A NATO és az EU is több svédekkel kapcsolatos üggyel kénytelen foglalkozni az utóbbi időben. Törökország mindeddig arra hivatkozva gátolta például Svédország NATO-tagságának jóváhagyását, mert szerintük a skandináv ország kurd „terroristáknak” adott menedéket. Cikkünkből viszont kiderül, hogy
A svédek súlyos biztonsági kihívásokkal kénytelenek szembenézni. A Lundi Egyetem kriminológusa, Ardavan Khoshnood szerint – akinek a nyilatkozatai bejárták a skandináv országok sajtóját az elmúlt egy évben – azon országok közül, ahol nem dúl háború, Mexikó után Svédországban történik a világon a második legtöbb bombamerénylet.
„Felelőtlen bevándorlási politika”
Az áldozatok között drogkereskedő bandák tagjai és bűnözők rokonai vannak. De nagy számban esnek áldozatul a támadásoknak ártatlan járókelők vagy a felrobbantott lakások szomszédságában élő svéd polgárok. „Ártatlan embereket gyilkolnak és sebesítenek meg” – ezt nem valamiféle szélsőjobbos aktivista, hanem az ország rendőrfőkapitánya, Anders Thornberg mondja.
Sőt, az elkövetések súlyossága is egyre aggasztóbb Khoshnood szerint: kezdetben „csak” kézigránátokat használtak a támadók, majd sokkal pusztítóbb robbanóanyagokra tértek át. A kriminológus szerint azért használnak gyakran robbanóanyagot a merényletekhez a bűnözők, mert ez az elkövető szempontjából kevésbé kockázatos módszer – hiszen a helyszínt jóval a bűncselekmény előtt elhagyhatja a tettes.
A romló bűnözési mutatók mögött migrációs és etnikai problémák vannak. A világsajtót bejárta a hír, hogy Svédországban „bevetnék a hadsereget” a „migránshátterű” bandaháborúk megfékezésére. A hír abban a formában persze nem igaz, ahogyan azt sok helyen tálalták: bár a kormányt kívülről támogató szélsőjobb ezt sem tartaná rossz ötletnek. A Svéd Demokraták vezetője, Jimmie Akesson közölte, törvényt szeretnének módosítani, hogy az utcákon is jelen lehessen a hadsereg, ha a bűnbandák ellen kell küzdeni. Szerinte ugyanis rendszerszintű fenyegetésről van szó, ami megfelel a „belföldi terrorizmus” kritériumainak.Ám a szélsőjobb formailag nincs kormányon Stockholmban.
A hatalmon lévő koalíciót a konzervatív Mérsékelt Párt irányítja, míg vele szövetségben a kereszténydemokraták és a liberálisok kormányoznak tavaly óta. Mivel azonban így sincs elég mandátumuk a parlamentben, ezért a kisebbségi kormányt alkotó pártok a 2022-es választások után megkötötték az úgynevezett Tidö-egyezményt a Svéd Demokratákkal. Ennek értelmében a szélsőséges tömörülés nem lépett be a kormányba, de Akessonék támogatták a Mérsékelt Párt vezetőjét, Ulf Kristerssont, hogy jobboldali koalíciót alakíthasson.
Ráadásul Kristersson politikai értelemben kettős szorításban van az ellenzéki szociáldemokraták népszerűsége ugyanis egyre nő, míg a Mérsékelt Párté stagnál. A kormányfő mindenesetre igyekszik politikailag mindent megtenni a helyzet kezelésére, törvénymódosítást is tervez.
Kristersson svéd miniszterelnök egy tévébeszédében azt hangsúlyozta, hogy a „politikai naivitás és a tanácstalanság sodorta ebbe a helyzetbe” az országot. Megjegyezte:
a felelőtlen bevándorlási politika és a kudarcba fulladt integrációs kísérletek juttattak ide minket.
„Nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire komoly a helyzet. Svédország még sosem látott ilyesmit korábban. Egyetlen európai ország sem lát ilyet jelenleg” – mondta a kormányfő az egyik tévébeszédében, amelyben a hadsereg esetleges szerepére is kitért.
Svédországban a bűnözés most már olyan szintre fokozódott, hogy még az ellenzéki szociáldemokraták (akik 2014 és 2022 között kormányozták az országot) is felvetették, hogy a hadsereget vessék be a középületek védelmére, és ezáltal szabadítsák fel a rendőrség erőforrásait az erőszak elleni harcra. Kristersson erre válaszul csak annyit mondott, hogy „minden az asztalon van”, s hozzátette: „le kell vadásznunk a bandákat, csapást kell mérnünk rájuk… Megtesszük, amit kell, hogy visszaállítsuk a rendet Svédországban.”
A miniszterelnök azt ígéri, hogy fokozzák az ellenőrzéseket, szigorúbb büntetéseket írnak elő a fegyverviselést szabályozó törvények megsértésekor, és erőteljesebb jogosítványokat kaphatnak a kitoloncoláshoz a svéd hatóságok. Ugyanakkor a BBC szerint a kormány kritikusai azt hangsúlyozzák, hogy ezek az intézkedések nem a problémák szociális okait kezelik, így a gyermekszegénység ellen kéne fellépni, illetve az alulfinanszírozott közösségi ellátásokat kellene növelni.
Elszaporodtak a robbantások és lövöldözések
A legsúlyosabb problémákkal mégsem a parlamentben találja szemben magát a svéd miniszterelnök, hanem az utcákon. A Politico svédországi tudósítója, Charlie Duxbury például egy viszonylag csendes elővárosban lakik Stockholmban, a környéken mégis négy robbantás is történt az idén, amelyből az egyik a lakását is megrázta. A káosz miatt lassan már senki sem érezheti magát biztonságban.
Duxbury szerint (tavaly 90 volt), miközben a merényletek egy részét kiskorúak vagy fiatalkorúak követik el. A 24sata nevű horvát lap pedig arról írt, hogy a svéd rendőrség csak augusztusban 69 fiatalkorút vett őrizetbe, míg két évvel ezelőtt ugyanebben a hónapban ez a szám 14 volt. A hatóságok szerint a bandák gyakran használnak fel 18 éven aluliakat a bűncselekmények elkövetésére, miután a fiatalkorú tettesek gyakran megússzák a büntetést vagy csak enyhébb ítéleteket kapnak – erről a brit Financial Times (FT) számolt be.
A lövöldözések is egyre gyakoribbak: idén eddig 289 történt, tavaly pedig összesen 391 ilyen esetet regisztráltak a tízmilliós országban. A BBC szerint 2022-ben több mint hatvan ember halt meg lövöldözésekben Svédországban, ami minden idők legtragikusabb adata. Idén pedig hasonló vagy még rosszabb lehet a statisztika.
Mindezek után már nem is olyan meglepő, hogy a svéd országos rendőrfőnök, Anders Thornberg elfogadná a hadsereg segítségét. Persze ő is hangsúlyozza: a reguláris haderő szakértőit elsősorban a háttérmunkában alkalmaznák. Így a rendőrök tehermentesítésére bíznának meg katonákat
- megfigyeléssel,
- logisztikai feladatokkal,
- adatelemzéssel,
- kockázatelemzéssel,
- a bűnözők feltérképezése
- és az online nyomozások támogatásával.
A tehermentesítésre alighanem rászorul a svéd rendőrség. A szervezett bűnözők száma jelenleg harmincezerre tehető az országban, azaz becslések szerint több embert tud felfegyverezve kiállítani a maffia, mint a rendőrség.
A skandináv országban tapasztalható erőszakhullám láttán még a NATO egyik speciális központjában szolgáló szakértő is megszólalt. A védelmi szövetség robbanóanyagokkal foglalkozó kiválósági központjának törzstisztje, Raffe Thein a svéd haditengerészet kapitánya elmondta az Aftonbladetnek: a „NATO kész segíteni a svéd rendőrségnek”, hogy felderítsék a bombatámadások kitervelőinek kilétét. Bár Svédország nem tagja a NATO-nak, szorosan együttműködik az észak-atlanti védelmi szervezettel. A madridi kiválósági központban tartottak is már bombaszakértői, illetve robbanóanyagokkal kapcsolatos kiképzést a svéd rendőröknek.
Christopher C. Bartos ezredes, a madridi NATO kiválósági központ vezetője elmondta, hogy szorosan együttműködnek Svédországgal az információcserében is, miután megnövekedett a terrorveszély az országban, illetve a robbantások száma is megugrott.
A Foxtrot bűnszervezet
A svéd rendőrség szerint a bombamerényletek és lövöldözések zöme azzal függ össze, hogy vita robbant ki az ország legnagyobb drogbandájában, a Foxtrot nevű bűnszervezetben.
nemzetközi – brit és brüsszeli – sajtóértesülések szerint. Ezt a hírt erősíti a horvát 24sata című lap is, amely szerint a 37 éves Majid iraki kurd, aki Uppsalában (Stockholmtól nem túl messze, északra) nőtt fel, és amely szintén úgy tudja, hogy a „Kurd Róka” (ez Majid neve a maffiában) jelenleg Törökországban tartózkodik. A török vonal azért is kényesebb kérdés, mert általában Törökország vádolja a svédeket „kurd terroristák” rejtegetésével.
Majid 2018-ban hagyta el Svédországot, miután halálos fenyegetéseket kapott. 2020 óta nemzetközi körözés van ellene érvényben, drogkereskedelem és erőszakos bűncselekmények miatt. 2020-ban török útlevelet vásárolt, köszönhetően az ottani befektetéseinek. Állampolgársága miatt Törökország azonban megtagadta a kiadatását Svédországnak – írja a 24sata.
Mindez azért bőszíti fel a svédeket, mert közben Törökország éppen azzal vádolja Svédországot, hogy nem tesz eleget a kurd terrorizmus megfékezésére. Sőt Ankara ezért ráadásul még Svédország NATO-tagságát is blokkolja. Svédországban a Financial Times szerint ezért most felvetődött, hogy a stockholmi kormánynak kéne Ankarához fordulnia, hogy miért ad menedéket a Törökországban bujkáló svéd bűnözőknek, akit a hírek szerint az iráni határon elfogtak (bár ezt egy hangfelvételen állítólag maga Majid cáfolja).
A Foxtroton belüli bandaháború következtében állítólag ötven ember hagyta el Uppsalát, akik közül többen külföldre távoztak. A leszámolások Majid és korábbi segítője, Ismail Abdo (beceneve „Szamóca”) emberei között robbant ki, és már halállista is terjed a TikTokon azokról, akiket likvidálni akarnak. A BBC szerint a Foxtrot mostanra gyakorlatilag kettészakadt.
Akármi is áll a mostani svédországi erőszakhullám hátterében, a helyzet tarthatatlan. A svéd rendőrség szerint – ezt is a BBC idézi – az erőszak a bevándorlók gyenge integrációjával, a gazdagok és szegények közötti szakadék növekedésével, illetve a droghasználattal függ össze.
A török szál
Mielőtt azonban Svédország magára venne minden felelősséget, érdemes megemlíteni, hogy a legtekintélyesebb finn napilap, a Helsingin Sanomat (HS) szerint nemcsak Majid, hanem fő ellenfele Abdo, azaz „Szamóca” is Törökországban tartózkodik.
Abdo édesanyját ekkortájt gyilkolták meg, de ez is „csak” egy válasz volt arra, hogy a „Kurd Róka” rokonait erőszakos támadások érték.
Diamant Salihu, egy svéd bűnügyi tudósító szerint Majid a skandináv Pablo Escobar szerepére áhítozik. A volt törökországi svéd nagykövet, Michael Sahlin azt mondta, hogy elképzelhetőnek tartja, hogy Majidnak vannak kapcsolatai a török hatóságokhoz, és ezeket felhasználva tudott török állampolgárságot vásárolni magának, annak ellenére, hogy elítélt bűnözőként körözik. Sahlin arról is beszélt, hogy nem hiszi, hogy Törökország kiadná a saját állampolgárát Svédországnak, jóllehet ezt Stockholm kérte már.
Így Majid esete összefügg a svéd NATO-csatlakozással és a török-svéd vitákkal a kurdok megítéléséről. A HS és a svéd Aftonbladet szerint Törökországban immár belpolitikai vitákat is generált a „Kurd Róka” esete: török ellenzéki parlamenti képviselők felvetették a kérdést, hogyan kaphatott állampolgárságot a nemzetközi körözés alatt álló bűnöző.
Mindezek után Sahlin legutóbb a svéd közszolgálati rádiónak már arról nyilatkozott: elképzelhető, hogy Majid elveszíti a török állampolgárságát. Talán nem véletlen az sem, hogy a svéd diplomácia fellépése nyomán hirtelen felgyorsultak az események Ankarában, és Erdogan elnök hétfőn a török parlament elé terjesztette a svéd NATO-tagság jóváhagyásáról szóló tervezetet.
A törökök és a svédek közti, a kurdokról szóló viták így talán a NATO-csatlakozás ügyének rendezéséhez is hozzájárulhatnak. A török parlament esetleges jóváhagyása után pedig elképzelhető, hogy a Fidesz is megenyhülhetne a svédek iránt, akiknek a NATO-tagsága ratifikálásáról szóló előterjesztést – a korábbi ígéretek ellenére – egyelőre Budapesten nem vette napirendjére az országgyűlés.
