Élő Nagyvilág

Kreml: Oroszország kénytelen lesz ellenintézkedéseket tenni a finn NATO-csatlakozásra

Kirill KUDRYAVTSEV / AFP
Kirill KUDRYAVTSEV / AFP

Hétfő tudósításunkat itt olvashatják vissza.

Ukrán parancsnokság: orosz repülőgépek Csernyihiv megyét bombázták

Két orosz Szu-35-ös vadászbombázó repülőgép kedd délután bombákat dobott az észak-ukrajnai Csernyihiv megye egyik településére, a támadásban egy helyi lakos megsérült – közölte az ukrán északi műveleti parancsnokság.

Pecsenjuhi településen a légicsapás következtében kigyulladt egy családi ház és melléképületei. Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzátette, hogy helyi lakosok két lakóház megsemmisüléséről számoltak be, a támadás sérültje az egyik házban tartózkodott.

Az ukrán vezérkar esti helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az ukrán légvédelem kedden hét csapást mért az orosz erők koncentrációs területeire, a rakéta- és tüzérségi egységek pedig eltaláltak két orosz parancsnoki állást és egy elektronikus hadviselési állomást. Az orosz erők a nap folyamán két rakéta- és 28 légicsapást indítottak, 17 Sahid-136 drónt vetettek be, amelyek közül 14-et az ukrán erők megsemmisítettek. Ezenkívül az orosz csapatok hét támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel. A vezérkar közölte, hogy az orosz támadásoknak vannak halálos áldozatai és sérültjei a civil lakosság körében, de számukat nem ismertette.

A jelentés szerint az orosz hadsereg fő erőfeszítéseit változatlanul a Donyeck megyei Liman, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka települések elleni támadó műveletekre összpontosítja, a nap folyamán több mint 45 ellenséges támadást vertek vissza az ukrán erők. Bahmut és Marjinka továbbra is a harci cselekmények középpontjában állnak – írta a vezérkar.

ENSZ: be kell fejezni az ukrajnai gyermekek kényszeráttelepítését Oroszországba

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa az ukrajnai gyerekek kényszeráttelepítésének befejezésére szólította fel kedden hozott határozatában Oroszországot, és sürgette, hogy nemzetközi emberi jogi szakértők és humanitárius szervezetek alkalmazottai is felvehessék a kapcsolatot az érintett fiatalokkal.

A megszavazott dokumentum szerint ugyanezt követeli a genfi székhelyű testület a deportált felnőtt civilek viszonylatában is. Az ENSZ-tanács – amelynek döntései nem kötelező erejűek – háborús bűncselekményként jellemezte az ilyen jellegű kényszeráttelepítéseket.

A kijevi vezetés azzal vádolja Moszkvát, hogy több ezer ukrajnai gyereket telepített át illegálisan a megszállt területekről Oroszországba. Moszkva tagadja, hogy háborús bűncselekményről lenne szó, és arra hivatkozik, hogy a gyermekeket a harcok elől vitték biztonságba.

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) nemrégiben azért adott ki elfogatóparancsot Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova, az orosz elnöki hivatal gyermekjogi biztosa ellen, mert megalapozottnak tartja azt a gyanút velük szemben, hogy személyesen felelősek ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba.

A genfi testület kedden meghosszabbította az emberiesség elleni bűncselekmények ukrajnai felderítésével megbízott vizsgálóbizottság mandátumát is. A tanács 47 tagjából 28 támogatta a határozatot, csak Kína és Eritrea szavazott ellene. Tizenhét tagország tartózkodott.

Zelenszkij gratulált Finnországnak a NATO-csatlakozáshoz

Őszintén gratulálok Finnországnak és Sauli Niinistö elnöknek a NATO-csatlakozáshoz a NATO megalakulásának 74. évfordulóján. Az orosz agresszió miatt mára az euroatlanti szövetség a térség biztonságának egyetlen hatékony garanciája

– írta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Twitteren.

Hozzátette: reméli, hogy a júliusi NATO-csúcs Vilniusban közelebb hozza majd Ukrajnát is euroatlanti szövetséghez.

Fehérorosz elnök: külföldi hírszerző szolgálatok több mint harminc segítőjét fogták el

A fehérorosz biztonsági erők külföldi hírszerző szolgálatok több mint harminc segítőjét fogták el – közölte kedden Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök.

Nemrég elfogtunk egy terroristát, aki az ukrán biztosági szolgálat égisze alatt, annak utasításait és feladatait teljesítve tevékenykedett, de a leginkább felháborítónak azt tartom, hogy több mint harminc ilyen segítőt sikerült elfognunk. Ezek (…) igazi hitvány gazemberek, akik társadalmunkban élve, a saját földjükön bűncselekmények és terrorcselekmények végrehajtásában segédkeznek

– hangoztatta a fehérorosz elnök Szergej Nariskinnel, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatójával tartott megbeszélésén a TASZSZ orosz hírügynökség tudósítása szerint.

Úgy fogalmazott, hogy a külföldi terroristák éppen a társadalom legaljasabbjaira hagyatkoznak. Mint mondta, a biztonsági szolgálatoknak még sok a teendőjük e tekintetben.

Lukasenka kijelentette, hogy Fehéroroszország kész az együttműködés elmélyítésére Oroszországgal, és köszönetet mondott az eddig átadott információkért.

A fehérorosz elnök márciusban közölte, hogy őrizetbe vettek több személyt a macsuliscsi katonai repülőtéren februárban végrehajtott robbantással kapcsolatban. Megerősítette, hogy egy orosz Berijev A-50 típusú katonai repülőgépet ért támadás február 26-án, a gép azonban nem rongálódott meg súlyosan. A fő gyanúsítottat – akit Minszkben a kijevi titkosszolgálatok számára dolgozó orosz-ukrán kettős állampolgárként írtak le –, valamint több mint húsz, Fehéroroszországban tartózkodó tettestársát elfogták.

Vádat emeltek a szentpétervári robbantás gyanúsítottja ellen

Halált okozó, szervezett csoport által elkövetett terrorcselekmény címén vádat emeltek kedden Moszkvában Darja Trepova, a Szentpéterváron vasárnap elkövetett robbantásos merénylet gyanúsítottja ellen. A merényletben életét vesztette Vladlen Tatarszkij haditudósító, további negyven ember pedig megsebesült.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) sajtószolgálata szerint Trepovát robbanószerkezet szervezett csoport általi illegális továbbítása címén is megvádolták. A robbanás helyszínén és időpontjában készült videófelvétel tanúsága szerint egy mellszoborba rejtett pokolgép lépett működésbe, amelyet a vádlott adott át Tatarszkijnak.

(MTI)

A Wagner-vezér kitűzte az orosz zászlót a bahmuti városházára, csakhogy az ukránok szerint a hivatali épület már rég megsemmisült

Szerhij Cserevatij, az ukrán keleti fegyveres erők szóvivője kedden egy tévéműsorban elmondta, a Wagner orosz zsoldoscsoport valóban kitűzött egy orosz zászlót a Donyeck megyei Bahmutban a városházára, csakhogy a hivatali épület azonban szavai szerint már régóta megsemmisült.

A szóvivő elismerte, hogy Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport alapítója valószínűleg járt Bahmutban.

Zászlókat tűz ki olyan épületekre, amelyek fizikailag régóta nem léteznek, mint például közlése szerint a városházára, amely egyszerűen megsemmisült

– fogalmazott Cserevatij. Hangsúlyozta, hogy továbbra is Bahmut áll az orosz hadsereg, azon belül is elsősorban a Wagner-csoport támadásainak középpontjában.

Kifejtette: az elmúlt 24 órában 32 ellenséges támadás és 26 összecsapás történt magában Bahmutban és a város környékén. 238 alkalommal nyitottak tüzet az orosz erők az ukrán katonák állásaira ágyúkkal és rakétatüzérségi eszközökkel. Eközben 91 orosz katona vesztette életét, 119-en sérültek meg a harcokban, megsemmisült egy orosz harckocsi, egy Grad rakéta-sorozatvető és három lőszerraktár.

Prigozsin hétfőn kijelentette, hogy az orosz erők jogi értelemben elfoglalták Bahmutot, de azt elismerte, hogy a város nyugati részében maradtak ukrán csapatok.

(MTI)

Zelenszkij leválthatja Munkács polgármesterét

Katonai-civil közigazgatást vezethetnek be Munkácson, miután patthelyzet alakult ki a városi tanácsban, ezzel a város működése is veszélybe került – adta hírül a Kárpáti Igaz Szó az ukrán nyelvű Transkarpatia.net oldalra hivatkozva.

A lap emlékeztet rá, hogy 2021-ben közigazgatási reformot vezettek be Ukrajnában, melynek keretében összevont járások és kistérségek alakultak. A decentralizáció azt jelentette, hogy több jogkört került át a helyi szintekre, és ezzel több pénz maradt a helyi költségvetésben, amellyel az önkormányzatok hivatottak gazdálkodni. Ha azonban ezzel a feladattal az önkormányzatok nem képesek megbirkózni, akkor az elnök, vagyis ez esetben Volodimir Zelenszkij dönthet úgy, hogy katonai-polgári közigazgatást vezet be a közigazgatási egységben, leváltva ezzel a korábbi vezetést.

A kárpátaljai hírportál szerint hasonló helyzet alakult ki a Munkácsi kistérségében, miután a polgármester Andrij Baloga elveszítette többségét a munkácsi képviselő-testületben. Politikia ellenfelei ugyanakkor szintén nem rendelkeznek többséggel a testületben. Ez – mint írják – oda vezetett, hogy egy hónapon belül négyszer maradt el a tanács állandó költségvetési bizottságának ülése.

A polgármester egyébként úgy nyitotta meg a Városi Tanács legutóbbi plenáris ülését, hogy nem hosszabbította meg azt, így az jelenleg felfüggesztett állapotban van. Ez a lap szerint lehetőséget ad Zelenszkijnek, hogy leváltsa hivatalából munkácsi polgármesterét, és ideiglenes katonai-polgári közigazgatást vezessen be, amely rendezi a kialakult helyzetet. Hasonlóra volt már példa kelet- és dél-ukrajnai városokban.

Peszkov a finn NATO-csatlakozásról: Oroszország kénytelen lesz ellenintézkedéseket tenni

A RIA orosz állami hírügynökség a Putyin sajtótitkára, Dmitrij Peszkov észrevételeit közölte. A jelentés szerint: Peszkov úgy látta, Finnország keddre tervezett NATO-csatlakozása a helyzet újabb súlyosbodását jelenti, az észak-atlanti szövetség bővítését pedig Oroszország biztonságába való beavatkozásként értelmezte.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy a jelenlegi helyzet alapjában különbözik az Ukrajnával kapcsolatos problémától, Finnország szerinte ugyanis soha nem volt oroszellenes.

A Reuters jelentése szerint Peszkov azt is mondta, a NATO ellenséges Oroszországgal szemben, és Oroszország kénytelen lesz ellenintézkedéseket tenni saját biztonságának szavatolása érdekében.

(Guardian / Reuters)

Csomó fontos ember így beszélt ma a háborúról

Finnország keddi NATO-csatlakozása közvetlen következménye Oroszország ukrajnai inváziójának – erről is beszélt kedden Jens Stoltenberg NATO-főfitkár, aki hozzátette: a katonai szövetség gondoskodik róla, hogy Svédország is teljes jogú taggá váljon. Mellette többen is megszólaltak kedden délelőtt a háború ügyében:

  • Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter azt mondta, hogy Finnország NATO-csatlakozása, illetve a NATO harckészültségének növelése emeli a konfliktus kockázatát.
  • Joseph Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikia főképviselője azt mondta, Kínának erkölcsi kötelessége hozzájárulni az ukrajnai béke megteremtéséhez, és nem támogathatja az agresszort a háborúban.
  • Az orosz parlament elnöke, Vjacseszlav Vologyin kedden úgy fogalmazott: a nyugati vezetők kezéhez vér tapad, amiért támogatják Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, és ez a támogatás egy „terrorista állam” létrejöttéhez vezetett el Európa közepén.
  • Maria Lvova-Belova, Oroszország gyermekjogi biztosa, akit a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Vlagyimir Putyin elnökkel együtt háborús bűnökkel vádol Ukrajnában, kedden azt mondta, hogy az ICC vádjai hamisak és nem egyértelműek.
  • Az Egyesült Államok és az Európai Unió megvizsgálja, hogyan lehetne tovább csökkenteni Európa orosz energiától való függőségét – közölte kedden Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

(Reuters)

NATO-főtitkár: Putyin az ellenkezőjét kapja annak, amit akart

Finnország keddi NATO-csatlakozása történelmi esemény és közvetlen következménye annak, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, mondta Jens Stoltenberg. A NATO-főtitkár hozzátette, a szövetség biztosítja, hogy Svédország is teljes jogú taggá válhasson.

Putyin célja az volt, hogy gyengítse a NATO-t, de ennek épp az ellenkezőjét érte el, fogalmazott Stoltenberg.

Új magánhadsereget kereshet Oroszország a Wagner-csoport helyett

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma közzétette napi jelentését. Ebben azt írják, hogy Oroszország alternatívákat keres a Wagner helyett, amit finanszírozni tudna a magánhadsereg helyett.

Ez az orosz védelmi minisztérium és a Wagner-csoport közötti nagy horderejű viszály miatt történik. Az orosz katonai vezetés valószínűleg olyan helyettesítő magánhadsereget szeretne, amely felett nagyobb ellenőrzést gyakorolhat

– írják, jelenleg azonban egyetlen ismert ilyen szervezet sem közelíti meg Wagner méretét vagy erejét.

Dróntámadásokat hárított el az ukrán légvédelem

Tucatnyi dróntámadást hárított el az ukrán légvédelem keddre virradóra – közölte az ukrán hadsereg. Összesen 17 támadást regisztráltak, melyeket az orosz fél iráni gyártmányú Sahed-136 típusú drónokkal hajtott végre. Tizennégy drónt az ukrán légvédelem lelőtt. Odesszából több robbanásról is érkezett jelentés, a helyi hatóságok szerint több épület megrongálódott, és tűz ütött ki – közölték az Obscsesztvennoje Novosztyi című ukrán portálon.

Az ukrán hadsereg adatai szerint a légvédelem összesen csaknem 70 orosz légitámadást hárított el. Az orosz rakétacsapások és tüzérségi támadások elsősorban továbbra is a kelet-ukrajnai Donyeck megyében, Bahmut környékén a legintenzívebbek.

A fekete-tengeri kikötővárost, Odesszát, a háború kezdete óta számos orosz támadás érte. Leginkább az energetikai infrastruktúrában keletkeztek károk. Az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) januárban világörökségi helyszínné nyilvánította Odessza történelmi óvárosát. A kikötőváros kulcsszerepet játszik az ukrajnai gabonaexportban.

(MTI)

Oroszország barátságtalan társulásnak tekinti az EU-t

Oroszország barátságtalan társulásnak tekinti az Európai Uniót, jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Argumenti i Fakti című lapban kedden megjelent interjújában.

Az EU elvesztette Oroszországot. De ezért csak magát okolhatja. Mert éppen az EU tagállamainak és magának az uniónak a vezetői jelentik ki nyíltan, hogy, úgymond, stratégiai vereséget kell okozni Oroszországnak

– nyilatkozott az orosz diplomácia vezetője. „Ezen okok miatt az EU-t barátságtalan társulásnak tekintjük”, tette hozzá.

(MTI)

Több mint 7700-an érkeztek Ukrajnából hétfőn

Az ukrán-magyar határszakaszon 4648-an léptek be Magyarországra hétfőn, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 3115-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek, tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 20 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért, áll a közleményben.

Vonattal 60 ember, köztük 20 gyermek, érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve.

Orosz elnökség a biztonsági tanácsban? Nem tréfa

Oroszország ENSZ-nagykövete hétfőn visszautasította, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok „áprilisi tréfának” nevezze Oroszországnak az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) betöltött elnöki szerepét, írja az MTI.

Az ENSZ-nagykövet egyben bejelentette, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vezetésével értekezletet tartanak az ENSZ Alapokmánya elveinek védelméről, mivel Moszkvát azzal vádolják, hogy Ukrajna megtámadásával megszegte őket.

Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete korábban hétfőn azt mondta újságíróknak, hogy országa szerint Oroszország BT-elnöksége professzionális lesz, de arra használja majd a pozíciót, hogy „dezinformációt terjesszen, és Ukrajna ügyében a saját álláspontját támogassa, mi azonban készen állunk, hogy erre felhívjuk a figyelmet minden egyes pillanatban, amikor megkísérlik”.

Thomas-Greenfield és Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője „áprilisi tréfának” nevezte, amikor Oroszország átvette az ENSZ BT elnökségét. A BT szabályzata szerint az elnöki pozíciót felváltva tölti be a 15 tag ábécésorrend szerint. Vaszilij Nyebezja orosz ENSZ-nagykövet újságíróknak elmondta, nem változnak a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért felelős tanács szabályai.

Hozzátette, hogy Oroszoroszág „becsületesen tárgyalt” korábbi elnökségei idején, és a szerepet „nagyra értékelik”.

A BT elnöke vezeti a tanács üléseit, eldönti a legfontosabb ülések témáit. Lavrov április 24-én vezeti a Hatékony többoldalúság az ENSZ Alapokmánya alapelveinek védelme révén elnevezésű ülést.
Nyebezja az amerikai ENSZ-nagykövet azon vádjára, hogy Oroszország dezinformációt fog terjeszteni, azt válaszolta, hogy ez “nyugati narratíva”, valamint hangsúlyozta, hogy ők „ennek pont az ellenkezőjét gondolják”.

Arra is kitért, hogy az orosz tervek szerint szerdán informális tanácsülést tartanak, mivel Moszkva szerint nyugati tisztségviselők dezinformációt terjesztenek arról, hogy ukrán gyerekeket hurcolnak Oroszországba. Hozzátette, hogy az értekezleten „ezzel a narratívával akarnak szembeszállni”.

Olvasói sztorik