Rohamot terveztek
Viktor Janukovics ukrán elnök bejelentette kedden késő este, hogy “fegyvernyugvási” megállapodást kötött az ellenzékkel, és megegyeztek, hogy tárgyalásokat kezdenek a vérontás befejezése érdekében.
Az elnök a három ellenzéki vezetővel – Arszenyij Jacenyukkal, Vitalij Klicskóval és Oleh Tyahnibokkal – való találkozója után kiadott közleményében azt írta: “a felek bejelentették a fegyvernyugvást, és a tárgyalások felújítását a vérontás megállítása, a helyzet stabilizálása és a civil béke érdekében”.
Jacenyuk, a Haza (Batykivscsina) párt frakcióvezetője a megállapodást kommentálva megjegyezte: a hatalom rendkívüli állapot bevezetését tervezte és egy éjszakai roham indítását (a Majdanon), ezt azonban lefújták. “A mai találkozót követően világosan kijelenthető, hogy nem fognak rohamozni” – mondta az ellenzéki politikus.
Tüntetőkre lőttek Hmelnyickijben
Az ukrán belbiztonsági szolgálat (SZBU) elismerte, hogy Hmelnyickijben, ahol szerdán többezres tüntetés volt az SZBU helyi székháza mellett, a belbiztonság tagjai lőttek rá a tüntetőkre, akik közül négyen megsérültek. Korábban a hatóságok azt állították, hogy ismeretlenek tüzeltek.
Az egyik áldozat fejsérülést szenvedett, és a helyi tömegtájékoztatás szerint a kórházban életét vesztette. A hatóságok szerint azonban nem halt meg, bár válságos állapotban van, és újjá kell éleszteni.
Az ellenzék tagjai az ország nyugati részén több helyen középületeket foglaltak el, többek között Luckban és Csernivciben is.
Poltavában szerda este feldúlták és felgyújtották a kormányzó Régiók Pártja megyei szervezetének székházát – jelentette honlapján az Interfax-Ukraina. A tüntetők először kövekkel és téglákkal dobálták az épületet, aztán lefeszítették a rácsokat az ablakokról, és behatoltak az épület belsejébe. Kidobálták az utcára a párt jelvényeit és dokumentumait, és felgyújtották azokat. Ezután magát a hivatalt is felgyújtották. Senki sem sérült meg, mert az épületben nem tartózkodott senki.
Videó – itt követheti élőben a kijevi eseményeket
Székházfoglalás Zsitomirban
A közép-ukrajnai Zsitomir megyei székhelyen szerda este tüntetők elfoglalták a megyei közigazgatás székházát. A tüntetők az ostrom előtt folyosót nyitottak a székházat védő rendőröknek, hogy elhagyják az épületet, és átálljanak a “nép oldalára” – jelentette a liga.net ukrán internetes újság.
Miután a rendőrök ezt nem vették igénybe, a tüntetők az ajtó üvegét betörve behatoltak az épületbe. Amikor az épület belsejébe értek, a rendőrök már nem voltak ott. Az ukrán belügyminisztérium zsitomiri megyei részlegének sajtóosztálya közölte, hogy az ostromban egyetlen rendőr sem sérült meg.
Szerda este a város egyik terén mintegy ötezren gyűltek össze. Az embereket felháborította, hogy Kijevben tüntetőket öltek meg, és követelték Viktor Janukovics elnök távozását.
Obama figyelmeztet
Barack Obama azt mondta riportereknek, hogy a hadseregnek nem lenne szabad közbelépnie egy olyan helyzetben, amit a civileknek kellene megoldaniuk.
Az amerikai elnök szerdán arra figyelmeztette az ukrán vezetést, hogy következményei lesznek annak, ha az erőszak átlép egy határt. Barack Obama a mexikói Tolucában, ahol háromoldalú tárgyalást folytat a fogadó ország és Kanada vezetőjével, azt mondta: ebbe beleértendő a hadsereg bevetése a tüntetők ellen.
Az Egyesült Államok a lehető legszigorúbban elítéli az erőszakot. Elsősorban az ukrán kormányt tartja felelősnek azért, hogy megfelelően bánjanak a békés tüntetőkkel. Washington beható egyeztetéseket folytat az európai partnerekkel, az ukrán kormánnyal és az ellenzékkel – mondta az elnök.
Merkel felhívta Putyint
Angela Merkel német kancellár szerda délután telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, a két politikus abban állapodott meg, hogy mindent megtesznek az Ukrajnában tomboló erőszak eszkalációjának megfékezése érdekében.
“Tájékoztattam, hogy Laurent Fabius francia, Frank-Walter Steinmeier német és Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter holnap (csütörtök) reggel Kijevbe utazik” – mondta Merkel.
A német kancellár a Francois Hollande francia elnökkel folytatott szerdai találkozója során azt mondta, hogy “úgy döntöttük, nagyon szoros kapcsolatban maradunk Oroszországgal”.
A radikálisoké a hatalom?
Már rég kicsúszott Klicsko kezéből az irányítás, a radikálisok “átvették a hatalmat” a Majdanon – írja a hvg.hu a Spiegel Online tudósítójára hivatkozva. A téren szerda este ötezren lehetnek, a tüntetők utcaköveket és gránátokat dobálnak, amire a rendőrök gumilövedékekkel, könnygázzal válaszolnak.
Kora délután a Függetlenség terén még mintegy 10 ezer tüntető és a belügyi alakulatok mintegy ötezer tagja tartózkodott. A téren minden kiégett, a járdákból szinte minden utcakövet felszedtek a tüntetők.
Kerry tudja, mit kéne Janukovicsnak választania
“Janukovicsnak megvolt a választása aközött, hogy megvédje a népét, amelyet szolgál, hogy a kompromisszumot és a párbeszédet válassza, vagy pedig az erőszakot és a zavargásokat. Úgy gondoljuk, hogy egyértelmű a választás” – fogalmazott az amerikai diplomácia vezetője. Hozzátette: “Azt szeretnénk, hogy Janukovics elnök összefogja a népét, kezdjen párbeszédet az ellenzékkel, találja meg egy kompromisszum feltételeit”.
Cameron fenyegető üzenete
Alig burkoltan felelősségre vonással fenyegette meg az ukrán államfőt szerdai nyilatkozatában a brit miniszterelnök. David Cameron a Downing Street által szerda este ismertetett állásfoglalásában leszögezte: Viktor Janukovicsnak “egy percnyi kételye sem lehet azzal kapcsolatban”, hogy a világ figyeli cselekedeteit, és az erőszakcselekmények felelőseire számonkérés vár.
Cameron szerint az erőszak mindenki részéről teljesen elfogadhatatlan, de elsősorban Janukovics elnök felelőssége a kormányerők visszavonása és a helyzet eszkalációjának megállítása. A brit miniszterelnök felszólította az ukrán államfőt, hogy lépjen kapcsolatba az ellenzékkel, és a válság mindegyik részesével működjék együtt olyan politikai reformok elfogadása érdekében, amelyek tükrözik az ukrán nép demokratikus célkitűzéseit.
Moszkva az ellenzéket csitíttataná
Az orosz külügyminiszter felszólította szerdán az Európai Uniót (EU), hogy győzze meg az ukrán ellenzéket a hatóságokkal való együttműködésről, valamint az “államcsínyt” akaró szélsőséges erőktől való elhatárolódásról.
A szaktárca közleménye szerint Szergej Lavrov német kollégájával, Frank Walter Steinmeierrel folytatott telefonbeszélgetés során kérte a 28-akat arra, hogy vessék latba befolyásukat az ukrán ellenzéknél.
Kettészakad az ország?
Kormányellenes tüntetők kikiáltották a politikai autonómiát szerdán a nyugat-ukrajnai Lembergben (Lviv). Ennek előzménye, hogy az ukrán nacionalisták fellegvárának számító városban is volt az éjszaka számos erőszakcselekmény, mintegy ötezer tüntető ártalmatlanná tette a helyi rendőrséget, és fegyvereket zsákmányolt laktanyájukból.
A lembergi regionális gyűlés közleményben ítélte el Viktor Janukovics elnök kormányát, amiért “nyílt háborút visel” a kijevi tüntetők ellen, és a testület bejelentette, hogy helyben magához vonta a végrehajtói hatalmat, “minden felelősséget magára vállal a régióért és annak lakosságáért”.
A központi hatalom meggyengülésének egy további jele, hogy – Lengyelország közlése szerint – ukránok lezárták a Lemberg melletti korczowai határátkelőt Lengyelország felé. Ezenkívül helyi médiumok jelentették, hogy ellenzéki csoportok más nyugat-ukrajnai városokban is – köztük Hmelnyickijben, Ivano-Frankivszkban, Ungváron és Ternopilban – szintén megszálltak középületeket.
Elfoglalták a laktanyát
Lembergben az éjjel tüntetők végigvonultak a festői szépségű belvároson, és randalíroztak, autókat borítottak és gyújtottak föl. “Mi vagyunk Lemberg polgárai! Mi vagyunk a legerősebbek!” – kiabálták. Barikádokat emeltek a rendőrlaktanya előtt, és követelték a rendőröktől, hogy adják meg magukat. A rendőrök ezután feltett kézzel kijöttek a laktanyából. A tüntetők lefegyverezték őket, még a felszerelésüket is elvették. A demonstrálók ezután elfoglalták a laktanyát, fegyvereket zsákmányoltak, majd felgyújtották az épületet. Felgyújtották az állambiztonsági szolgálat és az ügyészség helyi épületét is. Aktakötegeket dobáltak ki az ablakokon.
Ezek az események igazolni látszanak a félelmet, hogy a 46 millió lakosú ország – háttérben a Nyugat és Oroszország geopolitikai huzakodásával – kettészakad a főleg ukrán anyanyelvűek lakta, nyugatbarát nyugati és a főleg oroszajkúak lakta, Moszkvához húzó keleti részre – írják a hírügynökségek. Megjegyzik, hogy a kelet-ukrajnai városokban nyugalom honol.
Külügyminiszterek sietnek Kijevbe
Az ukrajnai helyzet felmérésére Kijevbe látogat csütörtökön Laurent Fabius francia, Frank-Walter Steinmeier német és Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter.
Erről Párizsban számolt be a francia diplomácia vezetője, aki elmondta, hogy a látogatás reggel, az uniós külügyminiszterek brüsszeli találkozója előtt lesz. “Helyre kell állítani a párbeszédet az ellenzék és a hatalom között” – szögezte le Fabius.
Terroristaellenes művelet
Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) szerdán bejelentette, hogy “terroristaellenes műveletet” indít az egész országban a radikális csoportok ellen, amelyek szerinte felelősek a Kijevben 26 halálos áldozatot követelő erőszak kiújulásáért.
“A szélsőséges és radikális csoportok akcióikkal ukránok millióinak életét fenyegetik” – írta Olekszandr Jakimenko, az SZBU főnöke közleményében. “A biztonsági szolgálat és az ukrajnai terrorellenes központ ezért ma úgy döntött, hogy terroristaellenes műveletet indít az ország területén”.
A közlemény szerint több mint 1500 lőfegyver és 100 ezer lőszer “került bűnözők kezébe”. Jakimenko értékelése szerint az országban lőfegyverek használatával szándékos erőszakcselekményeket, gyújtogatásokat, gyilkosságokat túszejtéseket hajtanak végre. “Ezek nem pusztán a terrorizmus megnyilvánulásai, hanem egyenesen terrorcselekmények” – szögezte le az SZBU főnöke.
Kárpátalján nyugodt a helyzet
Az ukrajnai megyében “vérontás nélkül folyik a hatalomátvétel” – olvasható az ua-reporter.com helyi hírportálnak a rendőrségi helyzetértékelésre hivatkozó cikkében.
Oleg Podebrij, a Kárpátalja megyei rendőrség szóvivője szerint Kárpátalján a helyzet nyugodt annak ellenére, hogy Ungváron tüntetők elfoglalták a megyei állami közigazgatási hivatal épületét. A térségben nincsenek összetűzések és áldozatok – idézte Podebrijt a kárpátaljai hírportál. A szóvivő bár hatalomátvételről beszélt, arra nem tért ki, hogy mit ért ez alatt, ki venné át a hatalmat.
A szóvivő a szerdai épületfoglalással kapcsolatban elmondta, hogy a megyei közigazgatási hivatal elé vonuló tüntetők között volt néhány tucat radikális beállítottságú, de a többséget egyetemista diákok tették ki. Hozzátette: a radikálisok petárdákat kezdtek dobálni, betörték az épület ajtaját, és bementek annak belsejébe, ám a rendőrökből álló őrség “nem nyúlt a hatékony védelem eszközeihez”.
Podebrij arról is beszélt, hogy Kárpátalja “a történelem során sok konfliktust megélt, békés vidék, az ott élők tudják értékelni a békességet”, és képesek arra, hogy megtalálják egymással a kompromisszumot. A kárpátaljai emberek hozzászoktak az „arany középút” kereséséhez, ami bölcsességről tanúskodik – fogalmazott a kárpátaljai rendőrség szóvivője a hírportál szerint.
Tiszti becsületszavát adta szerdán Ungváron a kormányellenes tüntetőknek Vaszil Varcaba rendőrtábornok, Kárpátalja megye rendőrfőkapitánya, hogy a belügyi erők nem alkalmaznak erőszakot a tiltakozó megmozdulások résztvevőivel szemben. Közölte, hogy egyetlen rendőrt sem enged Kijevbe vezényelni Kárpátaljáról.
Barroso telefonon osztotta ki Janukovicsot
Az ukrán kormányzat különleges felelősségét hangsúlyozta az erőszak elkerülését és az emberi jogok, az alapvető szabadságok tiszteletben tartását illetően José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke Viktor Janukovics ukrán elnökkel szerdán folytatott telefonbeszélgetésében.
A Brüsszelben közzétett tájékoztatás szerint Barroso megdöbbenésének adott hangot a számos ember halálát, illetve sebesülését okozó összecsapások miatt. Követelte az erőszak azonnali beszüntetését, és elítélte az erőszak alkalmazását a politikai válság megoldása érdekében. Az uniós intézmény vezetője szerint valamennyi szereplőnek előfeltételek nélkül, a közösen vállalt felelősség szellemében el kell köteleznie magát a politikai folyamat végigvitele mellett.
Az unió – szögezte le Barroso – továbbra is kész előmozdítani ezt a politikai folyamatot, viszont határozottan fog reagálni a helyzet romlására. Az Európai Bizottság elnöke ezzel kapcsolatban ugyanazt a kifejezést használta, amelyet előzőleg Herman Van Rompuy, az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke használt, nevezetesen hogy az uniós külügyminiszterek a következő napon “célzott intézkedéseket” fognak megvitatni azokkal szemben, akik felelősek az erőszakért.
Az ellenzék folytatná a párbeszédet
Arszenyij Jacenyuk, a Haza (Batykivscsina) párt frakcióvezetője közben cáfolta, hogy az ellenzék provokálta a vérontást Kijevben, mint ahogy azt szavai szerint a hatalom képviselői állítják. Erről azután nyilatkozott, hogy Vitalij Klicskóval, az Ütés (UDAR) és Oleh Tyahnibokkal, a Szabadság (Szvoboda) elnökével együtt európai uniós, illetve amerikai és kanadai nagykövetekkel találkozott.
Leszögezte, hogy az ellenzék elítéli és sohasem támogatta az erőszakot és a fegyveres szembenállást. Követelte, hogy büntessék meg mindazokat, akik fegyvert ragadtak. A rendvédelmi erőket pedig felszólította, hogy hagyjanak fel a fegyverhasználattal. Az ellenzéki pártok szerdán közös közleményben tudatták, hogy készek folytatni a párbeszédet Janukovics elnökkel a válság rendezése érdekében.
“Megbeszéléseket folytatni azzal a rezsimmel, amelynek politikája sok ember halálát okozta, határtalanul kellemetlen. Ugyanakkor kötelességünk megtenni minden lehetőt és lehetetlent azért, hogy megállítsuk a vérontást” – áll a közleményben. Az ellenzéki politikusok megjegyezték, hogy a Majdanra (Függetlenség terére) nem ők hívták az embereket tüntetni, ezért nem az ő dolguk hazaküldeni őket.
Helyszíni beszámolók szerint minden, Kijevbe vezető főbb utat lezárt a közlekedésrendészet. Délután a Függetlenség terén egy-egy rendőrségi tömegoszlató gránát robbant időnként, amire a tüntetők Molotov-koktélokkal válaszoltak. A belügyesek időről időre a vízágyúkat is működésbe helyezik. Mindazonáltal a helyszínről érkező jelentések a helyzetet viszonylag nyugodtnak minősítik.
Ne menjenek Kijevbe!
Csak azok a magyar állampolgárok utazzanak Ukrajnába, akiknek halaszthatatlan dolguk van ott – mondta Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőnöke szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.
Kijevben hétszáz-nyolcszáz tagú magyar kolónia él, de a tárca nem tud bajba jutott magyarról, nem érkezett segélykérés hozzájuk – ismertette Kaleta Gábor.
A magyar-ukrán határon folyamatos a közlekedés, nem tapasztalták, hogy a megszokottnál többen jelentkeznének belépésre, és a vízumigénylések számában sincs növekedés – közölte.
Nem támadtak magyarokra
Mint mondta, “egyelőre nem tartunk ott, hogy a magyar közösséget közvetlen támadás érte volna” Kárpátalján, remélhetőleg a magyar közösség “nem válik céltáblává”. Közölte azt is, hogy a tüntetések nem kerülték el az ottani városokat sem, Ungváron a demonstrálók elfoglalták az adminisztráció épületét, az épületben kisebb károk keletkeztek, de belül nyugalom van.
Este ne menjenek az utcára Kijevben
Kaleta Gábor beszámolt arról, hogy Kijevben a tömegközlekedés megszűnt, több közlekedési útvonalat lezártak, a taxitársaságok nem fogadnak rendeléseket, de a repülőterek üzemelnek. A Függetlenség terét (Majdan), az Európa teret és a Hrescsatik utat, valamint ezek legalább egy kilométeres körzetét tanácsos elkerülni, és sötétedés után nem ajánlott az utcán tartózkodni – közölte.
Csatatérré vált az ukrán főváros
Huszonötre emelkedett szerda reggelre Kijevben a halottak száma a kormányellenes tüntetők és a rendvédelmi szervek összecsapásainak következtében. Ellenzéki források az összes sebesült számát ezer fölöttire becsülik.A tüntetők továbbra sem hagyják el a főteret, az Európai Unió pedig szankciókra készül az erőszakos események felelőseivel szemben. A szerdai eseményekről ide katintva olvashatnak részleteket.
Államcsínykísérletet gyanít a titkosszolgálat
A keddi véres kijevi utcai harcok miatt államcsínykísérlet gyanújával nyomozást indított szerdán az ukrán titkosszolgálat (SZBU) “egyes politikusok” ellen. Az SZBU közleményében nem nevezett meg konkrét személyeket. Korábban Szerhij Arbuzov ügyvivő miniszterelnök ugyanezzel a bűncselekménnyel vádolta az ellenzéket. A Viktor Janukovics elnök által irányított ukrán politikai vezetés a Vitalij Klicsko ellenzéki vezető körül tömörülő ellenfeleit teszi felelőssé a legalább 25 halottat és több mint ezer sebesültet követelő súlyos zavargásokért.
Merkel és Hollande szankciókat ígér
Elítélte az ukrajnai eseményeket szerdán Francois Hollande francia elnök és Angela Merkel német kancellár. “Ukrajnában minősíthetetlen, tűrhetetlen és megengedhetetlen események történnek. Erőszak, brutalitás és megtorlás. Jómagam és a kancellár, kormányainkkal együtt, elítéltük ezeket a tetteteket és a hatalom részéről érkező elnyomást” – közölte Hollande, egyúttal szankciókat ígérve.
A Kijevben szenvedő férfiak és nők mellett állunk – erősítette meg a francia elnök szavait Merkel.
Obamát is aggasztja a helyzet
Az Egyesült Államok sürgette az ukrán kormányt, hogy vonja vissza a rohamrendőrséget a kijevi Függetlenség teréről, hirdessen fegyvernyugvást és folytasson tárgyalásokat az ellenzékkel – jelentette ki szerdán Ben Rhodes, az amerikai elnök helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója.
Rhodes, aki az észak-amerikai csúcsra tartó elnöki különgép fedélzetén nyilatkozott a sajtónak, kijelentette, hogy az ukrán válság téma lesz Enrique Pena Nieto mexikói és Barack Obama amerikai elnök, valamint Stephen Harper kanadai miniszterelnök megbeszélésein a mexikói Tolucában. Ben Rhodes elmondta, hogy az ukrajnai helyzetről Obama eszmecserét folytatott Francois Hollande francia elnökkel is.
A helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó úgy fogalmazott, hogy felháborítóak voltak a kijevi erőszakról közvetített jelenetek és hogy ilyeneknek nincs helyük a 21. században. Mint mondta, a Fehér Ház világossá tette: az ukrán kormány felelőssége, hogy demonstrálni engedje az embereket. Mint mondta, az ukránok úgy gondolják, hogy az ország vezetése mindeddig nem reagált jogos törekvéseikre. Leszögezte, hogy az Egyesült Államok ellenzi az erőszakot.
Az Egyesült Államok érvénytelenítette több ukrán tisztségviselő vízumát – jelentette be szerdán Kijevben tartott sajtóértekezletén az Egyesült Államok ukrajnai nagykövete. Olyan személyekről van szó, akik az Egyesült Államok szerint közvetlenül kapcsolatba hozhatók az erőszak alkalmazásával.
Magyarország összehívhat egy V4-es találkozót
Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök úgy véli, ha tovább éleződik a válság Ukrajnában, és ukrán menekülthullám fenyegetné Közép-Európát, Magyarország, mint a V4-ek elnöke kezdeményezni fogja a belügyminiszterek találkozóját.
“Számolok azzal, hogy ha megnőne a menekülthullám veszélye, akkor Magyarország, mint a V4-ek elnöke kezdeményezni fogja a belügyminiszterek találkozóját” – jelentette ki Sobotka szerdán Prágában a kormány ülése utáni sajtótájékoztatón. Elmondta, a V4-ek közelmúltbeli budapesti kormányfői csúcstalálkozóján megállapodás született arról, hogy a négy belügyminiszter folyamatosan tartja a kapcsolatot egymással ebben az ügyben.
A kormányfő leszögezte: Csehország egyelőre semmiféle menekülthullámot nem tapasztalt, de szükség esetén kész segítséget nyújtani a menekülteknek. Szerinte ebből a szempontból a legnagyobb veszély Lengyelországot, Magyarországot és Szlovákiát fenyegeti.
A kormányoldalé a legfőbb felelősség
A cseh kormány rendkívül súlyosnak és aggályosnak tartja az Ukrajnában kialakult helyzetet – jelentette ki Lubomír Zaorálek, cseh külügyminiszter. Közölte: bekérette Ukrajna prágai nagykövetét, hogy tolmácsolja neki a kormány álláspontját. A cseh kormány szerdai ülésén felhatalmazta Zaoráleket, hogy az európai uniós külügyminiszterek csütörtöki találkozóján szankciókat szorgalmazzon azok ellen, akik felelősek az ukrajnai helyzet elfajulásáért.
“Elfogadhatatlan, hogy olyan politikusok, olyan személyek kapjanak beutazási engedélyt az EU-ba, akik felelősek az ukrajnai erőszakért” – mondta Zaorálek újságíróknak. Leszögezte: a hozzáférhető információk szerint “a legfőbb felelősség a kormányoldalé”.
Az ukrajnai erőszakot Milos Zeman cseh államfő is elítélte. “Már mintegy két hete kijelentettem, hogy a helyzet legjobb megoldásának az előre hozott parlamenti és elnökválasztást tartom. Ezt a véleményemet fenntartom” – jelentette ki Zeman szerdán a Ceské Budejovicében.
“Ukrajnában polgárháború kezdődött. A hadsereg bevetésével a rendszer megpróbálja ellenőrzése alá vonni a helyzetet” – nyilatkozta Milan Chovanec belügyminiszter. Kifejtette: Prága egyelőre nem tervezi, hogy változtatna az ukránokkal szembeni vízumkényszeren. Jelenleg az a cél, hogy Csehország elkerülje az esetleges nagyobb méretű ukrán menekülthullámot. “Nem zárhatom ki álláspontom megváltozását, ha romlana az ottani (ukrajnai) humanitárius helyzet” – szögezte le.
“Vér tapad a kezéhez”
Lemondásra szólította fel Viktor Janukovics ukrán elnököt szerdán Hannes Swoboda, az európai szocialisták európai parlamenti (EP-) frakcióvezetője. “Egy államfő sem maradhat hivatalában, akinek ennyi vér tapad a kezéhez” – hangoztatta Swoboda. Az európai szocialisták vezetője úgy véli, hogy Janukovics csupán játszik az ellenzékkel és az ukrán néppel, amikor azt állítja, hogy párbeszédet kezdeményez.
“Ugyanúgy, ahogy játékot űzött az EU-val, amikor előadta, hogy társulási megállapodást akar kötni. A továbbiakban már nem számít, hogy az akarat vagy a hatalom hiányzik-e ahhoz, hogy békés megoldást érjenek el” – mondta Swoboda.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter szerdán tudatta, hogy hamarosan Kijevbe utazik az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének kérésére. Más uniós vezetők mellett Donald Tusk lengyel miniszterelnök is támogatja, hogy az EU hozzon büntetőintézkedéseket.
Elítélte az Ukrajnában dúló erőszakos cselekményeket szerdai közleményében Navi Pillay, az ENSZ emberi jogi főbiztosa, aki egyúttal gyors és független tényfeltáró vizsgálatot szorgalmaz. A főbiztos maximális visszafogottságra szólította fel az erőszakos cselekményekbe belebonyolódott feleket, és megismételte, hogy a nemzetközi emberi jogok alapján tiszteletben kell tartani a békés gyülekezéshez való jogot.
Elfogadhatatlan az erőszak
A Külügyminisztérium sajtófőnöke felháborítónak és elfogadhatatlannak nevezte, hogy erőszakot alkalmazzanak Ukrajnában, akár a kormány, akár a szélsőséges ellenzéki erők.
Kaleta Gábor szerdai budapesti sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az ukrán kormány szerepe a politikai rendezésben meghatározó, ezt a felelősségvállalást akár szankciókkal is ki kell kényszerítenie a nemzetközi közösségnek.
A tárca értékelése szerint polgárháborúshoz közeli a helyzet Ukrajnában, és nem kizárt a rendkívüli állapot bevezetése sem. A keddi események visszafordították az elmúlt időszak konszolidációs folyamatát – mondta.
Objektivitást kérnek
Az ukrán kormány “maximális objektivitásra” szólította fel szerdán a nemzetközi közösséget az országban kialakult súlyos válság megítélésében. Az ukrán külügyminisztérium szerdai közleményében azt követelte, hogy a partnerek kizárólag “megbízható és igazolt tények” alapján alkossanak ítéletet az ukrajnai helyzetről. A közlemény szerint az ukrán ellenzék fegyveres harcra szólította fel a tüntetőket, miközben az államvezetés folyamatosan “kompromisszum- és párbeszédkészségéről” tett tanúbizonyságot. “Ennélfogva az ellenzék teljes mértékben felelős az erőszak és törvénytelenség példátlan kirobbanásáért” – áll a közleményben.
