Nagyvilág
Kabul, 2018. január 21.
Az afgán biztonsági erők tagjai a kabuli Intercontinental szálloda tetején 2018. január 21-én, miután az előző este három fegyveres robbantott, majd elbarikádozta magát az épületben. A merényletben hat civil, köztük egy külföldi nő életét vesztette. Az afgán biztonsági erők mindhárom támadóval végeztek. (MTI/AP/Rahmat Gul)

Afganisztán: az USA nem tanul a hibáiból

Wagner Péter
Wagner Péter

biztonságpoltikai szakértő. 2018. 01. 24. 17:33

Lángokban állt a kabuli Intercontinental Hotel a hétvégén. A terrortámadás sok kérdést vet fel az afgán főváros biztonságát szavatoló rendőrség és hadsereg felkészültségéről, valamint a szállodát védő biztonsági cég képességeiről.

Drámai események színhelye volt az afgán főváros egyik legelegánsabb, de a jelek szerint legkevésbé őrzött szállodája, a város felett magasodó Intercontinental Hotel. Szombat éjjel fegyveresek szivárogtak be a szállodába, a főbejáratot megkerülve, a hátsó konyhához vezető bejáraton keresztül a földszinti étteremben lövöldözni kezdtek. Az első hírek három fegyveresről szóltak, a későbbi információk hat öngyilkos merénylőt említettek.

A hivatalos források mindvégig próbálták minimalizálni mind az elkövetők, mind az áldozatok számát. A kormányzat sokáig ragaszkodott ahhoz, hogy mindössze hat halottja volt a támadásnak, ami gyanúsan alacsony ahhoz képest, hogy a szálloda tele volt, és az ostrom majd’ egy fél napig tartott. Az elkövetők egy kisbusszal érkeztek a hátsó bejárathoz, ezért tudtak magukkal annyi lőszert és egyéb felszerelést vinni, hogy nagyjából száz kommandóst tíz órán keresztül feltartóztassanak.

Miután a hatóságok értesültek a támadásról, a hotelt és környékét lekapcsolták az elektromos hálózatról, az afgán és a nyugati különleges erők (Kabulban brit, norvég, amerikai, ausztrál és új-zélandi csapatok mentorálják az afgán erőket) pedig a tetőn és a főbejáraton keresztül hatoltak be az épületbe.

Kabul, 2018. január 21.
Az afgán biztonsági erők tagjai a füstölgő Intercontinental szállodánál Kabulban 2018. január 21-én, miután az előző este három fegyveres robbantott, majd elbarikádozta magát az épületben. A merényletben hat civil, köztük egy külföldi nő életét vesztette. A biztonsági erők mindhárom támadóval végeztek. (MTI/AP/Rahmat Gul)
Fotó: MTI/AP/Rahmat Gul

Az, hogy a hivatalosan elismertnél több az áldozat, már akkor nyilvánvalóvá vált, amikor a KAM Air légitársaság bejelentette, hogy több belföldi és nemzetközi járatát felfüggeszti, mert az áldozatok között van mintegy tucatnyi venezuelai és ukrán pilótájuk és karbantartójuk. Életét vesztette a pakisztáni Karacsiba frissen kinevezett főkonzul és több neves afgán személyiség is.

Szemtanúk szerint a támadóknak konkrét listájuk volt, hogy kiket keressenek, a harmadik és negyedik emelet szobáiból egyszerűen kihajították az embereket az erkélyről.

Az ilyen látványos terrortámadások mindig felvetik a kérdést, hogy mennyire életképes Afganisztán, mit ér a NATO segítsége az országnak. Mondhatnánk, hogy a fővárosban – sajnos rendszeresen – végrehajtott terrortámadások még nem adnak képet az ország biztonságáról, de a helyzet az, hogy vidéken még rosszabb a helyzet. Korábban voltak olyan évek, amikor az ellenállás havonta tudott ilyen akciót végre hajtani, úgyhogy akár eredménynek is tekinthetnénk, hogy tavaly Kabulban csak két súlyos incidens volt (igaz, az egyikben 150-en, a másikban decemberben több mint 40-en haltak meg).

Kabul, 2018. január 21.
Az afgán biztonsági erők felügyelik a sebesültek elszállítását a kabuli Intercontinental szállodából (háttérben) 2018. január 21-én, miután az előző este három fegyveres robbantott, majd elbarikádozta magát az épületben. A merényletben hat civil, köztük egy külföldi nő életét vesztette. A biztonsági erők mindhárom támadóval végeztek. (MTI/EPA/Dzsavad Dzsalali)
Fotó: MTI/EPA/Dzsavad Dzsalali

Az ország többi részén a kormány befolyása folyamatosan erodálódik, a Talibán nevű fundamentalista mozgalom Afganisztán területének jó 20 százalékát ellenőrizni és másik 10 százalékon állandó harcot vív a kormánnyal. Ez azonban nem jelenti, hogy a másik 70 százalék felett Kabulnak szoros és állandó kontrollja van. Ezeken a területeken is gyakran különböző hadurakon, politikusokon keresztül tudja csak érvényesíteni a hatalmát, akiknek a befolyása több évtizedre nyúlik vissza, és akiknek most megéri a kormánnyal együttműködni. Néha ezt hivatalos formában teszik, tartományi kormányzóként, képviselőként, néha teljesen informálisan.

De mit csinál a NATO és az USA akkor az országban, ha folyamatosan romlik a biztonság? Talán azt lehet mondani, hogy próbálják feltartóztatni a folyamatokat, támogatni az afgán biztonsági erőket, pénzzel és kiképzéssel. Az USA 2001 óta van jelen az országban, a NATO 2003 óta, de 2015-ben fontos változás történt. 2014-ig a NATO nemcsak kiképezte az afgán hadsereget és rendőrséget, de harcolt is a tálibok és az al-Káida ellen. A 2007-ben megválasztott amerikai elnök, Barack Obama azonban úgy gondolta, ez a háború nem szolgál amerikai stratégiai érdekeket, ezért már 2009-ben úgy döntött, hogy be előbb-utóbb be kell fejezni az aktív katonai jelenlétet.

Kandahár, 2017. augusztus 2.
Amerikai katonák biztosítanak egy utat a dél-afganisztáni Kandahárban 2017. augusztus 2-án, miután öngyilkos merénylő támadt egy amerikai katonai gépjárműoszlopra Daman körzet Sor Andam-i területén az országúton. Az áldozatok száma nem ismert. (MTI/EPA/Muhamad Szadik)
Fotó: MTI/EPA/Muhamad Szadik

A határidő 2014. december 31-e lett, addigra a NATO-tagországok jelentősen csökkentették jelenlétüket az országban, és ami a legfontosabb, csak a kiképzésre és a mentorálásra koncentrálnak több milliárd dollár támogatás mellett. Az Eltökélt támogatásnak nevezett misszió keretében csak 13 ezer katona (köztük körülbelül száz magyar) segíti a több mint 300 ezer fős afgán biztonsági erőket. Hozzá kell tenni, hogy az USA-nak van egy párhuzamos missziója mintegy 3000 katonával, akik továbbra is részt vehetnek támadó akciókban, de csak kritikus szituációkban vagy az al-Káida ellen. A 2017-ben beiktatott Trump elnök minimális csapatnövelést ígért, de a feladatokon ő sem változtatott.

Mire elég ennyi katona? Arra, hogy segítsenek működtetni az afgán hadsereget és biztosítékként szolgáljanak az afgánok számára, hogy a Nyugat nem hagyja cserben őket. A teljes katonai kivonulás és a támogatás megszüntetése után az történne, ami 1992-ben, amikor Szovjetunió megszűnt, és a pénz és fegyverszállítmányok bezárultak.

Az USA egyelőre nem tanul az elmúlt 17 év hibáiból. Katonai megoldás nincs, de megegyezésre a tálibokkal és a szomszédokkal (Irán, Kína, esetleg Oroszország) egyelőre nem áll készen Washington. Puhatolózó tárgyalások folynak ugyan a Talibán mozgalommal, már lassan 5-6 éve, de eredmény idáig még nem volt, és ha így folytatódik, nem is lesz.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

NEW YORK, NY - JUNE 10:  Robert De Niro speaks onstage during the 72nd Annual Tony Awards at Radio City Music Hall on June 10, 2018 in New York City.  (Photo by Theo Wargo/Getty Images for Tony Awards Productions)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.