Macedóniában kezd lecsillapodni a Gruevszki-láz, már ami a hírforrásokat illeti: sem a Nova Makedonija napilap, sem a Kanal 5 tévécsatorna, sem a Telma tévé honlapján nem szerepel már a tophírek között Nikola Gruevszki, a Magyarországra szökött és itt menekültstátuszt szerző exkormányfő.
Gruevszkiről ugyan van egy cikk a Nova Makedonija címlapján, miszerint újabb öt ügyben is meg akarják vonni a képviselői mentelmi jogát – de az, hogy a bukott miniszterelnöknek zavaros ügyei vannak, nem kelt már nagy visszhangot a balkáni országban. Ismeretes ugyanis, hogy Gruevszki jogerős és letöltendő börtönbüntetése elől szökött Budapestre, tehát már eleve volt olyan ügy, ahol elítélték. Ez a híres-hírhedt Mercedes-beszerzés volt.
Vezető hírekben szerepel ugyanakkor Gruevszki unokatestvére, Szaso Mijalkov, akiről a hétvégén már írtunk, s aki a macedón titkosszolgálat főnökeként sokat tudhat egész Kelet-Európa és talán még Ausztria zavaros pártfinanszírozási ügyeiről, illetve Csehország, Szerbia, Macedónia, sőt esetleg még Horvátország egyes politikai vezetőinek gazdasági kapcsolatairól is.
Fotó: Marko Djurica / Reuters
Az, hogy maga Gruevszki kicsit háttérbe szorult hétfőn, talán összefügg azzal is, hogy
De miért jött jól Zaevnek elődje elmenekülése? Egyrészt a Budapesten menedékjogot kapott Gruevszki nacionalista, az ország nevének megváltoztatását ellenző, így az EU-integrációt akadályozó pártjának, a VMRO-DPMNE-nek a népszerűsége zuhanni kezdett. Másrészt a kormányon lévő Zaev szociáldemokratái egyre népszerűbbek. A VMRO-DPMNE 21,5 százalékra zuhant, a Zaev-féle szocdemek pedig már 27 százalék közelében járnak, s így kormányzó pártként még növelték is a népszerűségüket.
Zaevék ráadásul sikeresen módosították az alkotmányt, az ország névváltoztatását lehetővé téve, így megnyílhat az út az ország előtt a Görögországgal való megegyezéshez (a görögök blokkolták eddig Macedónia európai és atlanti integrációját), és áttételesen így az EU-tagság is elérhető közelségbe kerülhet.
A kormány a gazdasági sikereit is erősítheti: írtunk már arról, hogy húsz százalék körülire szorították le a munkanélküliséget, ami EU-tagállamok számára elborzasztó mértékű, de Macedóniában a tizenkét évvel ezelőtti majdnem 36 százalékos mutatóhoz képest óriási javulást jelent. Az igazsághoz tegyük hozzá: az állástalanok számának csökkenése már Gruevszki idején megkezdődött.
Zaevékat tehát tökéletes helyzetbe hozta Gruevszki szökése – otthon. Ellentétben Spanyolországgal, ahol a szakadár katalán vezető, Carles Puigdemont külföldre távozása lehetetlen helyzetbe hozta a madridi kormányt, és hőst csinált a Katalóniában amúgy is népszerű politikusból, addig a macedón exkormányfő „Európába” lelépése egyáltalán nem tette népszerűvé Gruevszki pártját. Vagyis míg Carles Puigdemontból mártírt csinált a szökése (és azóta vissza is vonták az ellene kiadott európai elfogatóparancsot), addig Gruevszki maradt szökevény – az adott országok közvéleménye előtt.
Fotó: Burak Akbulut / Anadolu Agency / AFP
Ez magyarázza meg, hogy bár a macedón belpolitikában a szkopjei kormány hangzatos kijelentéseket tett Gruevszki kiadatásáról, szökéséről és számos ügyben játszott felelősségéről, de kiderült közben, hogy a macedón hatóságok nem küldtek időben kiadatási kérelmet Budapestre. Így a magyar hatóságoknak maradt idejük menedékjogot adni Gruevszkinek.
A macedónok valószínűleg csak november 20-án – jóval Gruevszki Budapesten való feltűnése után – küldték el a kiadatási kérelmüket, és még ahhoz sem feltétlenül csatoltak akkor minden szükséges dokumentumot. Vagyis Zoran Zaev szociáldemokratái nem keverik össze a belpolitikai haszonszerzést a külpolitikai óvatossággal.
Macedóniában egyébként is a helyzet lecsillapítására törekszik Zaev: miután legfőbb politikai ellenfele elmenekült, számos törvényt szeretne minősített többséggel megszavaztatni a parlamenttel. Ugyanakkor ebben a folyamatban sokak szerint nem segít, hogy letartóztatták a már említett Szaso Mijalkovot, Gruevszki unokatestvérét. Ő ugyanis kulcsszerepet játszott egyes feltételezések szerint abban, hogy a macedón parlament – köztük Gruevszki hívei is – Zaevet támogatva megszavazta az alkotmánymódosítást, ami az ország nevének megváltoztatását teszi lehetővé. Most Zaev azt állítja, hogy az a nyolc képviselő, aki átállt az ő oldalára a korábbi szavazáskor, újra csatlakozni fog hozzá. Annak ellenére mondja ezt, hogy több korábbi vezető – köztük Mile Janakieszki exminiszter és a Gruevszki-kormány korábbi főtitkára, Kiril Bozsinovszki – Gruevszki szökése óta le van tartóztatva, s nemcsak Mijalkovot vették őrizetbe speciálisan kiképzett kommandósok az elmúlt napokban.
Fotó: Robert Atanovski/ AFP
Ráadásul Mijalkovnak óriási szerepe lehetett a VMRO-képviselők pálfordulásában: feltételezések szerint erős nyomás nehezedett rájuk, amikor az ország névváltoztatásáról volt szó. Mijalkov pedig egykori titkosszolgálati főnökként sokakról tudhat sokat. A „pálfordulók”, illetve rokonaik ellen számos eljárás indult az utóbbi években, amelyek még nem zárultak le a nyomozóhatóságok, illetve a bíróságok előtt. Zaevék lehet, hogy úgy gondolták, jobb ha Mijalkovot most egy kicsit kiveszik a forgalomból – a túl sok tudás sem mindig előnyös a Balkánon.
Mijalkov letartóztatása jól jön Zaevnek abban a tekintetben is, hogy a Magyarországon pátyolgatott Gruevszki nem tudhatja, hogy unokatestvére mit árul el róla fogságában, mivel őket ketten tartják a 2015-ben kirobbant lehallgatási botrány két főszereplőjének. Ekkor körülbelül 20 ezer embert hallgattak le Macedóniában. Ráadásul az ügynek van egy „apróbb” magyar szála is: Mijalkov egy pesti bankon keresztül akár pénzt is kaphatott a lehallgató-berendezések beszerzésekor.
Vagyis egyelőre minden Zaev szája íze szerint alakul Szkopjében, de a Balkán története persze azt is mutatja, senkinek sem bízhatja el magát, aki arrafelé megszerzi a hatalmat.
Kiemelt képünkön Zoran Zaev. Fotó: Robert Atanovski / AFP
