Nagyvilág

Biden: Szembe kell nézni a rendszerszerű rasszizmussal

Joe Biden, a demokraták várható elnökjelöltje szerdán, Philadelphiában mondott beszédében bírálta Donald Trump amerikai elnököt, és törvényt sürgetett a rendőri erőszak ellen. A Minneapolisban durva rendőri intézkedés során megölt afroamerikai George Floyd miatt kirobbant tüntetéssorozat történéseit és hátterét vizsgálva, Biden különösen bírálta az elnököt, mert hétfőn a Fehér Ház melletti Szent János templomnál Bibliával a kezében jelent meg.

A magamutogatás fontosabbá vált, mint a nemzet, amelyet vezet,

fogalmazott a demokraták várható elnökjelöltje, és azt hangoztatta, hogy „az amerikai nemzet lelkéért folyik a küzdelem”.

Nyomás okozta fulladás miatt halt meg George Floyd - állítja egy új boncolás
A független vizsgálat eredménye ellentmond a korábbi megállapításoknak.

A philadelphiai városházán mondott beszédben Joe Biden hangsúlyozta, hogy eljött az idő a szembenézésre „a rendszerszerű rasszizmussal és a mélyen gyökeredző gazdasági egyenlőtlenségekkel”. Leszögezte, hogy ez ügyben az Egyesült Államok nem várhat a novemberi elnökválasztásokig, a kongresszusnak már most cselekednie kell.

Nincs több bocsánat, nincs több halogatás,

mondta, és arra szólította fel a törvényhozókat, hogy már ebben a hónapban cselekedjenek.

A demokrata párti politikus „valódi rendőrségi reformot” sürgetett, amely törvényben tiltaná a fojtófogás alkalmazását a rendőröknek. Név szerint is felszólította Mitch McConnellt, a szenátus republikánus többségének vezetőjét egy olyan törvény elfogadtatására, amely a rendőrségi reformot követelők aggodalmait orvosolja. Megismételte a napokban már említett ígéretét, miszerint létrehozna egy rendőrséget ellenőrző országos bizottságot is.

Utalva Donald Trump hétfői rövid nyilatkozatára, a demokraták várható elnökjelöltje kifejtette, hogy elnökként „senki sem cselekszik mindig helyesen”. „És én sem fogok” – fogalmazott, és azt ígérte, hogy elnökként ő nem játszik rá „a félelemre és a megosztottságra”, és nem kívánja „szítani a gyűlölet tüzét” sem.

Biden beszéde közben a Nemzeti Gárda körbevette a philadelphiai városháza épületét, és a belvárosban érzékelhető volt a gárda és a rendőrök erőteljes jelenléte. Philadelphia egyike azon amerikai nagyvárosoknak, ahol a tüntetések erőszakkal és vandalizmussal párosultak.

Bírálta hétfői beszéde és templomi látogatása miatt Donald Trumpot Nancy Pelosi, a szövetségi képviselőház demokrata párti elnöke is. Sajtókonferenciáján azt hangoztatta, hogy egy elnöknek a megbékélés elősegítése a feladata. Pelosi, utalva arra, hogy Trump hétfőn Bibliát tartott a kezében a Szent János templom előtt, felolvasott a Bibliából, mégpedig megbékélésre vonatkozó intelmeket. A házelnök elmondta: a képviselőház „nagyon rövid időn belül” foglalkozni fog a rendőrség rasszista profilírozási gyakorlatával.

Közben kedden megtörtént az első szövetségi vádemelés egy minneapolisi erőszakos tüntető ügyében. A szövetségi bíróságnak átadott dokumentumok szerint a 28 éves Matthew Lee Rupert több mint 500 kilométert utazott Illinois államból Minneapolisba azzal a szándékkal, hogy a tüntetők közé vegyült erőszakos elemekhez csatlakozzék. A bizonyítékok mellé a nyomozó hatóságok csatolták azokat a május 29-i tüntetéseken készült videofelvételeket is, amelyeken Rupert látszik robbanóanyaggal a kezében, másokat is bátorítva az erőszakra. A férfi ügyében a kormányzat emelt vádat, mivel egyik tagállamból ment a másikba, és a törvények ilyen esetben a szövetségi kormányzati szerveknek adják meg a lehetőséget a vádemelésre.

Miért most borult lángba Amerika?
George Floyd nem az első, aki a feketék elleni rendőri erőszak miatt vesztette az életét, halála még csak nem is az első olyan eset, amit a világ végignézett. Mi változott most, hogy ekkora tüntetéseket láthatunk Amerikában?

Kiemelt kép: JIM WATSON/AFP

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik