Nagyvilág koronavírus

A koronavírus-járvány miatt megszűnik a repülés, ahogy eddig ismertük

Egyre inkább úgy tűnik, hogy a koronavírus-járvány terjedését Európában sikerült megfékezni, a turisztikai főszezon közeledtével pedig sürgetővé vált a kérdés: mikortól és hogyan nyaralhatunk idén? Az utazási protokollal kapcsolatban a múlt héten az Európai Bizottság tett közzé ajánlásokat az uniós tagállamoknak, amelyek közül azóta több be is jelentette, mikor nyitja meg a határait a külföldiek előtt.

A nemzetközi turizmus fellendítéséhez viszont nélkülözhetetlen a légi közlekedés újraindítása, ami rendkívül összetett, megfontoltságot igénylő feladat.

Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ a napokban egy 28 oldalas dokumentumban tájékoztatta a szektor szereplőit a szükséges óvintézkedésekről. Az ajánlásokat a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség és a Repülőterek Nemzetközi Tanácsa is helyesnek tartja, így kontinensünkön ezek leshetnek az irányadók a következő hónapokban, de azokat az új információk birtokában folyamatosan felülvizsgálják majd.

Ami biztos: a repülés egy jó ideig biztosan nem lesz olyan, mint amihez korábban hozzászoktunk, és egy teljesen új, szigorú szabályrendszerhez kell alkalmazkodnunk.

Nyilatkozat a vírus- és tünetmentességről

A javaslat szerint a maszk viselése a repülőtéri terminálra való belépés pillanatától a célállomás elhagyásáig kötelező lesz a biztonsági ellenőrzéseket leszámítva. Ez alól csak a hatévesnél fiatalabb gyerekek és a speciális egészségügyi okból erre rászorulók kapnak felmentést.

Az utasokat figyelmeztetni kell arra, hogy az arcmaszkokat négyóránként cserélni kell, ezért az utazás időtartamára megfelelő mennyiségű védőeszközt vigyenek magukkal. A repülőterek üzemeltetőinek és a légitársaságoknak érintésmentes szemeteseket kell biztosítani a használt maszkok kidobására, továbbá lehetőséget kell teremteniük a maszkvásárlásra.

Az utasoknak figyelniük kell a rendszeres kézfertőtlenítésre, illetve minimálisra kell csökkenteni a különböző felületekkel az érintkezést. Javasolják a repülőtereknek, hogy a létesítmények különböző pontjain az előírásokról piktogramokon, írásban, hang- és videóüzenet formájában is tájékoztassák az utasokat az adott ország nyelvén és angolul is.

Annak érdekében, hogy a terminálokon betartható legyen a másfél méteres távolságtartás, az utasok csak abban az esetben vihetnek majd magukkal kísérőt, ha egészségügyi okból szükségük van rá, például mert kerekesszékesek.

Az utasoknak és a légiutaskísérőknek 24 órával az utazásuk előtt elektronikus egészségügyi nyilatkozatot kellene tenniük. A minta szerint ez így nézne ki: „Megértettem, hogy a légitársaságot vagy az utazásszervezőt azonnal értesítem, és nem jelenek meg a repülőtéren, ha az alábbiak közül valamelyik érvényes rám:

  • legfeljebb 14 nappal az utazásom előtt koronavírussal diagnosztizáltak;
  • az utazást megelőző 8 napban a koronavírus tüneteit (lázat, köhögést, az ízlés és szaglás romlását, nehéz légzést) tapasztaltam;
  • közeli kontaktusban (legkevesebb 15 percig kevesebb mint 2 méterre) voltam egy koronavírusos beteggel az utazást megelőző 14 napban;
  • az utazásom napján a nemzeti hatóságok határozata értelmében a koronavírussal összefüggésben karanténban kellene lennem.

Megértettem, hogy ezen körülmények elhallgatása az utazásom felfüggesztését okozhatja.”

A légitársaságoknak azt javasolják, hogy a járatindulás előtt tüneteket produkáló, potenciálisan fertőzött utasoknak ingyenes újrafoglalást vagy teljes összegű visszatérítést ajánljanak fel.

Fotó: Boris Roessler /dpa /AFP

Kevesebb kézipoggyász, a lázmérés nem hatékony

A repülőterek üzemeltetőinek a légitársaságokkal összehangolva ösztönözniük kellene az utasokat az online utasfelvételre és az önkiszolgáló poggyászleadó automaták használatára. A fedélzetre felvihető kézipoggyászok mennyiségét azért kell korlátozni, mert így csökkenthető a gépeken a mozgolódás.

A dokumentumban megjegyzik, hogy a terminálokon a lázmérést abban az esetben szükséges elvégezni, ha az adott ország törvényei előírják, ezt ugyanakkor nem javasolják, mert nincs rá bizonyíték, hogy ez a módszer a koronavírus kiszűrésére hatékony lenne. Mint írják, friss adatok szerint a járvány kezdete és április 21. között az Amerikai Egyesült Államokban 268 ezer beérkező utasnál végeztek el lázmérést, és mindössze 14 esetben igazolódott később a fertőzöttség.

Felhívják az utasok figyelmét, hogy sok koronavírussal fertőzött ember még csak a lappangási időszakban járhat, amikor repülőre száll. A lázmérés ilyen esetekben nem ellenszer, és ezen az sem segít, hogy statisztikák szerint a páciensek 40 százaléka egyáltalán nem produkál tüneteket, és észre sem veszi magán, hogy beteg volt. A koronavírus ráadásul nem minden esetben jár lázzal, így elsőre sok esetben félrediagnosztizálják a betegeket.

Szinté nem javasolják az utasok előzetes tesztelését egy úgynevezett immunitás-útlevél megszerzéséért, ugyanis nincs tudományos bizonyíték rá, hogy aki egyszer megfertőződött, ne kaphatná el újra a betegséget, és a jelenleg rendelkezésre álló tesztmódszerek sem olyan gyorsak, hogy a légiközlekedésben hatékonyan lehetne alkalmazni őket. Amint a diagnosztizálásban előrelépést érnek el a kutatók, frissíteni fogják a javaslatokat.

Landolás után a gyorsaság a fontos

A repülőgépeken nem ajánlják a középső sorok üresen hagyását, de a maszk viselete utazás közben is kötelező lenne. Ennek részben gazdasági okai is vannak, a légitársaságok ugyanis korábban jelezték, félig megtelt gépeket üzemeltetni nem kifizetődő számukra.

A még nagyobb biztonságérzet megteremtése érdekében csökkenteni kell a fedélzeten az étel- és italfelszolgálást, ezeket előrecsomagolt formában kell kínálni, a vámmentes és nem létfontosságú termékek forgalmazását leállítják, a fizetés pedig ahol csak lehet, kártyával és nem készpénzzel történne.

Külön blokk szór arról az ajánlásban, mi történik akkor, ha valakinek repülés közben jelennek meg a koronavírusra utaló tünetei: őt és a vele egy társaságban utazókat a lehető legtávolabb kell ültetni a többiektől, lehetőleg az utolsó sorban az ablak mellett. Akik addig tőlük két ülésnyire utaztak, közeli kontaktusnak számítanak, ezért landolás után alá kell vetniük magukat az adott ország egészségügyi protokolljának.

Landolás után az utasokat légihidakon, lépcsőkön, gyalog és buszokkal is elvezethetik a terminálokhoz, de utóbbi esetben biztosítani kell, hogy a járművön tartható legyen a másfél méteres távolság egymástól.

A repülőterek üzemeltetőinek a lehető leggyorsabban meg kell oldaniuk a poggyászok átadását az érkező utasoknak, és fel kell hívni rá a figyelmüket: ahogy csak tudnak, távozzanak a terminálról. Az épületen belül nem lenne lehetőség az érkező utasok fogadására, még hozzátartozóknak sem.

Aki szabályt szeg, megfizet érte

Aki nem tartja be az előírásokat, jogi következményekre számíthat: a szabályszegőket kivezethetik a terminálról, megtagadhatják tőlük a felszállást a gépre, és az adott ország törvényei szerint járhatnak el ellenük. Ugyanez vonatkozik azokra, akik repülés közben sértik meg a regulákat, ráadásul ez egyes államokban a légi közlekedés veszélyeztetésének minősülhet. Ellenük a fogadó ország hatóságai eljárást indíthatnak. Nem utolsó sorban több államban, így Magyarországon is, ha valaki a vírussal kapcsolatban nem oszt meg a rendelkezésére álló információt magáról, és emiatt megfertőz másokat, azzal bűncselekményt követ el.

Kiemelt kép: Sandy Huffaker /Getty Images

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik