Nagyvilág
Israeli Merkava Mark IV tanks take position near the Syrian border in the Israeli-annexed Golan Heights on May 9, 2018. 
The Israeli-occupied section of the Golan Heights was placed on high alert due to "irregular activity by Iranian forces" across the demarcation line in Syria. / AFP PHOTO / JALAA MAREY

Szíriában ütközik meg egymással Irán és Izrael

Medvegy Gábor
Medvegy Gábor

újságíró. 2018. 05. 12. 08:00

Az atomalku amerikai felrúgása után eszkalálódott a régóta tartó konfliktus, amit határain kívül igyekszik tartani a két ország.
Korábban a témában:

Minden eddiginél jobban kiéleződött az Izrael és Irán közötti konfliktus azzal, hogy izraeli harci repülőgépek csütörtökre virradó éjjel iráni katonai állásokat támadtak a szomszédos Szíriában. Erre azután került sor, hogy az izraeli hadsereget – közlése szerint – iráni rakétatámadás érte a Golán-fennsíkon.

Megfenyegették Aszadot

Irán a szíriai polgárháborúba az Aszad-rezsim szövetségeseként szállt be. Mostanra úgy látszik, Bassár el-Aszad visszaszerzi az uralmat Szíria felett, Irán azonban fenntartja katonai jelenlétét az országban, és támogatást nyújt iraki síita milíciák, valamint a libanoni Hezbollah számára.

Damaszkusz, 2018. március 18.
A SANA szíriai állami hírügynökség által közreadott képen Bassár el-Aszad szíriai elnök (j) polgári lakosokkal találkozik a fõváros, Damaszkusz mellett levõ Kelet-Gúta térségében 2018. március 18-én. (MTI/EPA/SANA)
A SANA szíriai állami hírügynökség által közreadott képen Bassár el-Aszad szíriai elnök polgári lakosokkal találkozik a fõváros, Damaszkusz mellett levõ Kelet-Gúta térségében
Fotó: MTI/EPA/SANA

Miután Iránban 1979-ben keményvonalas, teokratikus vezetés került hatalomra, Izraelre a muszlim föld illegitim megszállójaként tekintett, célként tűzve a zsidó állam elpusztítását, ám a konfliktust a két állam határain kívül sikerült tartani. Irán szíriai jelenlétére azonban Izrael fenyegetésként tekint, olyannyira, hogy hétfőn egy izraeli miniszter közölte:

végeznek Aszaddal és megdöntik a rendszerét, ha ez fennmarad.

Az izraeli sajtóban vasárnap arról számoltak be, hogy hírszerzési értesülések szerint Irán megtorló csapásra készül amiatt, hogy április első felében Izrael megtámadta a Homsz melletti T-4 nevű légibázist. Korábbi közlések szerint a támadás célja az volt, hogy a Szíriába telepített iráni légvédelmi rakétákkal ne lehessen megakadályozni azokat az izraeli katonai csapásokat, amelyeket a Hezbollahnak küldött iráni fegyverszállítmányok ellen intéznek. A támadásnak tizennégy halálos áldozata volt, köztük hét iráni katonai tanácsadó. Még ezt megelőzően, februárban az izraeli hadsereg tájékoztatása szerint olyan iráni drón hatolt az ország légterébe, amely robbanóanyagokat szállított, és támadást akartak végrehajtani vele.

Nincs alku

Ezen a héten, kedden Donald Trump amerikai elnök bejelentette az Egyesült Államok kilépését az iráni atomalkuként ismert megállapodásból, amelyet 2015-ben kötött meg Irán Amerikával, Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Kínával, Oroszországgal, Németországgal és az Európai Unióval. Ennek keretében Irán vállalta, hogy korlátozza atomprogramját, cserébe az ország gazdaságát összeroppantó büntetőintézkedések feloldásáért.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök üdvözölte Trump döntését, de ezzel együtt a bejelentés után Izrael riadókészültségbe helyezte a csapatait és megnyitotta az óvóhelyeket a Golán-fennsíkon, arra hivatkozva, hogy szokatlan iráni csapatmozgást észleltek Szíriában.

A picture taken in Jerusalem of a TV screen shows Israeli Prime Minister Benjamin Netanyahu delivering a televised speech on Israeli TV after the US President announced his decision to withdraw from the Iranian nuclear deal, on May 8, 2018.
Netanyahu expressed his strong support for US President Donald Trump's "bold" decision to withdraw from the Iran nuclear deal, which the Israeli leader has repeatedly criticised. / AFP PHOTO / THOMAS COEX
Fotó: Thomas Coex / AFP

A Golán-fennsíkot 1967-ben, a hatnapos háború során szerezte meg Szíriától Izrael, amely 1981-ben egyoldalú döntéssel magához csatolta a területet, de ezt a nemzetközi közösség nem ismerte el. A terület több szempontból komoly jelentőséggel bír Izrael számára. A szíriai csapatmozgásokat nyomon tudják követni innen, és bármilyen, Szíriából érkező támadás esetén természetes ütközőzónaként szolgál. Másrészt a Golán-fennsík adja Izrael vízellátásának harmadát, a földje pedig termékeny.

Izrael és Szíria között tűzszünet van érvényben, az utóbbi a béke feltételéül a Golán-fennsík visszaszolgáltatását szabja. Az 1999-2000 fordulóján zajlott béketárgyalások során Izrael hajlandó volt engedményre, azzal, hogy megtartaná a Galileai-tenger keleti partját, és a határt attól néhány száz méterre jelölné ki. A Galileai-tenger valójában édesvizű tó, ami Izrael legfontosabb vízforrása. Szíria viszont ragaszkodott ahhoz, hogy Izrael az 1967 előtti határok mögé húzódjon vissza. Netanjahu 2009-ben lépett másodszor hivatalba kormányfőként, ő már keményebb álláspontot képviselt a fennsík megtartásával kapcsolatban, a 2011-ben kitört szíriai polgárháború pedig végképp megszakította a folyamatot.

Irán tagad

Szerdán Izrael elismerte, hogy előző este hadserege csapást mért egy szíriai légi támaszpontra, aminek 15 halálos áldozata volt, köztük nyolcan irániak. Korábban nem volt jellemző, hogy Izrael magára vállalt volna hasonló támadásokat, ezúttal azonban a hírszerzésért felelős miniszter azt mondta, szeretnék elérni, hogy az irániak kivonuljanak Szíriából.

Ezután, szerda este izraeli közlés szerint húsz rakétát lőttek ki az iráni erők izraeli állásokra a Golán-fennsík határvidékén, ezek nagy részét a Vaskupola, az izraeli rakétavédelmi rendszer elfogta. Csütörtökön a libanoni al-Manar televízió idézte az iráni nemzetbiztonsági bizottság alelnökét, aki azt mondta, Iránnak nem volt köze az izraeli állásokat ért támadáshoz.

An Israeli Iron Dome defence system, designed to intercept and destroy incoming short-range rockets and artillery shells, stands near the Syrian border in the Israeli-annexed Golan Heights on May 9, 2018.
Israeli Prime Minister Benjamin Netanyahu called today for continued "security coordination" with Russia, hours ahead of talks with Russian President Vladimir Putin in Moscow. Their meeting came as the Israeli-occupied section of the Golan Heights was placed on high alert due to "irregular activity by Iranian forces" across the demarcation line in Syria.  / AFP PHOTO / JALAA MAREY
Az izraeli “vaskupola” elhárító rendszer egy állása a Golán fensíkon
Fotó: Jalaa Marey / AFP

Csütörtökre virradó éjjel azonban az izraeli légierő nagyszabású támadást hajtott végre Szíriában, az izraeli védelmi miniszter szerint csaknem teljesen megsemmisítették az ott lévő iráni katonai infrastruktúrát, köztük fegyverraktárakat és légvédelmi rendszereket. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja szerint 23 halálos áldozattal járt a támadás.

Netanjahu közölte: Irán átlépett egy határt, amelyre Izrael arányos választ adott. Kijelentette, a légicsapással világosan megüzenték Bassár el-Aszad számára, hogy nem tűrik Irán beágyazódását Szíriában. Az izraeli védelmi miniszter azt mondta: „remélem, lezártuk ezt a fejezetet és mindenki megértette az üzenetet”.

Irán csak pénteken reagált, lényegében tagadva érintettségét. A külügyminisztérium szóvivője kijelentette: Szíriának minden joga megvan arra, hogy megvédje magát, miközben Izrael nem viseli el a békét és a stabilitást a régióban, és abban látja saját biztonságát, ha a régió helyzete bizonytalan. Szerinte Izrael alaptalan ürüggyel hajtott végre támadást, amivel nyíltan megsértette Szíria szuverenitását, és minden nemzetközi egyezménnyel szembemegy. És ostorozta a nemzetközi közösséget is, mondván, annak hallgatása bátorítja az izraeli agressziót.

Szíria, 2018. május 11.
Az Izraeli Védelmi Erõk által közreadott videóról készített felvételen feltételezett szíriai rakétavevõt vesz célba egy izraeli harci gép egy meg nem nevezett szíriai célpont elleni izraeli légicsapás közben, 2018. május 10-én. Izrael feltételezett iráni katonai célpontokra mért légicsapást Szíriában arra hivatkozva, hogy az iráni al-Kudsz Brigádok a megszállt Golán-fennsíkon lévõ izraeli hadállásokra lõtt ki rakétákat Szíriából. (MTI/EPA/Izraeli Védelmi Erõk)
Az Izraeli Védelmi Erők által közreadott videóról készített felvételen feltételezett szíriai rakétavevőt vesz célba egy izraeli harci gép egy meg nem nevezett szíriai célpont elleni izraeli légicsapás közben
Fotó: MTI/EPA/Izraeli Védelmi Erők

Fogják vissza magukat

Az izraeli légitámadásra egyébként azután került sor, hogy Netanjahu Moszkvában tárgyalt Vlagyimir Putyinnal, majd közölte, hogy az Aszad-rezsimmel szövetséges Oroszország „aligha fogja korlátozni” az izraeli légicsapásokat Szíriában. Oroszország ugyanakkor a feszültség csökkentésére szólította fel a feleket.

A Fehér Ház egyértelműen Izrael mellett foglalt állást, elítélve a Szíriából indított iráni támadást, és hangsúlyozva, hogy Izraelnek joga van az önvédelemhez.

A felelősség az amerikai elnök hivatala szerint teljes mértékben Iránt terheli. Az Európai Unió külügyi szóvivője is arról beszélt, hogy joga van Izraelnek az önvédelemhez, de önmérsékletre szólította fel a konfliktus szereplőit, és rendkívül aggasztónak nevezte az Izrael ellen elkövetett iráni rakétatámadásokról, valamint az izraeli válaszcsapásokról szóló beszámolókat.

Irán számára visszatartó erőt jelenthet, ha az atomalku megmentésére törekedve keresik a többi ország jóindulatát. Haszan Róháni iráni elnök Trump bejelentése után arról beszélt, hogy egyelőre tartja magát az egyezményben foglaltakhoz, és folytatja az együttműködést a megállapodást aláíró többi országgal. De azt is mondta, hogy az idő rövid, mert a következő hetekben a korábbinál is eltökéltebben indíthatják újra az urándúsítást.

A helyzetet nehezíti, hogy az Egyesült Államok újra hatályba lépteti a szankciókat azokkal a cégekkel szemben is, amelyek Iránnal kereskednek. A francia külügyminiszter ezt elfogadhatatlannak nevezte, szerinte az európaiakkal nem fizettethetik meg annak az árát, hogy az Egyesült Államok visszalép egy megállapodástól. A francia nagyvállalatok több milliárd dolláros üzleteket kötöttek Iránban az atomalku megkötése óta. A német gazdasági miniszter ugyancsak megszólalt, közölte, hogy az érintett vállalatokkal együttműködve igyekeznek az amerikai lépés okozta károkat minimalizálni.

 

Kiemelt képünkön izraeli tankok a Golán fensíkon. Fotó: Jalaa Marey/ AFP

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Gyula, 2012. január 19.
A gyulai Pándy Kálmán Megyei Kórház egyik munkatársa egy beteg sugárkezelését készíti elő az onkológiai osztályon. A kórház - holtversenyben a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Idegsebészeti Klinikájával - második helyen végzett a HáziPatika.com által meghirdetett Az év kórháza szavazáson.
MTI Fotó: Rosta Tibor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.