„Nem vagyunk szociális segélyezettek, tisztességes bérre van szükségünk, nem veszünk részt politikai játszmában” – tűzték zászlóra üzenetüket a legnagyobb romániai tanügyi szakszervezetek – a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI), a Tanügyi Szakszervezetek Spiru Haret Szövetsége és az Alma Mater Országos Szakszervezeti Szövetség –, amelyek május 22-étől általános sztrájkot hirdettek addig, amíg a kormány nem teljesíti követeléseiket. A sikeres összefogásnak köszönhetően
miután aláírták az erre vonatkozó nyilatkozatot és leadták azt az oktatási intézményük vezetőjének. Ez a szakszervezeti tagok több mint 70 százaléka.
A munkabeszüntetést megelőző héten egy figyelmeztető felvonulást is szerveztek Bukarestben, és látva az elszántságot, az oktatási miniszter mellett Nicolae Ciucă kormányfő is több tárgyalási menetben egyeztetett az érdekképviseletekkel, sőt május 21-én vasárnap tett még egy utolsó kísérletet az egyezségre, de az sem zárult sikerrel.
A pedagógusok fő követelése a jelentős béremelés volt – mellette természetesen a még több forrás az oktatásra –, a szlogenjük utolsó része, miszerint nem vesznek részt politikai játszmában, ugyanakkor megkérdőjelezhető, hiszen köztudott volt, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) koalíciós egyezsége szerint június 1-jétől a liberális Ciucăt szocdem kormányfő kell váltsa, ám a szakszervezetek tagadták, hogy a sztrájkot szándékosan időzítették a stafétabot átadásának idejére, amikor a PNL, a PSD és az RMDSZ már késhegyre menő tárgyalásokat folytat a kulisszák mögött a tárcákról, ki marad, kit cserélnek, lesz-e változás a minisztériumok számában.
A rossz nyelvek szerint a szakszervezetekkel jobb viszonyt ápoló szocdemek vezető grémiuma hallgatólagosan, de egyetértett a sztrájkkal, mert ezzel is jobb alkupozíciót akartak a PNL-vel szemben a kormányfőváltáshoz. Végül úgy tűnik, hogy látva, a sztrájk miatt akár az érettségi vizsgákat is el kell halasztani, amiből aztán ők sem jöhetnek ki jól, beleegyeztek, hogy Ciucă addig maradjon miniszterelnök, amíg a sztrájk befejeződik. Lehet, a liberális kormányfő már június 9-én tudta, hogy megszületik az egyezség a tanárokkal, mert múlt pénteken lemondott, miközben a szakszervezetek kikötötték, amennyiben június 12-én nem születik meg a kormányrendelet a bérek rendezéséről, folytatják a sztrájkot.
A kormányrendelet végül a huszonnegyedik órában megszületett, így a három szakszervezet hétfőn bejelentette, hogy felfüggeszti a sztrájkot. Pedig az álláspontokat messziről kellett közelíteni, ugyanis a kormány az évi két alkalommal kifizetendő bérkiegészítést lengette be, a szakszervezetek viszont nem engedtek, ragaszkodtak a bértábla módosításához, a minimum 20 százalékos emeléshez.
Elérték, hogy 2023. június 1-jei hatállyal a közoktatás és a felsőoktatás pedagógusainak és a kisegítő tanszemélyzetének az alapfizetése havi bruttó 1300 lejjel (körülbelül 100 ezer forinttal) nő. A kisegítő személyzet havi fizetése bruttó 400 lejjel (kb. 28 ezer forinttal) emelkedik.
de aki börtönben is vállal tanítást, annak további 15 százalék. A 10–15 éve oktató tanárok bruttó bére 6600 lej (470 ezer forint) lesz, aki pedig már negyedszázada dolgozik a pályán, bruttó 8500 lejt (605 ezer forint) kap.
Ugyanakkor az európai alapokért felelős minisztérium tervezetének megfelelően 2027-ig évente egyszer, az oktatás nemzetközi napján, azaz október 5-én 1500 lej (kb. 107 ezer forint) prémiumot biztosítanak a pedagógusoknak és 500 lejes (35 ezer forintos) prémiumot a kisegítő személyzetnek, amelynek 30 százalékát az érintettek arra költik, amire akarják, a 70 százalékot viszont továbbképzésre, számítógép vagy szakkönyvek vásárlására kell felhasználni.
Azt is kiharcolták, hogy külön cikkelyben rögzítsék: a majdani, új közalkalmazotti bértörvényben a pedagógusok bértáblája (a legmagasabb közalkalmazotti bér 23 százalékának megfelelő) országos bruttó átlagbérnél kezdődik majd, és 2024. január 1-jétől az új törvényben előirányzott béremelés 50 százalékával növeljék a fizetéseket a tanügyben. Gyakorlatilag ez jelenti a bérek rendezését, a mostani igazából csak amolyan tűzoltás volt, hogy lezáruljon a sztrájk.
A munkabeszüntetés megzavarta az vizsgaidőszakot, ezért az oktatási tárca úgy döntött, hogy az érettségizők nyelvi és digitális kompetenciáinak felmérése elmarad, a vizsgákra a diákok az adott tantárgy középiskolai tanulmányi átlagának megfelelő minősítést kapják. A megmérettetések a nyolcadikosok képességvizsgájával június 19-én kezdődnek.
