Élő Nagyvilág

Ukrán Biztonsági Szolgálat: azért akadályozták meg a volt ukrán elnök külföldre utazását, mert Orbán Viktorral készült találkozni

AFP
AFP

A tegnap főbb hírei az orosz-ukrán háborúból:

  • Pusztító téli orosz támadásra számítanak az amerikaiak
  • Zelenszkij az ukrán ellentámadásról: Gyorsabban akartunk eredményeket elérni
  • A szlovák fuvarozók is lezárnák az ukrán határt
  • Orosz védelmi miniszter: 125 ezer ukrán katona halt meg a háború kezdete óta
  • Újabb éjszakai orosz dróntámadás érte Ukrajnát
  • Szédületes ütemben vesztik a katonáikat az oroszok.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat állítja, azért akadályozták meg a volt ukrán elnök külföldre utazását, mert Orbán Viktorral készült találkozni

A 444 az ukrán Deutsche Welle cikke alapján arról ír, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat bejelentése szerint azért akadályozták meg Petro Porosenko külföldre utazását, mert Orbán Viktorral készült találkozni, egy ilyen egyeztetés pedig az orosz titkosszolgálat eszköze lett volna Ukrajna ellen. A volt ukrán elnök pénteken indult el Lengyelország felé, de a határőrök nem engedték ki az országból. A 444 cikke megjegyzi: az ukrán tisztségviselők jelenleg csak különleges engedéllyel hagyhatják el az országot, Porosenko rendelkezett ilyennel, de a parlament alelnöke visszavonta azt.

Egy nappal később az SZBU a Telegram-csatornáján arról írt, hogy információik vannak arról, hogy az orosz titkosszolgálat olyan műveletbe kezdett, aminek célja az ukrán lakosság megosztása, a külföldi támogatások csökkentése. Porosenko azt állította, lengyelországi tárgyalásait követően az Egyesült Államokba utazott volna, Orbánnal tervezett találkozóról nem beszélt.

Visszaengednék a szurkolókat a stadionokba

Az ukrán sportminisztérium közölte, hogy olyan rendszer kidolgozására törekednek, amely lehetővé teszi a szurkolóknak, hogy visszatérjenek a stadionokba és újra meccseket nézzenek a helyszínen. Erre Oroszország 2022 februári támadása óta nem volt példa.

Az ukrán kormány a sportminisztériumot, a belügyminisztériumot, a biztonsági ügynökségeket és a regionális katonai közigazgatásokat bízta meg egy olyan rendszer kidolgozásával, amely lehetővé teszi a sportesemények látogatását – írja a The Kyiv Independent.

Azt nem jelentették be, hogy mikor engedhetik vissza a nézőket a stadionokba, de a cikk szerint a kluboknak sokat segítene egy ilyen intézkedés abban, hogy pénzügyileg kicsit talpra álljanak.

Újranyithatják a kijevi repülőteret

Ukrajna az elmúlt egy évben fokozatosan megerősödött, és hamarosan újra megnyithatja Kijev nemzetközi repülőterét – mondta Volodimir Zelenszkij vezérkari főnöke pénteken. Andrij Jermak a fővároson kívüli Boriszpil nemzetközi repülőtéren diplomatákhoz intézett beszédében tett ígéretet.

Jermak helyettese, Andrij Szibiga elmondta, hogy a repülőtér volt az első nagyobb ukrajnai helyszín, amelyet az orosz csapatok 2022 februári inváziója után bezártak.

Németországban képezték ki a Patriot légvédelmi rendszert kezelő ukrán egységet

A német hadsereg, a Bundeswehr immár a második ukrán katonai egységet képezte ki a Patriot légvédelmi rendszer kezelésére.

Andreas Marlow, a Különleges Kiképzési Parancsnokság vezetője arról tájékoztatta a német DPA hírügynökséget, hogy a hathetes kurzuson részt vevő hetven katona közül több már rendelkezett tapasztalattal légvédelmi rendszerek, például a szovjet időkben kifejlesztett S-300-as kezelésében.

A képzésre az Európai Unió bő egy éve indított ukrajnai kiképzési missziója (EUMAM) keretében került sor.

A Bundeswehr és partnerei célja, hogy az év végéig tízezer ukrán katonát képezzenek ki különböző feladatokra.

Olaf Scholz kancellár októberben további fegyverszállításokat és pénzügyi támogatást ígért Ukrajnának, ez az úgynevezett „téli csomag”.

Németország újabb Patriot-rendszert is szállít Ukrajnának.

Az orosz elnök 170 ezer fővel növeli hadseregének létszámát

Vlagyimir Putyin pénteken utasította az ország hadseregét, hogy közel 170 ezer fővel növelje a katonák számát, a rendelet azonnal hatályba lépett.

Ezzel 2,2 millióra nő az orosz katonai személyzet teljes száma, ebből 1,32 millió katona.

Putyin legutóbb 2022 augusztusában növelte a létszámot, akkor 137 ezer fővel 1,15 millió főre, a következő hónapban 300 ezer tartalékos mozgósítását rendelte el.

Az orosz védelmi minisztérium szerint a mostani rendelet önkéntesek toborzásával valósul meg.

A tárca két okát jelölte az intézkedésnek:

  • a „különleges katonai műveletet”
  • és a NATO-bővítést.

A minisztérium szerint a létszámnövelés megfelelő válasz „a NATO-blokk agresszív tevékenységére”.

Szergej Sojgu, Oroszország védelmi minisztere tavaly decemberben a 1,5 milliós haderőt jelölte meg végső célként, „mely szükséges az Oroszország biztonságát szolgáló feladatok teljesítésének garantálásához”.

A katonai veszteségek nagysága továbbra is bizonytalan.

  • az orosz hadsereg csak valamivel több mint 6 ezer katonai áldozatot erősített meg
  • a nyugati becslések ennél jóval magasabbak: októberben az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma azt közölte, hogy Oroszország 150-190 ezer főnyi veszteséget szenvedett el.

Oroszországban jelenleg rendelet tiltja, hogy az önkéntes katonák felmondják a szerződésüket, valamint hónapok óta zajlik toborzó kampány; jogvédő csoportok szerint az orosz hatóságok amnesztiát ajánlanak foglyoknak a katonai szolgálatért cserébe.

Az országban 2023. január elsejétől 30 évre emelték a kötelező szolgálati idő felső korhatárát. Minden 18 és 27 év közötti orosz férfinak egy évet kell katonai szolgálatot teljesítenie, de nagy részük egészségügyi okokból vagy az egyetemi hallgatóknak adott halasztás miatt kerüli a behívást. Moszkvában és más nagyvárosokban különösen magas azok aránya, akik mentesítést érnek el.

The Guardian

Olvasói sztorik