Nagyvilág

Az EU-s atombomba sem állítja meg a lengyel kormányt

A lengyel szenátus szombat hajnalban jóváhagyta a legfelsőbb bíróságról (SN) szóló törvényjavaslatot, amelyet egyben aláírásra felterjesztett az államfőnek. A lengyel ellenzék és az Európai Unió által is élesen bírált indítványt korábban a törvényhozás alsóháza, a szejm is elfogadta.

Az indítványt, amelyről 15 órán át folyt a vita, 55 szenátor támogatta, 23 ellene szavazott, míg ketten tartózkodtak.
A szavazást követően tiltakozók gyűltek össze a törvényhozás épülete előtt. Azt skandálták, hogy „gyalázat, árulók, demokráciát!” Andrzej Duda államfőnek 21 napja van arra, hogy aláírja, megvétózza vagy kétségeit eloszlatandó az alkotmánybíróság elé terjessze.

A jogszabály az eddigi négy mellett három új kamarát hozna létre, megváltoztatná a bírák kinevezésének rendjét, és nyugdíjazná a jelenlegi bírákat – azok kivételével, akiket az államfő kivonna ennek hatálya alól. Az új bírákat az eddigi gyakorlatnak megfelelően az államfő nevezi ki az országos igazságszolgáltatási tanács (KRS) javaslatára, csakhogy a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt által kezdeményezett igazságügyi reform keretében a lengyel parlament módosította az országos igazságszolgáltatási tanácsról (KRS), illetve a bíróságok szervezetéről szóló törvényt is.

A KRS fő feladata a bíróságok és a bírák függetlenségének őrzése. A 25 fős testületnek 15 bíró tagja van, akiket a különböző bíróságok (legfelsőbb bíróság, fellebbviteli, közigazgatási, körzeti és katonai bíróságok) tagjai közül választanak meg. A törvénymódosítás azonban megszünteti a testületben lévő 15 jelenlegi bíró mandátumát, és az új bírókat a szejm (alsóház) választaná meg háromötödös többséggel, nem pedig a szakmai szervezetek, mint eddig. Andrzej Duda államfő a törvényt még nem írta alá.

A bíróságok szervezetéről szóló törvénymódosítás megváltoztatja a bíróságok elnökei kinevezésének és visszahívásának eddigi gyakorlatát úgy, hogy ezekről az igazságügyi miniszter fog dönteni, emellett a jövőben az egyes pereket vezető bírákat nem kinevezés, hanem sorsolás útján fogják kijelölni. Az államfő még ezt a törvényt sem írta alá.

Mindez azt jelenti, hogy a lengyel igazságszolgáltatás gyakorlatilag teljes egészében a kormány befolyása alá kerül, így nem marad olyan független intézmény, amely kontrollálhatná a hatalmát.

A lengyel kormány ezzel a törvénnyel nagyon közel került ahhoz, hogy az Európai Unió története során először bevesse ellene az EU-s atombombaként elhíresült 7-es cikkelyt, ami többek között a  szavazati jog felfüggesztését is jelentheti az Európa Tanácsban.

(MTI)

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.