Nagyvilág

Helyzetbe hozta a járvány a vasutat, ami akár a repülést is lenyomhatja

Hiába a nosztalgia és a romantikus regényeket idéző utazások, az utóbbi években úgy tűnt, az Európát átszelő hálókocsis vonatoknak végleg leáldozik. A koronavírus-járvány azonban itt is alaposan megkavarta a dolgokat, a vonatok most versenyre kelnek a járvány szempontjából kockázatos fapados gépekkel, de a hátrányuk így is szinte behozhatatlannak tűnik.

Bár a járványhelyzet továbbra is összetett feladat elé állítja az emberiséget, abban már szinte minden szakértő egyetért, hogy az első hullámon már túl vagyunk. Arról még heves viták folynak, hogy mikor jöhet a második – ha épp nincs már itt egy ideje –, ezzel együtt Európa és a világ lakossága vissza akar térni a régi életébe, amelynek az utazás is szerves része volt.

A turisztikai főszezon beköszöntével és a határok megnyitásával viszont válaszút elé érkeznek az emberek: milyen utazási módot válasszanak, ha nem csak a szomszédba akarnak kiugrani? Korábban már írtunk arról, hogy a járvány miatt a repülés eddig ismert formája bizonytalan ideig megszűnik létezni, ebből pedig a hamvaiból feltámadó vasúti közlekedés profitálhatja a legtöbbet.

A koronavírus-járvány miatt megszűnik a repülés, ahogy eddig ismertük
Állandó maszkviselet, kevesebb kézipoggyász, nyilatkozat a tünetmentességről. Csak néhány elem azok közül, amihez a legfrissebb ajánlások szerint alkalmazkodnunk kell, ha repülni szeretnénk a közeljövőben.

Nincs értelme nem repülni

A vasúti közlekedés nagyon sokáig az első számú választása volt mindazoknak, akik Európa egyik feléből a másikra akartak eljutni, a légi közlekedés forradalma azonban szépen lassan elkezdte kivéreztetni ezt az iparágat. Annak ellenére, hogy a repülés a környezetre leginkább ártalmas utazási forma, rengeteg kiváltságot élvez, és ez még úgy is igaz, hogy a közhiedelemmel ellentétben a kerozin beszerzése valójában nem olcsó mulatság a légitársaságoknak. Azonban míg például egy gépjármű esetében az üzemanyag tartalmaz jövedéki adót, áfát és regisztrációs adót, addig a repülést ezek egyáltalán nem érintik.

A légi közlekedés, és főként a diszkont légitársaságok legfőbb előnye, hogy a világ számos országába gyorsan és kényelmesen eljuthat bárki, szemben a közúti, a vasúti vagy a tengeri utazásokkal, mindezt ráadásul hihetetlenül olcsón. Ezek együttese pedig látszólag behozhatatlan előnyt jelent a többi közlekedési móddal szemben. Ennek megfelelően a kereslet is igen nagy erre az ágazatra, így a fapados légitársaságok is hatalmas fejlődésen mentek keresztül az évek során, már a kisebb városokat is összeköti egy-egy légi csatorna, és általában az átszállással sem kell bajlódni. Csak a példa kedvéért: az Air France adatbázisa szerint Párizsból 1 óra 45 perc alatt juthatunk el Münchenbe fapados repülővel, mindössze 22 ezer forintnak megfelelő euróért. Ezzel szemben vonattal legalább 7 óra az út, a jegy viszont kétszer annyiba kerül, ráadásul Stuttgartban még át is kell szállni.

Ilyen kondíciók mellett nincs ember, aki repülő helyett a vonatot választaná, most mégis az látszik, hogy a járvány hatására újjáéled az európai vasúti forgalom.

Bosszantó intézkedések

Május végén az Insider foglalkozott egy átfogó írásban azzal, miként változhat meg a repülés a közeljövőben. Az itt felsorolt lehetőségek nagy része (maszkautomaták, a földből gombaként kinövő védőplexik és a koronavírus kiszagolására kiképzett reptéri kutyák) vélhetően nem befolyásolná az utazás minőségét, de megjelennek olyan körülmények is, amelyek sok embernek a kedvét szeghetik.

Mikor világszerte kitört a járvány első hulláma, a légi közlekedés az elsők között volt, ahol szigorú korlátozásokat vezettek be, kezdetben csak ellenőrzések formájában, majd nem sokkal később hatalmas járattörlési hullám is indult. Annak tükrében érthető döntések voltak ezek, hogy a korai hónapokban több olyan, könnyen elkerülhető esetet is jelentetek, mikor egyetlen fertőzött személy nem csak hogy behurcolta a vírust egy másik országba, de az utastársai nagy részét is megfertőzte az út során.

Fotó: Cuneyt Celik / Anadolu Agency / AFP

Bár a légi folyosók már megnyitottak, az ellenőrzések továbbra is érvényben vannak, amiben sokan csak a kellemetlenséget látják. A lázmérés, az egészségügyi vizsgálatok, vagy épp a poggyászokkal való még aprólékosabb pepecselés magával vonzza, hogy megnőhet a becsekkolás ideje, amire rátesz egy lapáttal, hogy még a kötelező távolságot is be kell tartani az utasok között. Az igazi probléma viszont az lehet, hogy szintén a távolságtartás miatt egy gép az eddiginél kevesebb utast szállíthat, ráadásul a gépek belterét is vírusbiztossá kell tenni a szakértők szerint, az így felmerülő költségeket pedig az utasok fogják megfizetni, így várhatóan búcsút kell mondanunk az olcsó utazásoknak.

Arról nem is beszélve, hogy az egész út alatt mindenhol maszkot kell viselni, a szabályokat pedig kőkeményen betartatják, elég csak az Ibizán letartóztatott brit turistákra gondolni, vagy arra a két magyar férfira, akiket fejenként 1000 euróra büntettek, amiért nem viseltek maszkot egy müncheni járaton.

Vonatreneszánsz

Mérlegelve az eddig elhangzottakat, sokan még így is inkább a repülést választják, ugyanakkor megfigyelhető, hogy a járvány miatt egyre többen vannak, akik inkább vonatra szállnak. A jelenségről a Guardian is írt, ők úgy találták, hogy ezeket az embereket elsősorban a saját biztonságuk motiválja, még akkor is, ha nem lehet kijelenteni azt, hogy a vonatozás vírusbiztosnak számít.

Szakértők abban egyetértenek, hogy minden előnye ellenére jelenleg a repülés számít a legkockázatosabb utazási formának. Az állításukat leginkább arra alapozzák, hogy a repülési procedúra során sokkal több emberrel vagyunk kénytelenek érintkezni, többen nyúlnak hozzá a csomagjainkhoz, ráadásul a fapados gépek fedélzete az esetek túlnyomó részében szűkös és emberekkel zsúfolt, ami a többszörösére emeli a vírus terjedésének kockázatát. Ezzel szemben a vonatokon sokkal jobban be lehet tartani a szociális távolságot, ami a vírus terjedése szempontjából kulcsfontossággal bír.

Ehhez pedig olyan lehetőséget kínálnak az Európát átszelő járatok, amivel csak maximum a magánrepülők vehetik fel a versenyt: ezek a reneszánszukat élő hálókocsis vonatok.

Ez az utazási forma a repülés előretöréséig uralkodónak számított mind Európában, mind az Egyesült Államokban, de mára már inkább a luxuskirándulás kategóriájába esik, a praktikumát teljesen elvesztette. A koronavírusnak köszönhetően viszont újra nyerő pozícióba kerültek a hálókocsis vonatok, mert szinte tökéletes izolációt biztosítanak az utasoknak. Egy hálókocsit bérelve az utasok biztosak lehetnek abban, hogy egész útjuk során csak azzal a pár emberrel találkoznak, akikkel egyébként is rutinszerűen érintkeznek. Biztonság szempontjából telitalálatnak tűnnek a hálókocsis járatok, de nehéz elképzelni, hogy mindenki megengedhetné magának ezeket. A guruló hotelszobának beillő hálókocsik a legtöbb vasúti társaságnál egy fapados járat többszörösébe kerülnek, miközben a menetidő nem fog csökkenni.

Amikor a múlt század közepén a hálókocsik forgalmát szélesebb tömegre is kiterjesztették, a luxuskocsik mellett megjelent a harmadosztály, és az úgy nevezett couchette kocsik (a példánál maradva ezek leginkább guruló kollégiumi szobára hasonlítanak), amelyek a mai napig forgalomban vannak, de járványveszély szempontjából már korántsem számítanak olyan biztonságosnak, mint a drágább hálókocsik.

Éjszakai vonatozás

Persze a vonaton ugyanúgy végig viselni kell a maszkot (ami még inkább kellemetlen tud lenni a sokszoros menetidő miatt), és ugyanúgy semmi garancia nincs arra, hogy ezt az utazási formát választva nem kapjuk el a vírust. Ennek fényében kissé érthetetlennek is tűnik, hogy miért gondolják úgy a vasúti társaságok, hogy a járvány az ő malmukra hajtja a vizet. Márpedig az utóbbi hónapokban komoly törekvések kezdődtek a hálókocsis vonatok feltámasztására Európa-szerte.

Pár éve a Deutsche Bahn megszüntette a Párizs–Berlin járatát, ahogy Franciaországban is felszámolták a belföldi hálókocsis járatok legtöbbjét. Ehhez képest pár hete Emmanuel Macron a Bastille-napon ígéretet tett az éjszakai vonatozás felélesztésére, ennek jegyében pedig pár nappal később az ország közlekedési minisztere, Jean-Baptiste Djebbari bejelentette a Párizs és Nizza közötti vonal újbóli megnyitását. Július közepén a svéd kormány jelentette be, hogy nagy összeget invesztálnak egy olyan járatba, ami Stockholmot köti majd össze Brüsszellel, Malmőn és Hamburgon keresztül. Továbbá tervben van az is, hogy a Stockholm és Berlin között közlekedő járatok számát megduplázzák.

Budapestről évek óta több éjszakai járat indul több német és osztrák nagyvárosba, valamint Svájcba is az osztrák ÖBB közbenjárávásal, ami a hálókocsis utazás legelhivatottabb európai képviselője volt az iparág visszaszorulása idején. A társaság még 2016-ban 42 hálókocsit vett a leépítéseket végző Deutsche Bahntól, így a tendenciát látva várható, hogy a jövőben is több vonatot fognak indítani európai nagyvárosokba. A MÁV is beszerzett nemrégiben 22 fekvőhelyes és hálókocsit, melyek közül a tervek szerint 15-nek december 15-ig érvényes fővizsgával kell rendelkeznie, ezek eredményes közbeszerzési eljárás esetén a téli menetrend kezdetén állhatnak forgalomba.

Nem utolsó sorban pedig itt a februárban megnyitott Brüsszel és Bécs között közlekedő járat, amit ugyan a járvány idejére szintén felfüggesztettek, de a tervek szerint szeptembertől újra közlekedni fognak a vonatok a két város között, mindössze 29 eurós jegyárért, ami árban már a fapados repülőkkel is felveszi a versenyt.

Fotó: Romy Arroyo Fernandez / NurPhoto / AFP

A környezetvédelem lehet a mérleg nyelve

Ám hiába a hasonló árak, a sokat emlegetett menetidőt így sem lesznek képesek kompenzálni a vonatok, ami végérvényesen eldöntheti a kérdést. Ugyanakkor itt egy eddig még nem említett körülmény, ami még befolyásolhatja az eseményeket: a környezetvédelem.

Már a járvány előtt is egyre többen, egyre több helyről kardoskodtak a vonatozás mint az egyik leginkább környezetkímélő utazási forma mellett, mindezt úgy, hogy a tán legártalmasabb repüléssel állították azt szembe. A témában az egyik legtöbbet idézett tanulmányt az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adta ki még 2014-ben, melyben megállapították, hogy a repülő magasan a legszennyezőbb, a vonat pedig a leginkább környezetbarát utazási mód. A kritériumrendszerbe beletartozik a zajszennyezés, a károsanyag-kibocsátás, ezzel együtt pedig a klímaváltozás elősegítése. Azok a Seat61 által közzétett adatok szintén beszédesek, amelyek az egy utasra vetített kilométerenkénti széndioxid-kibocsátást vizsgálták. E szerint míg egy vonat átlagosan 14 gramm széndioxidot bocsát ki utasonként, a repülőgépek esetében ez 285 grammnak felel meg, de az arányok a portál szerint ennél rosszabbak is lehetnek.

„Ez gyakorlatilag a halálsor” – ilyen az élet a repülőtér mellett
Rákoshegy lakói szerint az ő jogaikat és egészségüket egyszerűen semmibe veszik.

A járvány kirobbanása előtti hónapokban a klímaváltozás elleni küzdelem szolgáltatta az egyik legfontosabb témát a nemzetközi diskurzusban, és tényleg úgy tűnt, hogy az utolsó utáni pillanatokban az emberiség hajlandó lesz arra, hogy lépéseket tegyen a bolygó megóvása érdekében. Ennek lehet fontos állomása a repülőgép-forgalom visszaszorítása, melynek alternatívája hosszú távon a vonatozás lehet.

Az biztos, hogy átfogó stratégia kell ahhoz, hogy a hálókocsis vonatok lenyomják a komoly helyzeti előnyből induló fapados légitársaságokat. A helyzetük még a jelenlegi trendek mellett sem tűnik túl biztatónak, mert az olcsó jegyekkel és a minimális menetidővel egyszerűen lehetetlennek tűnik a verseny.

A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség nemrég megjelent legutóbbi közlése szerint csak 2024-re érheti el az utasforgalom a járvány előtti szintet, ez alatt az idő alatt kell kitalálnia valamit a vasúttársaságoknak, ha igazi vonatreneszánszot akarnak.

Kiemelt kép: Jörg Carstensen / DPA / dpa Picture-Alliance / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.