Külföld
Former Palestinian security minister Mohamed Dahlan (L) speaks to reporters outside the offices of acting Palestine Liberation Organisation Chairman Mahmud Abbas, next Palestinian negotiator Yasser Abed Rabbo in the West Bank city of Ramallah, 08 November 2004.  Abbas and three of Yasser Arafat's top lieutenants were to head to Paris today to visit the ailing Palestinian leader Yasser Arafat despite bitter accusations by his wife Suha  that they were planning a deathbed coup.
AFP PHOTO/JAMAL ARURI / AFP PHOTO / JAMAL ARURI

Hazatérhet a renegát palesztin vezető – Abbász politikai ereje hanyatlóban

Jászberényi Sándor
Jászberényi Sándor

újságíró, haditudósító, író. 2017. 08. 13. 17:00

Visszatér a politikai porondra Mohammed Dahlan, a palesztin hatalmi játékos, akit Arafat meggyilkolásával vádolnak. Ez alapjaiban rajzolhatja át a palesztin belpolitikát.
Korábban a témában:

Úgy tűnik, végre közös nevezőre juthat a Gázai övezetben eddig egymással csatározó Hamasz- és a Fatah-tábor. Ha a két fél végre meg tud állapodni a hatalommegosztásról, hatalmas változásoknak néznénk elébe a jelenleg a Hamasz által ellenőrzött övezetben. Mivel Egyiptomnak is érdeke rendezni a viszonyt szomszédjával, nem zárkózik el attól, hogy újra megnyíljon a több mint egy évtizede blokád alatt lévő egyiptomi-gázai határ, cserébe a Sinai-félsziget stabilizálásáért.

A politikai rendezés eszköze és végrehajtója pedig Mohammed Dahlan lehet.

A nagyhatalmak embere

Mohammed Dahlan 1961-ben született a Gázai övezetben található Khan Júniszban. Tinédzerkorában bekapcsolódott a palesztin belpolitikába és oroszlánrészt vállalt a Fatah ifjúsági tagozatának a létrehozásában a Gázai övezetben. A 90-es évekre már több mint 20 000 milicistának parancsolt, akik minden létező módon, gyakran kínzással halgattatták el az éledező politikai iszlamista mozgalmat, a Hamászt. A második intifáda során Dahlan nyíltan szembekerült Jasszer Arafattal, kritizálta a szervezetben a korrupciót és a politikai pozíciók rokonság szerinti kiosztását. 2006-ban, miután a Hamász megnyerte a választásokat a Gázai övezetben, rövid időn belül ki is tört a polgárháború. Dahlan ekkor az amerikai-egyiptomi-izraeli plot fő embere volt: ők láttak el fegyverekkel és pénzzel, mert azt remélték, hogy meg tudja buktatni a Hamászt. Ez nem sikerült, Dahlannak távoznia kellett a gázai övezetből. Ciszjordániába tette át bázisát, ahol komoly konfrontációi voltak a Fatah vezetéssel, de több EU-s állam és az amerikai Bush-adminisztráció is nyomás alá helyezte Abbászt, hogy jelölje ki helyetteseként, mert benne látták a palesztin krízis politikai megoldásának lehetőségét. 2011-ben Mahmud Abbasz száműzte Dahlant Ciszjordániából, azzal vádolva, hogy ő ölette meg Jasszer Arafatot, méreggel. Dahlan az Egyesült Arab Emírségekbe menekült, ahol politikai főtanácsadó lett, változatlan bejárással a térség országainak legmagasabb politikai köreibe, beleértve az egyiptomi elnöki palotát is. A visszatérése egyrészt annak a jelzése is, hogy Egyiptom és az öbölmenti országok mindenképpen Dahlant akarják a palesztin politika egyik meghatározó alakjává tenni. A Hamász pedig azért fogadta el Dahlan visszatérését, mert egyelőre csak profitál belőle: súlyos csapást mér palesztin politikai riválisára, feloldja a gázai blokádot és segélyekhez jut a kieső katari pénzek helyett.

A Hamasz megengedte korábbi nagy ellensége, Mohammed Dahlan támogatóinak, hogy felvonuljanak Gáza városában. Több mint kétezren meneteltek végig a városon a volt Fatah-vezető arcképét ábrázoló transzparensekkel, és „Köszönjük, Dahlan”-feliratokkal. Dahlan közbenjárásával ugyanis 2 millió dolláros segély érkezett szegény gázai családok számára, amit nemrég kezdtek el folyósítani a rászorulók számára. Dahlan támogatói még júniusban nyitották meg a segélyek szétosztásával foglalkozó irodájukat Gázában, ez a bázis kitűnő ugródeszka lehet a politikai tevékenység megkezdéséhez.

Egyiptom jelenleg szélsőséges iszlamista felkelőkkel harcol a Gázai övezettel határos Sínai-félszigeten, és közben azt reméli, hogy a megbékéléssel életbe lépő új biztonsági rendelkezések féken tartják majd az iszlamista Hamasz fegyveres erőit. Dahlan is igen jól járna, hiszen száműzetésben él, amióta 2010-ben összetűzésbe került Mahmud Abbász palesztin elnökkel. Most már tervezheti a visszatérését és újra napirendre tűzheti a palesztin vezetői pozícióra irányuló törekvéseit. Egyiptom és Izrael 2007-ben döntött úgy, hogy lezárja a Sínai-félszigettel közös határszakaszt, azután, hogy a Hamasz, Dahlan követőivel harcolva elfoglalta az egész Gázai övezetet. Ha a Hamasz a továbbiakban is kompromisszumképesnek mutatkozik, Egyiptom feloldaná a blokádot, és ezzel a Hamasz arra is lehetőséget kapna, hogy meghosszabbítsa a hatalmát.
Az Egyiptom, Hamasz és Dahlan közti megállapodás valódi célja azonban az lenne, hogy újjáélessze a Gázai övezet roskadozó gazdaságát, normális életkörülményeket teremtsen annak a 2 millió gázainak, aki egy évtizede nem léphetett ki az övezetből, és a megszorítások miatt a nap 20 órájában nem jut elektromos áramhoz.

Fotó: AFP/Said Kathib

Egy stabil gázai „miniállam” azonban alááshatja a régóta formálódó palesztin vágyálmot az egységes, a Gázai övezetet, Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet is magában foglaló palesztin államról. Izrael az 1967-es hatnapos háborúban foglalta el ezeket a területeket, Gázából azonban 2005-ben kivonult. Ha a Gázai övezet stabilizálódik, Izrael hivatkozhat arra, hogy a palesztinoknak már megvan az államuk, és kisebb nemzetközi nyomás nehezedik majd rá, hogy a többi területről is megállapodásra jusson. A Trump-kormány azt ígérte, hogy foglalkozik majd a palesztinok államiságra irányuló törekvéseivel, de egyelőre nincs jele, hogy az Egyesült Államok megoldást talált volna a diplomáciai patthelyzetre. „A gázai változások nagy fenyegetést jelentenek a palesztin nemzetik projektre” – nyilatkozta Ali Dzserbavi politikai elemező, Abbasz egyik volt minisztere. A Dahlan és a Hamasz között formálódó megállapodás úgy jöhetett létre, hogy márciusban új vezető, Jahja Szinvar került a Hamasz élére. Az 55 éves Dahlan és az 54 éves Szinvar kiskoruk óta ismerik egymást, mindketten a dél-gázai Kan Junisz menekülttáborban nőttek fel, ugyanabba az ENSZ által üzemeltettet iskolába jártak és később együtt végeztek a térség Iszlám Egyetemén. Útjaik aztán különváltak, amikor a két rivális politikai frakcióhoz, a Hamaszhoz, illetve a Fatahhoz kerültek. Szinvar közreműködésével alakult meg a Hamasz katonai szárnya az 1980-as években, míg Dahlan egyre feljebb lépdelt a Fatah ranglétráján és ő lett a rettegett gázai biztonsági szolgálat feje. Tagjai megfélemlítés gyanánt leborotválták a Hamasz-fegyencek fejét a börtönben.

A két frakció közeledéséről már tavasszal elkezdtek terjedni a pletykák. Június elején a Dahlan és Szinvar vezette delegációk már Egyiptomba tárgyaltak és a résztvevők arról számoltak be, hogy a két férfi könnyen létesített egymással kapcsolatot.
A Hamasz szóvivője, Szalah Bardavil még július végén azt nyilatkozta, hogy a Dahlan és Egyiptom közti párbeszéd egyre jobb irányba halad.Egyiptom üzemanyagot kezdett szállítani Gáza egyetlen erőművébe, hogy tudjon valamennyi elektromos áramot termelni. Ez idő alatt a Hamasz megtisztította a határ gázai oldalát, hogy létrehozhasson egy pufferzónát, és megígérte, hogy nem nyújt menedéket az Egyiptom felől érkező sínai iszlamista felkelőknek. Emellett pedig elhatárolódott a Muzulmán Testvériség iszlamista mozgalomtól, melyet mind Egyiptom, mind az öbölmenti államok terrorszervezetté nyilvánítottak.
Bardavil azt is elárulta, hogy Egyiptom úgy tervezi, megnyitja a jelenleg többnyire lezárt rafahi határátkelőhelyet, és ősszel már szabadon áramolhat az áru- és utasforgalom. Az Egyesült Arab Emírségekkel szoros kapcsolatot ápoló Dahlan azt ígérte, hogy több tízmillió dollárt pumpál majd a Gázát segítő öbölmenti országokból érkező segélyekbe. A pénzzel a 2007-es hatalomátvétel előtti Fatah-Hamasz összecsapások során elhunyt több mint 400 ember családját szeretnék majd kompenzálni. Egyelőre nem tisztázott, hogy Dahlan milyen mértékben szeretne belefolyni Gáza irányításába. Ésszerű lenne, ha továbbra is a Hamasz irányítaná a biztonsági erőket, míg Dahlan külföldön képviselné Gázát. Dahlan állítólag nem tervezi, hogy újra letelepszik Gázában, bár egykori főhadnagyai már visszatértek az övezetbe, hogy a megmaradt támogatókkal újjáépítsék Dahlan politikai szervezetét.A Hamasz Dahlan támogatóival együtt megpróbálja újjáéleszteni a 2007 óta nem működő palesztin parlamentet is, hogy megerősíthesse politikai legitimitását.

Mahmoud Abbasz
Fotó: Anadolu Agency/Issam Rimawi

A 82 éves palesztin elnök, Mahmud Abbasz rémülten figyelte az eseményeket. Még július közepén el is utazott Kairóba, hogy mentse a helyzetet, hiszen ha a tárgyalások továbbra is jól haladnak, az még jobban aláássa Abbasz azon igényét, hogy az összes palesztin képviselője lehessen. A pozíciója azonban menthetetlenül meginogni látszik: életkora dacára a Fatah változatlanul nem mutatott még fel egyetlen – Abbasz álltal is támogatott – jelöltet, aki a továbbiakban a mozgalom és Ciszjordánia vezetője lehetne. Jelentős politikai eredményeket sem sikerült elérnie pályája során.

Dahlan egyértelműen Abbasz kihívója lett, az a figura a palesztin ellenállásban, aki a Fatah színeiben volt a Gázai Övezet biztonsági főnöke, s bár Abbasz mindent elkövetett annak érdekében, hogy eltávolítsa a hatalomból, és azt sikerült is elérnie, hogy száműzzék, de Dahlannak még mindig vannak befolyásos támogatói a Fatahban, nyílt összetűzése a Fatah vezetéssel pedig jó pozícióba helyezte az iszlamista Hamasznál is. Ők engedték vissza többek között a palesztin belpolitikába, hogy jó öbölmenti kapcsolatai révén egyrészt kilobbizza a Gázai blokád feloldását, másrészt kihívója legyen a Ciszjordániát ellenőrző másik palesztin politikai szervezetnek.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Mentőkhöz menekült az elkószált 14 éves kutya

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.