Nagyvilág

Von der Leyen előállt a világ legbátrabb klímatervével

Ursula von der Leyen felült a klímavonatra, és elkezdte lapátolni bele az üzemanyagot. A világ egyik legjelentősebb klímatervét mutatta be szerdán az Európai Parlamentben. A magyar kormányt viszont még meg kell győznie róla.
Korábban a témában:

Mióta az Európai Tanács ülésén a kontinens vezetői kitalálták, hogy Ursula von der Leyent jelölik az Európai Bizottság elnökének, szinte csak arról esett szó vele kapcsolatban, hogy mennyire gyenge a felhatalmazása, milyen viták voltak a biztosjelöltekről, illetve hogy miben engedett például Orbán Viktornak. Valószínűleg Von der Leyen is érezhette ezt, és első elnöki intézkedéseként valami igazán nagyot akart gurítani.

Ez sikerült is. Szerdán az Európai Parlament előtt mutatta be a Green New Deal, vagyis Európai Zöld Megállapodás nevű programcsomagot, amely talán a legambiciózusabb az eddigi, hasonló témájú kezdeményezések közül.

Ez Európa számára az ember a Holdon pillanata

– vezette fel szerénység nélkül Von der Leyen azt a csomagot, amelynek központi része egy olyan klímatörvény, amelyet a bizottság jövő márciusban fog bemutatni, és amely 2050-re klímasemlegessé tenné Európát, a kibocsátásokat pedig már 2030-ra a jelenlegi 50–55 százalékával csökkentené. A klímasemlegesség egyébként egy nehezen meghatározható fogalom, de nagyjából azt szokták alatta érteni, hogy körülbelül ugyanannyi üvegházhatású gázt bocsátunk ki, mint amennyit ellensúlyozni tudunk.

Honnan a név?

Ugyanakkor a Green New Deal ennél jóval messzebbre mutat. Maga a név nem Ursula von der Leyentől jön, és nem is Frans Timmermanstól, aki eddig a jogállami ügyeket vitte a bizottságban, mostantól viszont a Green New Dealért felelős biztos lesz, hanem az amerikai politikából. Ezzel az ötlettel Alexandria Ocasio-Cortez, a Demokrata Párt egyik felkapott fiatal politikusa állt elő még az év elején, és eleve nem csupán azt jelentette, hogy a klímaváltozás miatt vissza kell fogni a kibocsátásokat.

Fotó: Chip Somodevilla/Getty Images

A Green New Deal az Egyesült Államok számára is egy lehetőség arra, hogy rengeteg állami támogatással olyan, a gazdaságot alapjaiban átalakító rendelkezéseket hozzanak, amelyek valamivel fenntarthatóbbá teszik azokat a fogyasztási és termelési formákat, amelyeket ma sokan fenntarthatatlannak ítélnek, miközben állami szubvencióval munkahelyeket teremt, és kihalóban lévő iparágakat ment meg.

Ursula von der Leyen nagy európai zöld megállapodása sem csak arról szól, hogy a kontinens klímasemleges legyen, hiszen összesen 49 különböző rendelkezést szeretnének ezzel kapcsolatban elfogadtatni, amelyek jelentősen megváltoztatnák a kontinens működését.

Az Európai Zöld Megállapodás az új növekedési stratégiánk. Olyan növekedésre törekszünk, amely többet ad, mint amennyit elvesz. Az új stratégia kijelöli számunkra az utat, hogy miként alakítsuk át életmódunkat, munkamódszereinket, termelésünket és fogyasztásunkat úgy, hogy egészségesebb életet élhessünk, és innovatívabbá tegyük vállalkozásainkat. Az átállás folyamatába mindannyian bekapcsolódhatunk, és a kínálkozó új lehetőségek nyerteseivé válhatunk. Azáltal, hogy elsőként és gyorsan cselekszünk, segítséget nyújtunk a gazdaságunknak ahhoz, hogy globális vezető szerepet tölthessen be. A bolygónk és az életünk védelmében, Európa természeti örökségéért, a biológiai sokféleségért, erdőinkért és tengereinkért minden erőnkkel azon leszünk, hogy sikerre vigyük a stratégiánkat. Azzal, hogy megmutatjuk a világ többi részének, miként lehetünk egyszerre fenntarthatók és versenyképesek, más országokat is meggyőzhetünk arról, csatlakozzanak hozzánk ezen az úton.

– mondta Von der Leyen, amiből azért elég egyértelműen kiderül, hogy ez nem csupán egy zöld rendelkezés. A bizottság közleménye a zöld megállapodást úgy összegzi, hogy ez meghatároz egy ütemtervet, amelynek intézkedései a tiszta, körforgásos gazdaságra való átállás révén ösztönzik az erőforrások hatékony felhasználását, megállítják az éghajlatváltozást, visszafordítják a biológiai sokféleség csökkenését és mérséklik a környezetszennyezést.

A teljes gazdaságot lefedi

Ez a zöld megállapodás, illetve annak leendő szabályozásai az európai gazdaság majdnem minden részére kiterjednek. Érintik a közlekedést, az energiaágazatot, a mezőgazdaságot, az építőipart, az acélgyártást, a cementgyártást, az infokommunikációs technológiákat, a textilgyártást és a vegyipart is.

Ehhez viszont rengeteg pénz is kell. A bizottság szerint egészen pontosan évi 260 milliárd eurónyi pluszpénz, ami a teljes európai GDP másfél százaléka volt tavaly. Mivel a szabályok között olyanok is akadnak, amelyek például különadókat vetnének ki a szennyező országokban készült termékekre, érthető, hogy ennek az átalakításnak elég sok vesztese is lesz, nemcsak a tagállamok között, de a magánszektorban is. Ezért viszonylag jelentős uniós támogatásokat terveznek bevezetni, hogy ezeket a hátrányokat ellentételezzék. Ilyen lesz például a méltányos átállási mechanizmus is, amely valószínűleg Magyarországot is érinti, hiszen Európának a keleti felén működnek leginkább szénerőművek.

A tervezet nagy része még nincs teljesen kész, de arra számítanak, hogy 2020 elején terjesztik elő a Fenntartható Európa beruházási tervet, majd egy zöldfinanszírozási stratégiát is, ezek pedig az állami és a magánszektornak is jelentős forrásokkal segítenének az átállásban.

Problémák

És itt kezdődnek a problémák. Ursula von der Leyen azt szeretné, ha hosszú távon az unió költségvetésének egynegyede klímacélra menne. Ez jelentős tétel, ekkora szelete legfeljebb a mezőgazdasági támogatásoknak van az uniós büdzsében. Azt a hétéves tervet viszont, amelyet hamarosan elfogad a tanács és a parlament, még nem Von der Leyen terjesztette be, így nem is szerepelhet benne ilyen tétel. Bár az is igaz, hogy egy ennyire átfogó tervezetnél tényleg mindenre rá lehet majd fogni, hogy klímavédelemmel kapcsolatos kiadás, ezért valószínűleg kijön majd a matek.

Fotó: iStockphoto

A tagállamok kormány- és államfőit tömörítő tanács csütörtökön tárgyal újra a javaslatról, és valószínűleg meg is fognak egyezni.

Eleve csak három tagország nem támogatja: Lengyelország, Magyarország és Csehország, és ők is csak azért nem, mert kis tagállamként több támogatást szeretnének az átállásra.

Magyarországon például eddig egészen jó pénzeket lehetett keresni karbonkvóta-kereskedelemmel, aminek lassan vége lesz.

Nem várt bátorság

Az sem véletlen, hogy Ursula von der Leyen pont a parlament előtt jelentette be a nagy zöld tervet. A bizottság jellemzően nem így szokott kommunikálni, inkább a saját épületükbe rendelik az újságírókat. Von der Leyen viszont tisztában van vele, hogy szüksége van a teljes parlament támogatására a terv elfogadásához.

Kényes egyensúlyozás ez, mert annyira ambiciózusnak kell lennie a tervnek, hogy a zöldek és a szocialisták támogatni tudják, de annyira azért nem, hogy Von der Leyen saját frakciója, a néppárt megrémüljön tőle. Egyébként a bejelentett megegyezés már bátrabb annál, mint amit sokan vártak.

Magukat az intézkedéseket a bizottság fogja elindítani, de biztosan hatalmas vita lesz belőlük a parlamentben és a tanácsban is, rengeteg módosításon megy majd keresztül, mire bármit elfogadnak belőle. Leszavazni viszont a jelenlegi politikai környezetben nagyon nehéz lenne egy ilyen megegyezést.

Kiemelt kép: A szerző felvétele

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.