A keddi hírfolyamunkat itt olvashatják.
A lakosság arányát figyelembe véve Csehország nyújtott menedéket a legtöbb ukránnak az Európai Unióban, szám szerint pedig Németországot választották úti célként a legtöbben azok közül, akik Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt kényszerültek elhagyni hazájukat – közölte szerdán június végi adatok alapján az EU statisztikai hivatala, az Eurostat.
A menekültek számát tekintve Németország áll az első helyen 1 133 420 fővel, Lengyelország a második 977 740, Csehország pedig a harmadik 349 140 befogadott menekülttel. Május végéhez képest az unióban tartózkodó ukrajnai menekültek száma 45 800-zal, azaz 1,1 százalékkal nőtt. A legnagyobb mértékű növekedést júniusban Németországban, Csehországban és Írországban rögzítették.
Lakosságarányosan a 10,5 milliós Csehország nyújtott ideiglenes védelmet a legtöbb ukrajnai menekültnek: június végén 32,2 menekült jutott ezer lakosra. Csehországot a listán Lengyelország (26,6), Észtország (25,8), Bulgária (24,9) és Litvánia (24,7) követi. Ez a szám az EU összes tagállamát tekintve átlagosan 9,1.
Az ideiglenes védelemben részesülő külföldiek több mint 98 százalékát tették ki az ukrán állampolgárok, akiknek 46,6 százaléka nő, 34,4 százaléka gyermek és 19 százaléka időskorú férfi – derült ki az Eurostat által közölt adatokból.
A Noviny cseh hírportál a PAQ kutatóintézetre hivatkozva szerdán arról számolt be, hogy Csehországban az ukrán menekültek kétharmadának a jövedelme a szegénységi küszöb alatt van, és jelentős részük szakképzettséget nem igénylő munkakörben dolgozik. A felmérés eredménye szerint a menekültek 68 százaléka él a szegénységi küszöb alatt, míg a háztartások 45 százalékának a megtakarításai kevesebb mint egy hónapra elegendők.
(MTI)
Egy ember meghalt, ötvenen pedig megsérültek a moszkvai Zagorszki Optikai és Mechanikai Üzem területén történt robbanásban, közölték a helyi hatóságok.
Az üzemben történt robbanás hatását két kilométeres körzetben is érezni lehetett. A detonáció egy 40×40 méteres hangárban történt, amelyet pirotechnikai eszközök tárolására használtak, a robbanás következtében azonban teljesen megsemmisült. A gyár illetékesei a terület teljes kiürítését rendelték el.
Az előzetes vizsgálat szerint a technológiai folyamatok megsértése okozta a robbanást, a dróntámadás lehetőségét kizárták.
(The Guardian)
Az elcsalt fehérorosz választások hároméves évfordulóján szövetségeseinkkel és partnereinkkel közösen szankciókat és vízumkorlátozásokat vezetünk be azokkal szemben, akik lehetővé teszik Lukasenka brutális elnyomását és Oroszország Ukrajna elleni illegális háborúját
– írta a közösségi oldalán Antony Blinken amerikai külügyminiszter.
2020-ban a belarusz elnökválasztást a hivatalos adatok szerint 80 százalék feletti fölénnyel nyerte Lukasenka. Mindezt azután, hogy a legtöbb ellene indulót eltiltatta az indulástól vagy eljárásokat indítottak ellenük, és egyes megfigyelők szerint rengeteg választókörzetben volt csalás. Az Európai Unió és az Egyesült Államok emiatt nem ismeri el legitimnek Lukasenka hatalmát.
A választásokat forradalmi méretű tüntetéshullám követte, amit brutálisan levertek a karhatalmi erők.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója elismerően nyilatkozott a júniusban indult ukrán ellentámadás eredményeiről.
Szerinte Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója előtt az orosz hadseregtől sokan „hisztérikusan féltek”, és „elképzelni sem tudták, hogy Ukrajna képes lehet hatékonyan szembeszállni velük”.
Mindenkinek türelmesnek kell lennie, és szorosan figyelemmel kísérni az ukrán fegyveres erők munkáját. Feltétlenül muszáj, hogy tisztességes eredményt érjenek el. Oroszország az ukrajnai háború után nem fog katonai fenyegetés jelenteni. Legalábbis Ukrajna és Európa számára. Addig is… a támadó műveletek folytatódnak.
– írta Podoljak az egykor Twitterként ismert X közösségi oldalon.
Megjegyzései azután hangzottak el, hogy a CNN arról számolt be, hogy nyugati tisztviselők egyre kijózanítóbb értékeléseket adnak az ukrán erők képességeiről, és kételkednek benne, hogy jelentős területeket tudnak visszafoglalni.
(CNN)
Ukrajna dróntámadást intézett a zaporizzsjai atomerőmű egyik elhasznált nukleáris üzemanyag tározója ellen – közölték szerdán az orosz biztonsági erők. Az esetről beszámoló RIA orosz állami hírügynökség név szerint nem említi, melyik tisztviselőtől érkezett az információ.
Arról viszont beszámoltak, hogy az orosz biztonsági erők a lelőtt drón repülési útvonalának elemzése után jutottak erre a következtetésre.
(The Guardian)
Az Oroszország által 2014-ben annektált Krím félsziget őslakos népeit ünnepelte egy posztban az ukrán külügyi tárca. Ma van az őslakos népek világnapja, melyet azért hozott létre az ENSZ 1994-ben, hogy felhívja a figyelmet az bennszülött népek problémáira.
Augusztus 9-én ünnepeljük az őslakos népek világnapját, támogatva a tatár, a krímcsák és a karaita kisebbséget, akiknek a Krím a hazájuk. Szolidaritásunkat fejezzük ki Ukrajna őslakos népeivel, és nagyra értékeljük hozzájárulásukat államiságunkhoz és kultúránkhoz
– fogalmazott az ukrán külügyminisztérium X/Twitter-bejegyzésében.
On August 9, we celebrate #IndigenousPeoplesDay, supporting Crimean Tatars, Karaites, and Krymchaks, whose homeland is #Crimea.
We express solidarity with the indigenous peoples of 🇺🇦Ukraine and appreciate their contribution to our statehood and culture. pic.twitter.com/FxCLlmiwWd
— MFA of Ukraine 🇺🇦 (@MFA_Ukraine) August 9, 2023
(The Guardian)
Orosz katonai bloggerek információ szerint ukrán katonák keltek át a Dnyeper folyón, amely a novemberi sikeres ukrán ellentámadás óta de facto határfolyó volt a déli Herszon megyében. Az Institute of the Study War nevű washingtoni székhelyű thinktank szerint a Dnyeper keleti partján, az orosz kézen levő Kozacsi Laheri település közelében hét hajó szállt partra, melyek mindegyike hat-hét katonát szállított.
Az orosz hadibloggerek szerint az ukrán erőknek sikerült taktikai meglepetést okozniuk és partra szállni, mielőtt az orosz erőkkel tűzharcba bocsátkoztak volna. Szerintük Szaldó nem mond igazat az ukrán jelenlétről, ugyanis próbálja elkerülni a pánikot. Hozzátették, hogy a műholdfelvételek tanúsága szerint térségben jelentős csata zajlott.
Augusztus 8-a estére több orosz forrás is megerősítette, hogy a megszállók visszaverték az ukrán ellentámadást, és ezzel megtartották az ellenőrzést Kozacsi Laheri fölött.
Az ukránok a múltban már többször megpróbáltak átkelni a Dnyeper folyón. A kahovkai víztározó felrobbantása előtt a Dnyeper deltájában lévő szigeteken alakítottak ki állásokat.
Az ukrán külügyminisztérium tanácsadója szerint az orosz sajtó félrevezető információkat közölt a szerdai, Moszkva melletti robbanással kapcsolatban.
Anton Gerascsenko rámutat, hogy „a pirotechnikai eszközöket tároló raktár” felrobbanásáról készült videón a robbanás gomba formájú, és nem több irányú, mint ahogy pirotechnikai eszközök esetében lennie kellett volna.
Gerascsenko hozzáteszi, hogy az érintett gyárban a Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett ukrajnai háborúhoz szükséges katonai felszerelést gyártottak, de a sajtó nem közölte, hogy milyet.
Megjegyzi ugyanakkor, hogy az utóbbi napokban megjelent olyan hírek, melyek szerint az orosz hadseregnek sikerült megoldania a T-80-as és T-90-es tankok gyártásához szükséges optikai eszközök hiányát és a gyár, ahol a robbanás történt, egy optikai és mechanikai üzem.
Az Euromaidan Press szerint a hadsereggel szerződött Zagorszkij gyár a Svabe Holding tulajdonába tartozik, és irányzékokat, hőkamerákat, lézeres távolságmérőket és más hasonló termékeket gyárt.
Regarding the explosion at a factory near Moscow.
Russian media rushed to say that it was pyrotechnics that exploded. But if we look at videos of pyrotechnics exploding, we'll see that the explosion on the plant doesn't look like pyrotechnics.
The factory was used to… pic.twitter.com/aFzgbs0AmV
— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) August 9, 2023
Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter döntése nyomán kétezer katonával erősítik meg a lengyel-fehérorosz határ védelmét, ez ezer fővel több, mint amennyit ezen a héten a lengyel határőrség főparancsnoka kért – közölte szerdán Maciej Wasik belügyminiszter-helyettes.
Tomasz Praga, a lengyel határőrség főparancsnoka hétfőn ezerfős katonai kontingens vezénylését kérte a Fehéroroszországgal közös határ védelmére a növekvő migrációs nyomás miatt. Maciej Wasik szerdán a PAP hírügynökségnek elmondta: a határőrség támogatására nem ezer, hanem kétezer katonát csoportosítanak át. A döntést a kormány biztonsági bizottsága és Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi miniszter hozta.
Az új katonák a két héten belül érkeznek Lengyelország keleti határára – jelentette be Wasik. Megerősítette: növekszik a migrációs nyomás, bár nem olyan mértékben, mint 2021-ben, amikor a lengyel-fehérorosz határszakaszon kitört a migrációs válság. A miniszterhelyettes beszámolója szerint az összes határsértési kísérletet jelenleg a fehérorosz szolgálatok szervezik. „Amennyiben a határvonal túloldalán valódi határőrséggel, nem pedig csempészszolgálattal lenne dolgunk, a határátlépések egyáltalán nem történnének meg” – jelentette ki Wasik.
Lengyelország keleti határai védelmének megerősítését Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök-helyettes, a Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt elnöke jelentette be június végén. A döntést a Wagner orosz zsoldoscsapatok fehéroroszországi jelenlétével is összefüggésbe hozta. Jelenleg a közös határszakaszon mintegy kétezer katona és több száz rendőr támogatja a határőröket. A migrációs nyomás miatt Lengyelország már korábban riasztórendszerrel felszerelt acélkerítést épített a fehérorosz határon.
Robbanás történt a Moszkva melletti Szergijev Poszadban lévő Zagorszkij optikai és mechanikai üzem területén, az üzem közelében lévő több házban is kirobbantak az épületek ablakai – írta az Index a TASZSZ jelentése alapján. A város az ukrán határtól távolabb, Moszkvától mintegy 70 kilométerre található.
„A robbanás a Zagorszki Optikai és Mechanikai Üzem területén történt a kazánház körül. A robbanáshullámtól a város különböző kerületeiben lévő több házban is kitörtek az ablakok” – közölte az orosz katasztrófavédelem. A TASZSZ szerint teljes evakuációt rendeltek el, bejelentették az összes épület és üzem kiürítését, beleértve a bérelt épületeket is. Andrej Vorobjov moszkvai területi kormányzó közölte, hogy a vészhelyzet helyszínére utazott.
A Novosztyi Moszkvi legfrissebb Telegram-bejegyzésében már 31 sérültről ír, akik közül hárman súlyos sérüléseket szenvedtek és kórházba szállították őket. A romok alatt további emberek lehetnek. A robbanás hatását két kilométeres körzetben is érezni lehetett. Információik szerint a robbanás egy 40×40 méteres hangárban történt, amelyet pirotechnikai eszközök tárolására használtak, a robbanás következtében azonban teljesen megsemmisült.
A detonáció oka az előzetes vizsgálat szerint a technológiai folyamatok megsértése volt. Hírügynökségi jelentések szerint a hatóságok kizárták a dróncsapás lehetőségét.
View this post on Instagram
Az ukrán erők súlyos harcok közepette orosz támadásokat vertek vissza az ország keleti régióiban – közölte az ukrán hadsereg szerdán.
Andrij Kovaljov, az ukrán vezérkar szóvivője azt mondta, hogy az elmúlt napban több mint 30 ütközet zajlott.
Súlyos harcok folynak
tette hozzá.
Tájékoztatása szerint az orosz hadsereg előrenyomult a Harkiv megyében lévő Kupjanszk városától mintegy 10 kilométerre lévő Szinkivka közelében, amelyet tavaly foglaltak el az ukránoktól. Orosz támadások voltak továbbá a szomszédos Donyeck megyében, az orosz erők által ellenőrzött Bahmuttól délre, Kliscsijivkánál – mondta.
Hanna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes hétfőn Kijevben közölte, hogy az orosz csapatok fokozták a harcok hevességét Kelet-Ukrajnában, miközben igyekeznek visszaszerezni a tavaly ősszel elvesztett állásaikat Harkiv régióban.
Kovaljov szerint az ukrán csapatok folytatják offenzívájukat Zaporizzsja és Donyeck térségében. Konkrét információkkal azonban nem szolgált a terepen szerzett harci előnyeikről.
(MTI)
Ukrán katonák szerda reggel lelőttek egy orosz helikoptert – írja az Ukrajinszka Pravda hivatalos közlések alapján.
Az ukrán fegyveres erők tájékoztatása szerint
Katonáink ma délelőtt lelőttek egy másik, az orosz megszállókhoz tartozó helikoptert. A helikopter típusának meghatározása folyamatban van.
2023. augusztus 4-én a Kercsi-szoros közelében megtámadták és mozgásképtelenné tették az orosz Sig kereskedelmi tartályhajót egy tengeri drón segítségével – olvasható a brit védelmi minisztériumnak a X (korábban Twitter) közösségi oldalon közzétett jelentésében.
Ez egy nappal az Olenegorszkij Gornyak hadihajó elleni hasonló támadás után történt, és két nappal azután, hogy a jelek szerint meghiúsult egy orosz járőrhajók elleni támadás, miközben azok valószínűleg az orosz Sparta kereskedelmi hajót kísérték.
A jelentés megjegyzi, hogy bár a Sig és a Sparta polgári zászló alatt közlekedik, egy régóta fennálló egyezség keretében üzemanyagot és katonai rakományt szállítanak Oroszország és Szíria között. 2022. február 28. óta az orosz katonai hajók nem tudnak áthaladni a Boszporuszon, így a szíriai és a földközi-tengeri orosz katonai erők nagymértékben a Sig, a Sparta és egy maroknyi más polgári hajóra vannak utalva – magyarázta a brit hírszerzés.
A támadások azt mutatják, hogy a drónokkal végrehajtott műveletek egyre inkább a modern tengeri hadviselés egyik fő összetevőjévé válnak, mostani célpontjaik pedig az orosz tengeri ellátási útvonalak leggyengébb láncszemei lehetnek – teszi hozzá a jelentés.
https://twitter.com/DefenceHQ/status/1689152011697098752
Az ukrán elnök kedd este azzal vádolta az orosz erőket, hogy a kelet-ukrajnai pokrovszki rakétatámadás során szándékosan civileket, mégpedig az első rakéta becsapódása után kiérkező mentőalakulatok tagjait vették célba.
A Donyeck megyei várost hétfő este érte támadás. Az Iszkander típusú ballisztikus rakéták, amelyek 40 perccel követték egymást, kilenc- és ötemeletes épületeket, lakóházakat, egy szállodát, vendéglátóhelyeket, üzleteket és közigazgatási épületeket rongáltak meg. A második rakéta a katasztrófavédelem és a mentőegységek kiérkezése után csapódott be. A támadásban kilencen meghaltak és 82-en megsebesültek.
Az elnök egyúttal bejelentette, hogy az idei Krími Platform elnevezésű csúcsot augusztus 23-án rendezik. A kezdeményezést 2021-ben indította az ukrán külügyminisztérium válaszul a Krím félsziget Oroszország általi annexiójára és más biztonsági kihívásokra.
A fórumot – melynek tavaly, virtuális formában Zágráb adott otthont – több mint 40 ország támogatja, illetve a NATO, az Európai Unió és a G7-es országcsoport is.
(MTI)
Ukrajna egyik legnagyobb tragédiája, hogy miközben olyan ellentámadást folytat, amely egyelőre nem hozta meg a kívánt eredményt, nem dönthet a saját sorsáról – írja szerdai elemzésében a CNN.
A cikk szerint Volodimir Zelenszkij elnök kormánya egyrészt az amerikai és nyugati fegyvertámogatásoktól függ, másrészt Vlagyimir Putyin orosz elnöktől, akinek történelmi rögeszméi és személyes hatalmi tervei miatt robbant ki a háború, és akinek nagy beleszólása lesz abba, hogy mikor ér véget a háború.
A harctéri áldozatok mellett a háború kimenetelét külső tényezők is befolyásolják, beleértve az Egyesült Államokban, Moszkvában és az európai fővárosokban változó politikai erőket – jegyzi meg a cikk.
Egy elakadt offenzíva és egy téli patthelyzet például jelentős következményekkel járna az Egyesült Államokban, mert felerősítheti a kritikákat az USA Ukrajnának nyújtott támogatásaival kapcsolatban. A CNN szerint az amerikaiak már készülnek egy esetleges összecsapásra Joe Biden elnök és Donald Trump volt elnök – előbbi újjáélesztette a nyugati szövetséget és Ukrajna legkritikusabb külső támogatója, utóbbi NATO-szkeptikus, csodálja Putyint, és azt ígérte, hogy 24 órán belül véget vet a háborúnak az orosz elnök feltételei szerint.
Hozzáteszik, ha Trump nem is lesz a republikánusok jelöltje 2024-ben, ha csökken Ukrajna szembenállásának támogatottsága az amerikai közvéleményben, az Biden esélyeinek is árthat. Ezért politikai és stratégiai okokból is óriási nyomás nehezedik Ukrajnára az ellentámadás közben – véli az elemzés.
Lelőttek két, Moszkva felé tartó ukrán harci drónt – közölték szerdán orosz tisztviselők a Guardian beszámolója szerint.
Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester a Telegramon azt mondta, hogy az orosz főváros felé tartó drónokat az orosz légvédelem lőtte le. Közölte azt is, hogy a mentők a helyszínen voltak, de sebesültekről nem tett említést.
Elmondása szerint az egyik drónt a város déli peremén, Domogyedovó térségében, míg a másikat a fővárostól nyugatra, a Minszkbe vezető autópálya környékén lőtték le.
Egy héttel ezelőtt egy moszkvai toronyházba csapódtak be ukrán drónok.
