Menczer szerint nukleáris eszkaláció esetén mindannyian elpusztulunk

Magyarország nem fogja Ukrajna integrációját támogatni sem az Európai Unió, sem a NATO felé addig, amíg a magyar nemzeti közösség korábban meglévő és elvett jogait vissza nem adják – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.

Menczer Tamás kiemelte: azért blokkolják Ukrajna EU-s és NATO integrációját, mert 2015 óta folyamatosan elvették a magyar nemzeti közösség már meglévő, szerzett jogait. Az oktatás, kultúra, a sajtó és az élet egyéb területein nem lehet úgy használni a magyar nyelvet, mint korábban – húzta alá.

A magyar álláspont változatlan, az integrációs folyamatnál akár az EU, akár a NATO tekintetében egyhangú álláspontra van szükség – rögzítette.

Magyarország nem fogja Ukrajna integrációját támogatni sem az unió, sem a NATO felé addig, amíg a magyar nemzeti közösség korábban meglévő és elvett jogait, vissza nem adják – tette hozzá.

Szólt arról is, hogy a legfontosabb annak elkerülése, hogy Oroszország, amely egy atomhatalom, és a világ legerősebb katonai szövetsége, a NATO között konfliktus alakuljon ki. Ez ugyanis egyenlő a harmadik világháborúval, amit mindenképpen és mindenáron el kell kerülni – hangsúlyozta.

Rámutatott:

egy harmadik világháború és nukleáris eszkaláció esetén nem csak vesztesek lesznek, hanem mindannyian el is pusztulunk.

Megerősítette, hogy Magyarország a határidő előtt egy évvel eléri a honvédségi ráfordításokat tekintve a NATO által előírt 2 százalékos GDP-arányt. Ezen belül pedig a fejlesztések aránya a 20 százalékos szintet már korábban elérte. Ez csak kilenc NATO tagállamra igaz , ami mutatja, hogy Magyarország mennyire megbízható katonai szövetséges – összegzett.

Az államtitkárt kérdezték arról, hogy Finnország is csatlakozott az Európai Unió bíróságán a magyar gyermekvédelmi törvény miatt indított eljáráshoz, az Európai Bizottság oldalán.

Menczer Tamás rámutatott: Finnország és Svédország kapcsán is az a magyar álláspont, hogy a kölcsönös tisztelet talaján állva szeretnénk folytatni a kétoldalú kapcsolatok építését és ez alapvető feltétele a magyar támogatásnak a NATO-csatlakozás során.

A finneket támogatta Magyarország és már csatlakoztak is a katonai szövetséghez. Az, hogy ezután csatlakoztak a Magyarország elleni perhez, azt mutatja, hogy finn barátainknak a tisztesség dolgában még van mit tanulni. Pitizni, amíg el nem érek valamit, és utána rögtön hátat fordítani, ilyet tisztességes ember nem csinál, ezzel nem rólunk, hanem magukról állítottak ki bizonyítványt

– értékelt az államtitkár. Megjegyezte: mindez feltehetően nem független attól, hogy a finn kormánypártok elveszítették a választásokat.

Kijelentette: a magyar gyermekeket megfogják védeni, teljesen mindegy hányan csatlakoznak a perhez.

A svédekkel összefüggésben továbbra is vita zajlik – jelezte, hozzátéve: tőlük még várnának néhány megnyugtató mondatot és gesztust a jövőben arról, hogy a szövetségi rendszeren belül a kölcsönös tisztelet talaján állva szeretnének velünk együttműködni.

Az államtitkár Kína szerepéről és az esetleges blokkosodásról azt mondta: Magyarország a békét támogatja és Kínának van béketerve, ami mindenképpen figyelemre és támogatásra méltó.

Gazdasági szempontból mindenképpen fontos a blokkosodás elkerülése, például azért is, mert a nyugati autógyáraknak keleti akkumulátorokra van szükségük. Magyarországra vonatkozásában pedig fontos, hogy tavaly az ide érkező beruházások 48 százaléka volt keleti és 42 százaléka nyugati – mutatott rá Menczer Tamás.

KTO Rosomak típusú páncélozott harcjárművek és egyéb hadifelszerelés szállításáról szóló szándéknyilatkozatot írt alá szerdán Varsóban Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, írja az MTI.

A két vezető a kétoldalú tárgyalásokat követően látta el kézjegyével a dokumentumot, amelyről Zelenszkij a közös sajtóértekezleten közölte: a nyilatkozat a Krab önjáró lövegek és Rak önjáró ütegek szállításáról is szól.

Morawiecki szombaton közölte, hogy Ukrajna száz új KTO Rosomak típusú páncélozott harcjárművet rendelt Lengyelországtól.

Morawiecki és Zelenszkij jelenlétében aláírták továbbá a 125 milliméteres harckocsilőszer közös gyártásáról szóló megállapodást, valamint azt a szándéknyilatkozatot is, amely a lengyel cégek részvételéről szól Ukrajna háború utáni újjáépítésében. Morawiecki ebben az összefüggésben a sajtókonferencián elmondta: többszáz lengyel cég már kész arra, hogy részt vegyen Ukrajna újjáépítésében, szerdán már aláírták az erre vonatkozó első szerződéseket. Az ukrán gabona kivitele kapcsán Zelenszkij a Morawieckivel közös sajtóértekezleten közölte, hogy megtalálták a kiutat.

Úgy gondolom, hogy a legközelebbi napokban vagy hetekben már meglesz a végleges megoldás ebben a kérdésben

– tette hozzá az ukrán elnök.

A lengyel kormányfő arra is kitért, hogy Lengyelország az Európai Bizottsággal és Ukrajnával együtt az Oroszországba elhurcolt ukrán gyermekek hazatérésére törekszik, és rendkívüli barbárságnak nevezte a történteket.

Beszámolója szerint a Zelenszkijjel folytatott tárgyalások napirendjén szerepelt az 1942-1943-as volhíniai mészárlás lengyel áldozatainak exhumálása is.

Ma esély van arra, hogy újból, igazságra alapozva, megírjuk ezt a történetet

– utalt Morawiecki az egykori Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) és az Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) által elkövetett tömeggyilkosságokra, amelyeket Varsó népirtásnak tekint.

Morawiecki közölte továbbá: a két ország között új vasúti határátkelőt nyitnak. Zelenszkij erről elmondta: a Varsó-Kijev vasútvonalon nyíló Rawa Ruska-Hrebenne átkelőt várhatóan hamarosan megnyitják.

A határátkelőn 2005 óta szünetel a közlekedés.

Volodimir Zelenszkij szerda délután Andrzej Duda lengyel elnökkel együtt részt vett a lengyel-ukrán gazdasági fórumon is, este pedig a két elnök beszédet mond a varsói Királyi Várban.

Lettország jövőre visszaállítja a kötelező sorkatonai szolgálatot az ukrajnai háború miatt – jelentette be a lett védelmi minisztérium szerdán.

A rigai lett parlament már el is fogadta az ehhez szükséges törvénymódosításokat szerdán.

Ennek értelmében 2023 közepén – először csak önkéntes alapon – fokozatosan újra bevezetik a sorkatonai szolgálatot, amely 2024-től válik kötelezővé.

Riga 2007-ben törölte el a kötelező szolgálatot, és ezután a lett fegyveres erőket hivatásos hadsereggé alakították át, amelyet önkéntesek egészítenek ki.

Lettországnak közös határszakaszai vannak Oroszországgal és Fehéroroszországgal is, utóbbi Moszkva katonai szövetségese az ukrajnai háborúban.

Ukrajna brutális és nagyméretű orosz megtámadása óta új geopolitikai valóságban élünk

– szögezte le Inara Murniece lett védelmi miniszter.

A kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítása Lettország válasza a térségben kialakult új biztonsági helyzetre – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy Ukrajna tapasztalatából tudjuk, hogy erkölcsileg stabil és felkészült társadalom nélkül lehetetlen szembeszállni az agresszorral.

A kötelező sorozás a 18 és 27 év közötti lett férfiakat érinti, míg a lett nők önkéntesként jelentkezhetnek a 11 hónapos katonai kiképzésre.

Azok a lett férfiak, akik vallási vagy lelkiismereti okok miatt visszautasítják a kötelező sorkatonai szolgálatot, helyette közösségi munkát végezhetnek a lett védelmi minisztérium által felügyelt létesítmények egyikében.

Az Egyesült Államok színes forradalmakat támogató politikája provokálta ki a jelenlegi ukrajnai válságot – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök 17 új moszkvai nagykövet szerdai megbízólevél-átadási ünnepségén.

Kedves nagykövet asszony, nem akarom elrontani a megbízólevelek átadásának magasztos hangulatát, és tudom, hogy ön talán nem ért egyet a véleményemmel, de ma nem tehetem meg, hogy ne mondjam ki, hogy az Amerikai Egyesült Államok külpolitikájában az olyan eszközök alkalmazása, mint az úgynevezett színes forradalmak támogatása vagy a 2014-es kijevi államcsíny támogatása vezetett el végeredményben a jelenlegi ukrán válsághoz, és hozzájárult az amerikai-orosz kapcsolatok romlásához

– mondta az elnök Lynne Tracy új amerikai nagykövethez szólva.

Putyin leszögezte, hogy a kétoldalú kapcsolatok kizárólag az egyenlőség, egymás szuverenitásának és érdekeinek tiszteletben tartása, valamint a belügyekbe való be nem avatkozás elvén alapulhatnak.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes e kapcsolatok állapotát jellemezve a Sputnik rádiónak azt mondta, hogy Oroszország és az Egyesült Államok már túljutott a viszony hidegháborús szakaszán, és most már a konfliktus forró fázisában tart.

„Annak vagyunk tanúi, hogy ez az állam (Egyesült Államok) közvetlenül részt vesz egy hibrid háborúban Oroszország ellen különböző frontokon” – mondta, hozzátéve hogy az amerikai hibrid hadviselésnek egyes formái teljesen példátlanok, és még a hidegháború idején sem léteztek.

Hangsúlyozom, hogy az orosz fél teljes mértékben elkötelezettje annak a közismert posztulátumnak – amelyet az utóbbi időben többször is rögzítettek, egyebek között a legmagasabb szinten is -, miszerint egy nukleáris háborúnak nem lehetnek győztesei, és ilyet nem szabad kirobbantani

– nyilatkozott.

„De az a vakmerő, provokatív, sok tekintetben teljesen agyament mód, ahogy amerikai ellenfeleink egyre továbbviszik a dolgokat az eszkaláció lépcsőjén, az, hogy mennyire elvakítja őket az a teljesen abszurd, a semmire sem alapozott hitük, hogy képesek stratégiai vereséget mérni Oroszországnak, a kognitív potenciáljuk és általában véve az épeszűségük megkérdőjelezésére késztet” – fogalmazott.

Rjabkov arra figyelmeztetett, hogy Oroszország ellenfelei a szó legszorosabb értelmében a tűzzel játszanak.

Meg kell érteniük, hogy a szuverenitásunk, területi integritásunk, államiságunk megsértése (…) tendenciájának a folytatódása esetén készek leszünk minden intézkedést megtenni, minden rendelkezésünkre álló eszközt felhasználni annak érdekében, hogy megvédjük magunkat és biztosítsuk a szuverenitásunk szavatolását. Ezen eltökéltségünk alábecsülése valószínűleg a legrosszabb dolog, ami most ellenfeleink fejében megtörténhet, vagy nem történhet meg. Óva intjük őket a végzetes hibáktól

– nyilatkozott Rjabkov.

Putyin a szerdai Kremlben tartott szertartáson, amelyen az Egyesült Államok, Dánia, Paraguay, Norvégia, Egyenlítői-Guinea, Omán, Szíria, Észak-Macedónia, Brunei, Mexikó, Honduras, Zimbabwe, Abházia, Irak, Kambodzsa, és Guinea új nagykövete is átadta megbízólevelét, szavait az unió új misszióvezetőjéhez, Roland Galharague-hoz intézve kijelentette: az Európai Unió itteni missziójának vezetője talán osztja azt a véleményt, hogy az elmúlt években – nagy sajnálatukra – nagyon megromlott a kapcsolat ezen egyesülés és Oroszország között.

Ennek okát abban látjuk, hogy az Európai Unió, félretéve eredeti fő küldetését és funkcióját, a gazdasági együttműködés és integráció fejlesztését az európai kontinensen, geopolitikai konfrontációt kezdeményezett Oroszországgal

– fogalmazott.

Vlagyimir Putyin hangsúlyozta, hogy éppen az EU kezdeményezte a konfrontációt. Mindemellett kifejezte reményét, hogy az unióval fennálló rossz kapcsolatok a múltat képezik majd, és a kölcsönös együttműködés logikája fog érvényesülni.

Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter szerdán közölte: Svédországnak további lépéseket kell tennie, hogy Ankara ratifikálja tagfelvételi kérelmét a NATO-ba.

Çavuşoğlu újságíróknak azt mondta, kedden Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel egyeztetett Svédország NATO-pályázatáról és az F-16-os vadászgépek vásárlásával kapcsolatos törökországi fejleményekről is.

A török és amerikai külügyminiszter Brüsszelben találkozott legutóbb kedden, amikor Finnország hivatalosan is csatlakozott az észak-atlanti katonai szövetséghez.

(The Guardian)

A házi őrizetbe helyezett Pavlo metropolita szabadon bocsátását követeli Oroszország – írja a Reuters. Az ukrán bíróság nemrég intézkedett a vezető beosztású ortodox pap házi őrizetéről, miután azzal vádolták meg, hogy az orosz inváziót dicsőítette, és vallási megosztottságot szított Ukrajnában.

Pavlo metropolita a Kijev központjában található, 980 éves Kijev-Pecserszk Lavra barlangkolostor apátja, valamint az ukrán ortodox egyház egyik vezető tisztségviselője. Az ukrán hatóságok oroszbarátsággal és Moszkvával való együttműködéssel vádolják, ezt azonban az egyház tagadja. Az apátot a bíróság elektronikus karkötő viselésére kötelezte, eltiltotta az istentiszteletektől, és két hónapra egy Kijev melletti faluba száműzte a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint. A pap politikai ügynek nevezte az ellene indított eljárást.

Szerdán az orosz külügyminisztérium hivatalosan is felszólította Ukrajnát, hogy haladéktalanul bocsássák szabadon az apátot. Azt írták:

Mélységesen aggódunk Pavlo metropolita sorsa miatt, akiről tudjuk, hogy házi őrizetben és elektronikus bilincsben van. Ő most az ortodox hit mártírjának képét ölti magára.

Az ukrán ügyészség álláspontja szerint a házi őrizetre és az elektronikus karkötőre csak óvintézkedés gyanánt van szükség, amíg tart az eljárás. Az orosz külügyminisztérium a közleményben a pap elégtelen orvosi ellátását is kifogásolta..

2022 év eleje óta az ukrán ortodox egyház hatvanegy papja ellen indítottak büntetőeljárást, közülük hetet találtak bűnösnek. Az ukrán államhatalom elsősorban azt sérelmezi, hogy az egyház kapcsolatokat tart fenn az orosz ortodox egyházzal, amely nyilvánosan támogatja az orosz inváziót, amit Moszkva továbbra is „különleges katonai műveletnek” nevez.

Az orosz ortodox egyház korábban valóban az ukrán ortodoxok anyaszentegyháza volt, de állításuk szerint tavaly májusban minden kapcsolatot megszakítottak velük. Ukrajnában mintegy harmincmillió ortodox hívő él, ők megoszlanak az ukrán ortodox egyház és két másik ortodox egyház között.

Az észt médiafelügyeleti hatóság blokkolta a hozzáférést az olyan internetes oldalakhoz, amelyeken eddig az orosz tévécsatornák műsorai online nézhetőek voltak – jelentette szerdán a Delfi.ee balti hírportál.

A hatóság indoklása szerint az intézkedést Észtország információs terének védelme és a korábban elrendelt szankciók érvényre juttatása érdekében hozták meg.

A balti köztársaság korábban 195 orosz weboldal és 51 orosz televízió adását korlátozta arra hivatkozva, hogy ellenséges propagandát terjesztenek.

(MTI)

Április második felében hagyja el az országot az a hat Leopard 2A4 harckocsi, amelyet Spanyolország Ukrajnának ígért  – közölte Margarita Robles spanyol védelmi miniszter szerdán a TVE állami műsorszolgáltatóval. A tárcavezető ezzel egyérteműen kitolta a szállítás határidejét. Spanyolország márciusban még azt közölte, hogy a tankokat várhatóan április 9-e, vagyis húsvét után küldi el.

A nyugati hatalom egyébként nem is hat, hanem tíz harckocsi megküldését vállalta Ukrajna számára. A Reuters jelentése szerint a védelmi miniszter azt közölte, hogy a fegyveres erők megkezdték a maradék négy tank javítását is.

A német gyártmányú harckocsikat az 1990-es évek óta nem használják. Tartalékba helyezték őket, mivel átépítésre és harckészültségi tesztekre szorulnak. Kezdetben valójában az is kétséges volt, hogy újra harcba tudnak-e majd állni ezek a harckocsik.

(The Guardian)

Beadta lemondását Henryk Kowalczyk lengyel mezőgazdasági miniszter. Döntését azzal indokolta, hogy az Európai Bizottság 2024 júniusáig meghosszabbítja az ukrán gabona vámmentes behozatalát, ami a lengyel gazdák heves tiltakozását váltotta ki. A gabonatermelők eközben vámok bevezetését követelik.

Mivel ezt a követelést az Európai Bizottság egyelőre nyilvánvalóan nem fogja teljesíteni, úgy döntöttem, hogy lemondok a mezőgazdasági miniszteri posztról

– fogalmazott a távozó tárcavezető.

Mindez épp akkor történt, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megérkezett Lengyelországba, hogy többek között a gabonaexport okozta problémákról is egyeztessen a lengyel politikai vezetéssel. Mint ismert, az orosz invázió okozta export szűke miatt az Európai Unióban termesztettnél jóval olcsóbb ukrán gabona árasztotta el a közép-európai államok piacait. Ez elsősorban a helyi gazdák értékesítési esélyeit nehezíti.

Emiatt pénteken öt ország, köztük Lengyelország és Magyarország miniszterelnöke pénteken levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez, hogy intézkedéseket követeljenek az ukrán mezőgazdasági importtal kapcsolatban. A kormányfők szerint vámok újbóli bevezetésére lehet szükség, ha az Ukrajnából érkező gabona és más termékek beáramlását más eszközökkel nem lehet megfékezni.

(Guardian)

Joe Biden amerikai és Emmanuel Macron francia elnök telefonbeszélgetésükben abban állapodtak meg, hogy bevonják Kínát az ukrajnai háború befejezésének felgyorsításába – közölte szerdán az Elysée-palota.

Macron elnök szerdán Kínába érkezett, látogatása péntekig tart.

Az amerikai és a francia elnök beszélt arról, hogy mindketten készek bevonni Kínát, hogy az ukrajnai háború hamarabb befejeződjön, és abba, hogy vegyen részt a térség fenntartható békéjének megteremtésében – áll Macron hivatalának közleményében.

Mindkét elnök azt reméli, hogy Kína részese lehet a globális észak és a globális dél közötti szolidaritásban, valamint közös programot hozhatnak létre a klíma és az élővilág védelméért – írta az Elysée-palota, ám részleteket nem közölt.

Hszi Csin-ping kínai elnök tervei szerint találkozik Emmanuel Macronnal, hogy megbeszélést folytasson vele a kétoldalú kapcsolatok irányáról – mondta a kínai külügyminiszter korábban.

(MTI)

Ukrán drón zuhant le a zaporizzsjai atomerőmű közelében – számolt be az orosz állami média. A RIA által idézett orosz katonatiszt szerint egy lengyel gyártmányú, több mint két kilós drón zuhant le az üzem közelében. A hírügynökség azt nem közölte, hogy mikor.

Rafael Grossit, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetőjét szerdán a Kalinyingrádi orosz területre várták, alig egy héttel azt követően, hogy személyesen ellátogatott az orosz erők által ellenőrzött dél-ukrajnai zaporizzsjai atomerőműbe is.

Grossi a háború kezdete óta szorgalmazza, hogy Európa legnagyobb nukleáris létesítménye körül demilitarizált övezetet hozzanak létre. Az atomerőművet az elmúlt évben többször is támadások érték, ezekért Oroszország és Ukrajna kölcsönösen egymást okolják.

Az Egyesült Államok újabb 500 millió dollárnyi (mintegy 180 milliárd forint) katonai segítséget nyújt Ukrajna számára saját katonai készleteiből – közölte az amerikai külügyminiszter kedden.

Antony Blinken közleménye szerint az újabb csomagban elsősorban lőszerek vannak, mások mellett az Egyesült Államok által szállított HIMARS rakétatüzérségi eszközökbe. A közlemény szerint az Egyesült Államok átad légvédelmi elhárító eszközöket, valamint egyéb tüzérségi lőszereket, páncéltörő-rendszereket, kézi fegyvereket és nagy teljesítményű szállítójárműveket. Az Egyesült Államok készleteiből lehívott támogatás lényege, hogy az gyorsan eljuthat az ukrajnai harcterekre.

A külügyi tárca közleményéből az is kiderült, hogy az amerikai védelmi minisztérium ezzel párhuzamosan egy másik katonai csomagot is bejelentett Ukrajna számára az úgynevezett Ukrajna Biztonsági Támogatási Kezdeményezés (Ukraine Security Assistance Initiative) keretében. Ez a támogatás a légvédelmi képességek fejlesztésére szolgál, valamint szintén tartalmaz lőszereket, rakétákat és egyéb tüzérségi eszközöket.

(MTI)

Az ukrán-magyar határszakaszon 4595-en léptek be Magyarországra kedden, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 3982-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.

A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 47 embernek állított ki harminc napra érvényes, ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.

Vonattal 53 ember – köztük 22 gyermek – érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK. A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – írták.

(MTI)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök átlépte a határt, Lengyelországban tartózkodik – közölte szerdán a lengyel elnök külpolitikai tanácsadója, Marcin Przydacz a TVN24 csatornának.

„A látogatás Duda elnök úr meghívására valósul meg. Hosszú és széles körű tárgyalások elébe néznek, nemcsak a biztonsági helyzetről, hanem a gazdasági és politikai támogatásról is” – árulta el korábban Przydacz az RMF magánrádiónak. Hozzátette: Zelenszkij hivatalos látogatásra érkezik.

Az ukrán elnök legutóbb 2022 decemberében találkozott lengyel hivatali partnerével az Egyesült Államokból hazatérve.

A lengyel közvélemény elsöprő többségben támogatja az ukránokat az Oroszországgal vívott háborúban. Az Ipsos felmérése szerint a lengyelek 82 százaléka gondolja úgy, hogy a NATO- és az EU-országoknak addig kell támogatniuk Ukrajnát, amíg az nem győz.

Zelenszkij látogatására ezzel együtt Lengyelország vidéken feszültségeket is ébreszt az ukrán gabonaimport hatása miatt, amely az Európai Unió keleti részén több államában is  negatív hatással van az árakra.

A Zelenszkij elnökkel folytatandó megbeszélések során minden bizonnyal megvitatjuk az ukrán gabona és más mezőgazdasági termékek ügyét, mert azt szeretnénk, hogy az Ukrajnával folytatott kereskedelem ne destabilizálja a piacunkat

– jelezte Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök.

(The Guardian)