Rónai Sándor, a DK képviselője az Európai Parlamentben, mellékesen a megfigyelési ügy miatt alakult EP-bizottság alelnöke. Tavaly robbant a botrány, miszerint több ismert hazai személyiség telefonján nyomát lelték oknyomozó újságírók az izraeli NSO szoftverfejlesztő cég Pegasus nevű programjának. Ezzel gyakorlatilag minden, akár titkosított kommunikációt is fel lehetett törni.
Az ügyben az volt a pikáns, hogy az NSO csak kormányoknak és állami aktoroknak ad el a szoftverből bűnüldözési/-megelőzési és terrorelhárítási célokra. Persze sok kormány más célokra, ellenzékiek, aktivisták, üzletemberek, jogászok stb. megfigyelésére is használja a Pegasust, ez történhetett Magyarországon is. A kormány kezdettől terelt, sokáig nem lehetett tudni, ki ad engedélyt a megfigyelésekre, de a szálak az Igazságügyi Minisztériumba vezettek. Közben több más európai ország, pl. Spanyolország is érintett lett az ügyben, így az EP bizottságot alakított.
Ennek alelnöke Rónai, aki közölte kedden, kikérik az NSO-tól a vonatkozó szerződéseket. Ma hallgatták meg a cég képviselőjét is a bizottságban, erről Rónai a következőket írta a Facebook-oldalán:
Folytatjuk a munkát, hogy a megfigyelési botrány minden részletét megismerjük. A mai ülésen a Pegasus-t gyártó cég képviselőit hallgattuk meg. Az NSO munkatársa az Orbán-kormányra vonatkozó kérdésemre azt válaszolta, hogy van olyan kormány, amit már nem tartanak megbízhatónak, és amelynek ma már nem adnák el a szoftvert.
És ezután jön a lényeg:
Orbánék minden módon próbálják titkolni a lehallgatási botrány részleteit, de itt a bizottságban erre nincs lehetőségük. A testület alelnökeként ezért is kezdeményezem, hogy betekinthessünk a Pegasus-szerződésekbe. A cég képviselője szerint ennek részükről nem is lesz akadálya.
Hat napja jött a hír a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészségtől, hogy bűncselekmény hiányában már nem nyomoz jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy leplezett eszköz jogosulatlan alkalmazásának bűntette miatt. Az ügyészség közölte, vizsgálatuk szerint jogosulatlanul senkit sem figyeltek meg Magyarországon. Januárban egyébként a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is arra jutott, rendben voltak a megfigyelések.
