A ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) becslései szerint 2009-ben világszerte mintegy 2,85 milliárd embert veszélyeztetett a malária, többségük (91 százalékuk) Ázsia középső és délkeleti részeire összpontosult. Csak Indiában kétszázezernél is több embert öl meg évente.
A maláriát, avagy a váltólázat paraziták okozzák, amelyeket szúnyogok terjesztenek emberről-emberre. A maláriaparaziták öt ismert törzse közül a Plasmodiumfalciparum a leginkább halálos, évente több százmillió maláriás esetért felel világszerte.
Fotó: AFP
Közép- Afrikából indult
Néhány évszázaddal ezelőtt hasonló halálozási arányt produkált számos európai országban – többek között Magyarországon – is. A betegség “őshazája” eredetileg valószínűleg Közép-Afrika volt, innen terjedt át előbb – valószínűleg még a neolit korban – a mediterrán térségbe, majd Európa és Ázsia jelentős részére. A betegség óvilági karrierje csak az első lépés volt. Később Európából, s még inkább az afrikai rabszolgákkal együtt behurcolták az Újvilágba, ami újabb csapást mért az importált járványok által tizedelt indián társadalmakra.
A malária a kora újkortól kezdve fokozatosan kiszorult Európából, amiben nyilvánvalóan nem a fejlett vegy- és gyógyszeripar játszotta a főszerepet, tekintve, hogy ezek akkoriban még nem is léteztek. Mire az igazi, hatékony maláriaellenes gyógyszerek megjelentek, illetve rendszeressé vált a szúnyogirtás, a váltóláz jószerivel nem is volt jelen kontinensünkön – kivéve a peremvidékeket, például Olaszországot. Amúgy innen származik a betegség neve is: mal’ aria középkori dialektusban annyit jelentett: rossz levegő.
Drága a kezelés
A malária úgy terjed, hogy miután a fertőzött ember vére a nőstény Anopheles szúnyogba kerül, az – egy másik embert megcsípve – a nyálában adja át a betegség parazitáját. A paraziták a megfertőzött ember májában maradnak néhány hétig, majd a véráramba jutnak, ahol megfertőzik a vörösvérsejteket és tovább szaporodnak. Jelenleg a legjobb kezelés maláriára egy kombinált gyógyszeres terápia, ez azonban igen drága. Az olcsóbb maláriaszerekkel szemben már gyakori a rezisztencia.
Fotó: AFP
Fő tünete a láz, kezdetben hőemelkedés, izomfájdalmak, fejfájás, hidegrázás, rossz közérzet a jellemző. Az első tünetek alapján – melyek 2-3 napig tartanak – gyakran influenzának vélik. A magas láz (41 fok körül) és a verejtékezés szabályos időközönkénti ismétlődése viszont már egyértelműen maláriára utal. A klasszikus tünetcsoportot egyéb panaszok kísérhetik, például fáradtság, fejfájás, szédülés, izom és ízületi fájdalmak, esetleg száraz köhögés és gastroenterális panaszok (híg – akár koleraszerű – széklet, étvágytalanság, hányinger, hányás, hasi görcsök). A malária gyanúja a nyilvánvaló más ok nélkül fellépő, visszatérő hidegrázás és lázrohamok esetén merül fel (különösen, ha a beteg az elmúlt egy évben maláriával fertőzött vidéken járt és a lépe megnagyobbodott).
A “Szorítsuk vissza a maláriát” kezdeményezést 1998-ban indította útjára a WHO, s az elmúlt tíz évben a malária ellen küzdő programok mintegy 750 ezer ember életét mentették meg. A megelőző intézkedéseknek köszönhetően – főként a moszkitóhálók alkalmazásával – jelentősen csökkent a maláriafertőzések száma, elsősorban Afrikában. Az Afrikán kívüli 56, malária szempontjából veszélyeztetett országból 32-ben is több mint a felével csökkent a maláriás esetek száma.
Sztárok is elkapták
George Clooney Oscar-díjas színész esete is jól mutatja, hogy megfelelő gyógyszerekkel a malária halálos ítélet helyett jól kezelhető tíznapos betegség lehetne. A filmsztár 2011 elején járt Szudánban, ahol már másodszor kapta el a fertőzést, de az idejében megkezdett kezelés hatására hamarosan felgyógyult. Előtte egy évvel a Chelsea elefántcsonparti futballistája, Didier Drogba is átesett a malárián. Az, hogy a focista, hol kaphatta el a betegséget, nem tudták kideríteni, de szerencsére gyorsan meggyógyult.
A rovarirtó is segít
A WHO 2011-es kiadványa szerint, amely 106 maláriával fertőzött országot vizsgált, kiderült, hogy a megelőzésnek és a gyógyszereknek köszönhetően jelentősen csökkent a fertőzöttek száma.
Fotó: Northfoto
Az UNICEF és a WHO közreműködésével eljuttatott, rovarirtó szerrel átitatott szúnyoghálók 25 százalékkal csökkentették az elmúlt években a megbetegedések számát. 2009-ben 49 országban 43 millió rovarirtóval kezelt szúnyoghálót osztott szét. Emellett több mint 8 millió malária gyorstesztet és több millió adag malária elleni gyógyszert biztosított.
Azokat a családokat és közösségeket sújtja leginkább, amelyek a legszegényebb, legelmaradottabb területeken élnek, és ahol nincs megfelelő egészségügyi ellátás. Az oktatás kiemelt szerepet kap a malária elleni harcban. Segítségével elérhető a figyelem felkeltés és a megelőző védekezés. Az UNICEF kampányai – információk a megelőzéshez, a betegség felismeréséhez és a védekezéshez, valamint a szúnyoghálók használatának szükségességére történő felhívások – ebben nyújtanak értékes támogatást.
Kongóban az egyik gyakoribb halálozási ok az öt év alatti gyermekeknél a malária. Hiába van azonban már megfelelő kezelési mód, sokan azért nem élik túl a fertőzést, mert nincs elég pénzük kifizetni az orvosságot, inkább maguk próbálják kigyógyítani magukat, különböző „csodafűk” segítségével. Egy csomag gyógyszer ára Magyarországon, körülbelül 12 ezer forintba kerül.
Maláriaeset nálunk is
Idén áprilisban, Maláriában halt meg egy 28 éves férfi Budapesten. A kórházba kerülését megelőzően Afrikában járt, állítólag nem szedte rendszeresen a gyógyszereket. A férfi már lázasan érkezett haza Afrikából. Ezek után sem fordult orvoshoz, hanem még egy hétre elutazott Erdélybe is. Visszaérkezésekor már annyira rosszul volt, hogy azonnal a László-kórház intenzív osztályára került, ahol egy hét után elhunyt.
A malária okozta haláleset Magyarországon nagyon ritka, utoljára 8 évvel ezelőtt történt hasonló eset.
„A cikket az Európai Unió támogatta.”
