Nagyvilág

Az ember, aki békét kötött Afrika Észak-Koreájával

Abij Ahmed Ali másfél éves kormányzása Nobel-békedíjat ért: a kontinens legfiatalabb vezetőjének sikerült az a bravúr, hogy lezárjon egy több mint húsz éve tartó háborút a világ egyik legelzártabb országával.
Korábban a témában:

Az utóbbi másfél évben Etiópia akkora fejlődésen ment keresztül, hogy szinte rá sem lehet ismerni a kelet-afrikai országra. Mindez köszönhető Abij Ahmed Ali miniszterelnöknek, aki a hatalomra kerülése óta véget vetett egy több mint húsz éve tartó háborúnak Eritreával, amivel Nobel-békedíjat érdemelt ki. Az erről szóló döntést pénteken hirdették ki Oslóban.

A Nobel-békedíj kitüntetettjei az utóbbi tíz évben

  • 2010 – Liu Hsziao-po ellenzéki gondolkodó;
  • 2011 – Ellen Johnson-Sirleaf libériai elnök (Afrika első, demokratikusan megválasztott női elnöke), Leymah Gbowee, aki a nőket a libériai polgárháború ellen mozgósította és Tavakkul Karman jemeni nőjogi és demokráciapárti aktivista;
  • 2012 – az Európai Unió;
  • 2013 – a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet;
  • 2014 – Kailás Szatjárti (indiai) és Malala Juszafzai (pakisztáni) a gyermekek jogainak védelmében folytatott harcért;
  • 2015 – A tunéziai Nemzeti Párbeszéd Kvartett;
  • 2016 – Juan Manuel Santos kolumbiai elnök;
  • 2017 – Az atomfegyverek betiltásáért küzdő nemzetközi civil szervezet (ICAN);
  • 2018 – Denis Mukwege kongói sebész- nőgyógyász és Nadia Murad iraki kurd emberi jogi aktivista;
  • 2019 – Abij Ahmed etióp miniszterelnök

A mindössze 43 éves politikus a legfiatalabb miniszterelnök egész Afrikában, az általa eszközölt reformok pedig nemrégiben még teljesen elképzelhetetlenek voltak az országban. A kormányról lepattant az emberi jogi aktivisták kritikája, tömegesen börtönözték be az ellenzékieket, a tüntetéseket pedig erőszakkal oszlatták fel. 2018 áprilisában aztán váratlanul lemondott Abij elődje, és nagyot fordult a világ.

Nem csak ígér, cselekszik is

Etiópia a legrégebbi független ország Afrikában, ugyanakkor soha nem a stabilitásáról volt ismert. Az embereknek elsőre az éhező gyerekek jutnak eszébe a 100 milliós lakosságú országról, amelyet az Eritreával vívott háború előtt több mint másfél évtizedig polgárháború sújtott. Ennek a gyökere az, hogy 80 etnikai csoport él Etiópiában, emiatt rendszeresek a véres konfliktusok, amelyek miatt millióknak kellett elhagyniuk az otthonukat. A gondok azért is sokasodtak, mert a hatalmon lévő politikusok inkább azzal voltak elfoglalva, hogy bebörtönözzék az ellenzéki politikusokat és újságírókat, mintsem azzal, hogy valahogy talpra állítsák a gazdaságot.

Abij Ahmed Ali azonban már a beiktatása után bizonyította, hogy a kampányígéretei őszinték voltak. Első körben elrendelte a fogva tartott ellenzékiek szabadon engedését a börtönökből, majd amikor arról kérdezték, nem alkotmányellenes-e, hogy korrupcióért elítélt embereknek nyitják ki a cellaajtót, úgy felelt,

nem hiszem, hogy alkotmányos lenne a kínzás, amit eddig csináltunk velük. Kimondja-e az alkotmány, hogy akit bíróság ítélt el, meg lehet kínozni egy sötét szobában? Ez a mi terrorcselekményünk.

Ez olyan válasz volt, ami a modern Afrikában aligha hangzott el miniszterelnök szájából.

Abij Ahmed Ali arról is gondoskodott, hogy hazahívja az összes száműzetésben lévő politikust, ezzel biztosítva a szabad választásokat 2020-ban. Abij Ahmed Ali kormányzása előtt Etiópiában volt a legtöbb újságíró börtönben a világon. Most, több mint egy évtized után először egy sincs rács mögött.

Fotó: Mahmoud Hjaj / Anadolu Agency / AFP

A politikus látványosan érzékeltette azt is, hogy a férfi és női egyenjogúság pártján áll: úgy alakította át a kabinetet, hogy a tagok fele nő legyen. Emellett az etióp parlament először jelölt ki nőt az ország elnökének, beiktatásakor pedig édesanyját és feleségét is megemlítette a beszédében, ami nem szokványos az afrikai országokban.

Abij Ahmed Ali az ország az első oromó származású kormányfője, ami azért lényeges, mert a közel száz, Etiópiában élő etnikai csoport közül ez az egyik legnépesebb, és rendre ők szerveztek tüntetéseket a kormány intézkedései ellen. Elemzők szerint a miniszterelnök javára válik az is, hogy hármat is beszél az ország leggyakrabban használt nyelvei közül, ezáltal könnyebben szót ért a közösségekkel.

Békejobb az eritreai diktátornak

Az etiópiai miniszterelnöknek mindössze két hónap kellett hozzá, hogy reformjait nemzetközi szintre is kiterjessze, és egy több mint két évtizede tartó hidegháborúnak tett pontot a végére.

Eritrea 1961-ben kezdett függetlenségi háborúba Etiópiával. Bár mindkét ország marxista ideológiát vallott, az eritreai nacionalisták nehezen viselték, hogy a szomszéd uralkodik felettük. 1993-ban kikiáltották a függetlenségüket, majd ötéves viszonylagos nyugalom után kitört a térség egyik legvéresebb háborúja.

1998 és 2000 között 80 ezer ember veszítette életét a háborúban, majd a felek békét kötöttek, de ez csak papíron történt meg. Az ENSZ közreműködésével 25 kilométeres biztonsági zónát állítottak fel a határon, amit a szervezet 60 országának katonái védtek. A lényegi határvitát viszont nem sikerült rendezni, az pedig kiszámíthatatlan volt, hogy mikor szabadul el újra a pokol.

Abij Ahmed Ali tett róla, hogy erre a kérdésre ne kelljen már választ adni, és elképesztő gyorsasággal írt történelmet. Alig két hónappal a beiktatása után az eritreai diktátor begurult az etiópiai fővárosba, összeölelkeztek és kikiáltották a háború végét. Ezzel Abij Ahmed Ali egyoldalúan lemondott a vitatott, határ menti területekről.

Pedig a béke nem is olyan régen még elég távolinak tűnt, mert Eritrea egy rendkívül elszigetelt állam, nem véletlenül hívják Afrika Észak-Koreájának sem. Isaias Afwerki, az ország valaha volt egyetlen vezetője elnyomás alatt tartja a népet, a 2015-ben kicsúcsosodott migrációs válság idején éppen ezért több százezres nagyságban hagyták el hazájukat az emberek, hogy Európában kezdjenek új életet.

Sajtószabadság nem létezik, az ellenzéki sajtót 2001-ben elhallgattatták, a magánsajtó működését betiltották. A rendszer kritikusait ítélet nélkül tartják fogva, a vallásszabadságot is súlyosan korlátozzák.

Abiy Ahmed és Isaias Afwerki. Fotó: Eduardo Soteras / AFP

Etiópa ezzel szemben jó úton jár, ma Kelet-Afrika legjobban fejlődő gazdasága, a GDP pedig elérheti a 100 millió dollárt is 2020-ra. Abij tisztában van a kiaknázatlan lehetőségekkel, és az egykor állami tulajdonban lévő tévétársaságokat, légitársaságokat és energiaszolgáltatót felkínálja a külföldi befektetők számára.

A lakosság jelentős százaléka nem titkoltan prófétaként, Isten fiaként tekint rá. Az úgynevezett Abijmánia pozitív hatásait pedig az egész térség megérzi. 41 év után először szállt le etióp gép a szomáliai Mogadisuban, és újra tárgyalnak Djiboutival a kikötőik használatba vételéről.

Az etióp miniszterelnököt rátermettsége, határozottsága és karizmája miatt sokan már most Barack Obamához, Nelson Mandelához és Justin Trudeau-hoz hasonlítják. De sokszor láttunk már példát arra a történelemben, hogy egy népszerű államfőt elragad a hatalommámor, úgyhogy Etiópia nagyon remélheti, hogy tényleg megtalálta az emberét.

Kiemelt kép: Michael  Tewelde / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Borkai-ügy: Póczik miatt célkeresztben a DK

A volt futballista gyanúsításával felerősödtek azok a hangok, hogy a DK áll az orgiabotrány kirobbantása mögött. A Fideszben úgy tudják, Póczik József könnyen kapcsolatba hozható azzal a férfival, aki prostituáltakat szállított a horvátországi szexpartira.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.