Tegyük tisztába, mi történik Európában, köztük pár európai barátunkkal. Tartok attól, hogy a világjárvány második hullámának jeleit látjuk néhány helyen
– jelentette ki a brit miniszterelnök, Boris Johnson néhány napja, bár hozzá kell tenni, kicsit a saját felelősségét akarta ezzel elhárítani.
Az európai kormányok a korábbi lazítások után újra szigorítani kénytelenek, noha Magyarországon még nincsenek radikális intézkedések, hiszen az újabb rendelkezések csak a beutazásokat érintik. Sokkal rosszabb a helyzet Belgiumban, ahol a fertőzések újbóli növekedése miatt a kapcsolattartásokat ismét korlátozni kell, vagy például Barcelonában újra be kell zárni az éjszakai klubokat és az edzőtermeket.
Visszatér a vírus
Németországban is kezdenek aggódni a szakemberek, a járványügyért felelős Robert Koch Intézet (RKI) vezetői is aggodalmuknak adtak hangot.
Az emberek mindenhol megfertőződnek. Esküvőkön, baráti találkozókon és, sajnos, idősotthonokban vagy egészségügyi intézményekben. Aggódunk, hogy ez a trend megváltozását jelenti
– mondta Ute Rexroth, az RKI szakértője, de a vezető, Lothar Wieler is úgy fogalmazott: „nagyon aggasztóak az új fejlemények”.
Németországban ugyanis az elmúlt napokban komolyan megugrott az új fertőzések száma, a csütörtöki bejelentés szerint az azt megelőző 24 órában 902 új esetet regisztráltak.
Az aggodalom és az újabb korlátozások egy normalizálódó folyamatot állítottak meg, hiszen az emberek már újra járhattak a munkahelyükre, kisebb rendezvényekre, étterembe, moziba. A szakértők már a könnyítések bejelentésekor felhívták a figyelmet arra, hogy a lazításokkal várhatóan valamelyest emelkedni fognak az esetszámok, illetve sok minden múlik a normális maszkhasználaton (orron és szájon egyszerre), valamint a távolságtartás betartásán. Ehhez képest egyre többször lehetett látni – idehaza is –, hogy az emberek elengedik a szabályokat. Akadtak ennek egészen szélsőséges megnyilvánulásai is, mint az a brit rave-parti, amit még a rendőrök sem tudtak félbeszakítani, de sok illegális partit is tartottak zárt helyeken szerte Nyugat-Európában, az utazási korlátozások feloldásával pedig a strandokon is egyre komolyabb tömeg gyűlt össze.
Dirk Brockmann, a berlini Humboldt Egyetem professzora, aki az RKI-vel is dolgozik, azt mondja, a fertőzések növekedése nem az újranyitástól van, akkor már korábban lettek volna ennek jelei, hanem attól, hogy az emberek egyre kevésbé tartják be az előírásokat.
Persze, ha csak a német adatokat nézzük, most még nem olyan vészes a helyzet, hiszen mi az a napi 900 új fertőzött a korábbi 6000-hez képest, de az a baj a szakértők szerint – és erre utalt Rexroth is –, hogy az új fertőzéseknek kevésbé vannak „fix” helyszínei, mint korábban az idősotthonok.
A korona lassan tér vissza, de sajnos minden erejével
– mondta Markus Söder, Bajorország miniszterelnöke, aki az egyik, ha nem a legszigorúbb előírásokat erőltető tartományi vezető Németországban, és akinél pont megbicsaklik, hogy nincs újabb gócpont, hiszen pont a napokban egy mammingi uborkafarmon 500 munkásból 174-nek volt pozitív a tesztje, köztük magyar vendégmunkásoknak is.
Hasonló helyzetben van Franciaország is, ahol az áprilisi átlag napi 2500 új megbetegedéshez képest sehol sincsenek a most napi ezret általában alulról közelítő új esetszámok, de szerdán 1300 feletti új beteget találtak, így tényleg úgy tűnik, mintha egy újabb hullám kezdődött volna.
Ausztriában is enyhén nőtt a fertőzések száma, és Sebastian Kurz és kormánya nem totojázott, újra kötelezővé tette a maszkot a boltokban, a bankokban, a postákon. A kancellár hozzátette, ezt pszichológiai okból is teszik, hiszen minél inkább visszavesznek a száj és az orr védelméből, annál nagyobb a lakosság gondatlansága is.
Belgiumban július elején kezdtek el újból növekedni az esetszámok, már száz alatt is volt naponta, de most jó pár napja megint 200 fölött jár, sőt július 26-án 528 esetet regisztráltak. Ezért újra korlátozásokat vezetnek be: a boltokban megint maszkot kell viselni, a nyilvános rendezvényeken, például az esküvőkön maximum 10 ember lehet jelen az eddigi 50-hez képest. Korábban már az volt a terv a Benelux-államban, hogy szeptemberben különösebb korlátozások nélkül újranyitják az iskolákat. A miniszterelnök, Sophie Wilmès szerint „a helyzet aggasztó, de nem félelmetes”, mégis figyelmeztetett, hogy egy újabb kijárási korlátozás jöhet az országban. Antwerpenben kijárási tilalmat vezettek be.
A cikk elején említett idézetet a brit miniszterelnök azzal kapcsolatban mondta, hogy Nagy-Britannia a Spanyolországból visszatérőknek két hét karantént ír elő a spanyol helyzet romlása miatt, de Franciaország és Németország is figyelmeztetést adott ki egyes régióira. Spanyolországban július első hete után az addigi napi 300–500 új megbetegedés helyett most napok óta több mint 2000 új esetet regisztrálnak.
Olaszországban sem javult annyit még a helyzet, hogy ne kellett volna meghosszabbítani a rendkívüli állapotot, de újabb lendületet kapott a vírus terjedése nemrégiben Horvátországban, Csehországban és a Balkánon is.
Luxemburgban magasan a legrosszabb a helyzet Európában, ha az egy lakosra jutó új esetszámokat nézzük, bár ebben benne van az is, hogy ott jóval többet tesztelnek, az ingázókat is megvizsgálják, sőt a statisztikáikba is beleszámolják őket, annak ellenére, hogy máshol laknak. A növekvő pozitív tesztek azonban összességében azt jelentik, hogy
teljesen világos, a második hullámban vagyunk
– jelentette ki hétfőn az ottani egészségügyi intézet igazgatója, Ulf Nehrbass.
Ez nem a második hullám kezdete. Ez csak a vírus folytatólagos jelenléte a közösségünkben
– állítja ezzel szemben Pamela Valley, a Manchesteri Egyetem virológusa, aki szerint ez nem egy újabb fellángolás, csupán azt jelzi, hogy folyamatosan meg kell küzdenünk a vírussal. És ehhez már legalább mostanra kialakult pár eszközünk is, mint a lokális lezárások, a tesztelés a kapcsolatkövetés.
Néhányan ezt hullámnak akarják nevezni, de akkor majd több tucatnyi hullámról kell beszélünk
– fogalmazott a Guardiannek a fertőző betegségek notthinghami egyetemi professzor emeritusza, Keith Neal. Linda Bauld az Edinburgh Egyetemről pedig mintha ezt akarná kiegészíteni azzal a kijelentésével, hogy azért nem lehet második hullámról beszélni, mert a vírus még nem tűnt el egyszer sem. Hiába tűnik úgy a görbékből, mintha egy újabb hullám korát élnénk,
De nem csak Európában van újabb esetszám-emelkedés.
Kezdjük Kínával, a vírus forrásánál, ahol most szerdán mértek három hónap után először egy nap alatt száznál több új beteget. A fertőzöttek jelentős része a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területről és a kikötőváros Talienből került ki. Utóbbiból legalább kilenc másik városba is átvitték az utazók, köztük Pekingbe, ahol három hete nem regisztráltak már új esetet.
Ahhoz képest, hogy lakosságarányosan ezek a számok elhanyagolhatók, Kína a „nulla eset politikáját” követi sok országgal szemben, vagyis a lehető legerősebben lépnek közbe: több száz repülő- és vonatjáratot korlátoztak most, ahogy Talien hatmilliós lakosságának felét is letesztelték már. Pekingben is hasonlóan kemény intézkedéseket vezettek be egy hónapja, azért sem volt ott már jó ideje újabb regisztrált eset.
Kína komolyan veszi a fertőzésmentességet, alig engednek be valakit külföldről, és boltba, étterembe is csak az járhat, akinek a korona-applikáció zöld utat ad. A lakóépületekben hőkamerákat szereltek fel, így mérik az ott lakók testhőmérsékletét.
Első hullám
Bár Kínából ered a Covid-19, az USA-ban van eddig a legtöbb áldozata, most már több mint 150 ezren haltak meg ehhez kapcsolódóan, és ott ez még bőven az „első hullám”. Ráadásul gyorsan nő a halottak száma is, május óta nem volt olyan nap, hogy 1461 áldozata legyen a vírusnak – most volt. Ami azt jelenti, hogy szinte percenként meghal egy áldozat az Egyesült Államokban. Az összes eset pedig lassan kitesz egy fél Magyarországot: 4,5 millió koronavírusos esetről tudni. Csak ebben a hónapban Texasban 4000 ember, Floridában közel 2700, Kaliforniában pedig 2500 ember halt meg. Arizonában az elmúlt hónapokban túlterheltekké váltak a kórházak, így nagy a nyomás ezekben az államokban, hogy vonják vissza a korábbi lazításokat.
Brazíliában az új esetek száma rekordot döntött, szerdán majdnem 71 ezer új beteget jelentettek be, és újabb 1554 halálos áldozatot, ami szintén rekord. Ráadásul kezd terjedni a szegényebb és nehezebben elérhető vidékek felé. Nem segít a vírus visszaszorításában, hogy a szintén fertőzött Jair Bolsonaro elnök még mindig nem veszi elég komolyan a járványt, ahogy az sem, hogy március után újra megnyitott a külföldiek előtt több repülőtér is, a turistáknak elég annyi, hogy legyen egy 90 napra érvényes egészségbiztosításuk.
Az USA és Brazília után a leginkább érintett Indiában is rekordot döntött az új esetek száma, most már többször is volt napi 50 ezer fölött.
Második csúcs
Aztán vannak olyan országok is, amelyek az első kört könnyen letudták, de most a második csúcs komolyabb, mint az előző. Így van ez Izraelben is, ahol sokkal magasabb esetszámokat produkál ez a csúcs, mint az első. Már több napon is 2000 feletti új esetszámot közöltek a hatóságok, ami igen komoly egy Magyarországnál kisebb, alig több mint 9 milliós országnál.
Pedig korábban példaként beszéltek róluk, mint akik gyorsan cselekedtek és ezért viszonylag kevéssé érintette őket a pandémia, március-áprilisban a maximum új napi fertőzésük 765 volt.
Vietnám szintén a második csúcsát éli, már ha az elsőt egyáltalán annak lehet nevezni, hiszen alig volt megbetegedésük, majd hónapokig nem volt halálesetük vagy olyan fertőzésük, amit ott az országban kapott el valaki. Ez annak köszönhető, hogy nagyon gyorsan reagáltak, már januárban bezárták az iskolákat, ahogy érkeztek a hírek a szomszédos Kínából. A kontaktkutatásra a kommunista államnak már megvoltak a jól bevált eszközei, maszkot pedig a légszennyezettség miatt a legtöbb ember eddig is viselt. Valamivel több mint egy hete aztán napról napra új eseteket regisztráltak, 30-án már ötvenet, ami a duplája az eddigi egy napra jutó új regisztrált fertőzésnek. Összesen alig vannak 500 fertőzés fölött, vagyis ez a csütörtöki egy kirívóan magas adat az ország koronavírus-történetében.
Ausztráliában az első csúcs után megérkezett a második, és csak reménykedni lehet, hogy ennek is a tetején tartanak már. Csütörtökön 700 fölötti új esetet regisztráltak, amire még nem volt példa az országban egyáltalán, ez a hétfői adatokhoz képest 36 százalékos emelkedés.
Victoria állam a leginkább érintett, ott is Melbourne. Próbálnak minél gyorsabban tesztelni, de az emberek magatartása – nem teszteltetik le magukat időben, felrúgják a távolságtartási szabályokat – miatt nem elég hatékony a lezárás. Hatból egy eset az idősotthonokhoz kötődik.
Ausztrália is a sikeres védekezés államai közé tartozott, a lakosságszámhoz viszonyítva a 16 ezer megbetegedés és a 189 halott nem volt kiemelkedő adat. Aztán júniusban kirobbant a járvány Melbourne-ben, ahol azóta hétezer esetet regisztráltak, Ausztrália második csúcsának 95 százalékát.
Bár a melbourne-i példa nem ezt mutatja, más országokban ugyanakkor
Erre egy példa a németektől: Hof járásban egy családi ünnepséget tartottak, a vendégek több tartományból érkeztek, e mellett egy nagycsaládon belül is több fertőzés volt. A kontaktkutatás szerencsére azért működik ezekben az esetekben is. A hotspot nélküli folytatást támasztja alá az is, hogy Németországban 294 járás van, ebből pár napja 87 volt fertőzésmentes, másfél hónappal korábban még kétszer ennyi.
Kiemelt kép: Balogh Zoltán /MTI
