampolgár kér segítséget a hazajutásban”– ismertette végül a körülményeket, amelyek miatt most lényegesen bonyolultabb az evakuálás megszervezése. Irán és Izrael lezárták légtereiket, így most több összetett művelet zajlik, több közel-keleti ország területén.