Önként távozott Ausztráliából egy melegek ellen szónokló nagy-britanniai síita hittudós azután, hogy az ausztrál hatóságok fontolóra vették a vízum megvonását tőle, amelyet a férfi elutazása után végül meg is tettek.
Az ABC szerint a brit születésű és brit állampolgársággal rendelkező Farrokh Sekaleshfar még kedden elment a sydneyi repülőtérre, és közölte, hogy Dubajba repül. Sekaleshfar azt mondta, hogy megvitatta a kialakult helyzetet a sydneyi muszlim közösséggel, és ő maga döntött úgy, hogy elhagyja az országot, erre nem kérték az ausztrál hatóságok.
Peter Dutton bevándorlási és határvédelmi miniszter csak ezután, szerdán jelentette be, hogy érvénytelenítették Sekaleshfar vízumát. A tárcavezető üdvözölte a férfi idő előtti távozását. Mint hozzátette, Sekaleshfar számára “nehéz, ha nem lehetetlen lesz” visszatérni Ausztráliába.
Sekaleshfar egy hete érkezett Sydneybe a Husszein imám nevét viselő sydneyi iszlám központ (IHIC) meghívására, és több előadást tartott. Az ausztrál sajtó kedden felemlegette, hogy a Michigani Egyetemen három éve tartott előadásán, amikor az iszlám vallás homoszexualitáshoz való viszonyáról kérdezték, Sekaleshfar azt mondta, hogy egy iszlám társadalomban halálos ítéletet kell végrehajtani azokon a melegeken, akik megélik a szexualitásukat.
Malcolm Turnbull ausztrál miniszterelnök a sajtóban megjelent hírek után kedden közölte: a hatóságok fontolóra vették, hogy megvonják a férfitól a vízumot. Kijelentette, hogy “zéró toleranciával viszonyul azokhoz, akik Ausztráliába jönnek gyűlöletet hirdetni”.
A Reuters szerint Sekaleshfar márciusban Orlandóban járt, de semmi bizonyíték sem utal arra, hogy kapcsolat lett volna közte és Omar Mateen között, aki 49 embert lőtt le vasárnapra virradóra egy orlandói melegbárban. Akkori orlandói előadása nem a homoszexualitásról szólt.
A hitszónok azt mondta, hogy elítéli az orlandói mészárlást, az “egy barbár terrorcselekmény volt, amelyet semmivel sem lehet igazolni”. Sekaleshfar szerint a három évvel ezelőtt tett kijelentései az iszlám jog és a homoszexualitás viszonyáról tartott előadáson hangzottak el, és nem szabad őket úgy értelmezni, mint felhívást arra, hogy “Tom, Dick vagy Harry bárhol és bármikor végrehajtson egy ítéletet, amikor csak kedve támad”.
