Nagyvilág

Hegyi-Karabahról tárgyalnak az érintett felek Washingtonban

A Hegyi-Karabah hovatartozása miatt egymással szembenálló Azerbajdzsán és Örményország külügyminisztere pénteken Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel tárgyal a konfliktusról – számolt be az MTI.

Október 23-án a tervek szerint Washingtonban találkozik Ceyhun Bayramov azeri és Mike Pompeo amerikai külügyminiszter az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) – a hegyi-karabahi konfliktusban közvetítő – minszki csoportja társelnökeinek részvételével,

tudatta egy közleményben az azeri külügyminisztérium sajtószolgálata. A találkozón a felek megvitatják egymással „az Örményország és Azerbajdzsán közötti hegyi-karabahi konfliktus megoldását” – tette hozzá a sajtószolgálat.

Anna Nagdalján örmény külügyi szóvivő az EFE spanyol hírügynökségnek elmondta, hogy Zorab Mnacakanján örmény külügyminiszter is találkozik Pompeóval. Leyla Abdullayeva azeri külügyi szóvivő ugyanakkor az EFE-nek azt mondta: nem szerepel a tervek között egy Bayramov és Mnacakanján közötti találkozó az amerikai út során.

Az amerikai külügyi tárca vezetője többször is felszólította a feleket, hogy vessenek véget az egymás közötti ellenségeskedéseknek, és „járuljanak hozzá egy békés megoldáshoz” Hegyi-Karabahban.

Nincs szükség Oroszországra

Nem szükséges Oroszországot bevonni a hegyi-karabahi konfliktusba, most arra kellene inkább összpontosítani, hogy Törökországot tartsák távol tőle – jelentette ki Armen Szárkiszján örmény elnök a France 24 nevű francia közszolgálati hírszolgáltatónak adott interjúban.

Semmi szükség Oroszország bevonására a konfliktusba. A hegyi-karabahi örmények már bebizonyították, hogy meg tudják védeni a földjüket. Ahelyett, hogy bevonnánk Oroszországot vagy bármilyen harmadik országot (a konfliktusba), inkább arra van szükség, hogy kizárjuk belőle Törökországot, amely destruktív szerepet játszik ebben az ügyben,

mondta Szárkiszján. Az Oroszországgal való kapcsolatot illetően az örmény államfő kijelentette, hogy Moszkva „hosszú évek óta Örményország szövetségese, és az is marad, a két ország között bizalmas kapcsolat áll fenn”.

A hegyi-karabahi konfliktusban szemben álló felek, Örményország és Azerbajdzsán, amely egyes jelentések szerint Törökország támogatását élvezi, orosz közvetítéssel korábban arról állapodtak meg Moszkvában, hogy október 10-én humanitárius fegyvernyugvás lép életbe a foglyok és a halottak kicserélése érdekében. De már aznap a fegyvernyugvás megsértéséről számolt be az azeri és az örmény fél.

Október 17-én az azerbajdzsáni és az örmény külügyi tárca arról tájékoztatott, hogy másnap új fegyvernyugvás lép életbe. Ennek ellenére a harci tevékenységek folytatódtak, az egyezség megsértésével egymást vádolták.

Folytatódnak a harcok

Az önkényesen kikiáltott Hegyi-Karabah Köztársaság sajtószolgálata beszámolt arról, hogy az örmény erők kemény harcokat folytatnak a Hegyi-Karabahot Örményországgal összekötő úgynevezett Lacsin-folyosótól mintegy 60 kilométerre délre. A vasárnap bejelentett humanitárius tűzszünet ellenére a harci cselekmények nem csillapodnak, ahogy az október 10-én bejelentett fegyvernyugvást követően sem enyhültek.

Eközben Ilham Aliyev azeri elnök a nemzethez intézett beszédében, amelyet az AzTV nevű állami televízió közvetített, beszámolt arról, hogy az azeri erők ellenőrzésük alá vonták a hegyi-karabahi Zangilan települését 24 faluval együtt.

Az azeri főügyészség kedden közölte, hogy két azeri állampolgár életét vesztette a terteri járást ért rakéta- és tüzérségi támadásban. A hegyi-karabahi régió védelmi tárcája kedden további 43 katona eleséséről számolt be, így a konfliktus szeptember 27-i kezdete óta már 772 katonája lelte halálát a harcokban.

A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 februárja, vagyis még a Szovjetunió összeomlása előtti idők óta nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. Hegyi-Karabah 1991 szeptemberében egyoldalúan kivált Azerbajdzsánból, amit az utóbbi katonai erővel próbált megakadályozni, így kitört a hegyi-karabahi háború. A harcokban 30 ezer ember vesztette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt még Örményország sem ismerte el. Mind Azerbajdzsán, mind Örményország saját területének tekinti az enklávét.

Kiemelt kép: Natalia KOLESNIKOVA/AFP

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.