Az olasz sajtó a 16. század óta igazságra váró esetekről írt, alátámasztva, hogy a mai orvostudomány történelmi “döglött aktákat” is képes megoldani.
Az 1587. októberében elhunyt I. Francesco de Medici és felesége, Bianca haláláról most derült ki ugyanis, hogy nem gyilkosság, hanem malária okozta.
A toszkán nagyherceget vadászatból hazatérve hirtelen rosszullét fogta el feleségével együtt: tizenegy óra különbséggel haltak meg. Francesco testvére, Ferdinando azonnal mérgezésre gyanakodott, később Ferdinandót gyanúsították gyilkossággal. Most viszont bebizonyosodott, hogy nem bűncselekmény, hanem fertőzés történt.
Közel hat éve tanulmányozzák a firenzei Medici család tagjainak életét, betegségeit és halálozási okait. A 2004-ben kezdődött kutatóprogramot vezető Gino Fornaciari, a Pisai Egyetem paleopatológia professzora eddig a hercegi család húsz tagjának maradványait vizsgálta meg. A Medicik csontjait az általuk emelt firenzei kápolna őrzi a San Lorenzo-bazilikában.
A Francescón végzett vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy a nagyherceggel malária végzett. Feltételezhetően Biancával is, akit ismeretlen helyen temettek el.
Maláriában halt meg Francesco anyja és fivérei is: 1562-ben egy hónap leforgása alatt hunytak el. Firenzében akkor is gyilkosságra gyanakodtak. A kutatók szerint a járvánnyal a mocsaras Maremma vidékére látogatott családfő, I. Cosimo de Medici fertőzte meg saját családját.
A Medici, illetve a de’ Medici család eredetileg firenzei bankárcsalád volt, akik a nagyrészt mezőgazdasággal foglalkozó Mugello tartományból származnak.
Az első említés a családról egy 1260-as dokumentumban esik. A család tagjai az ún. „néppárt” élén harcoltak a nemesek ellen, s többször viselték Firenze első méltóságának, a gonfalionere-nek tisztét.
A firenzei városállam leghíresebb nemzetsége sikeres vállalkozásai révén – főként gyapjúüzleteknek köszönhetően – gazdagodott meg a 14. században, politikai befolyását a 15. században erősítette meg Itália több városában nyitott bankfiókjaival.
A Mediciek közül többen is kiemelkedtek kiváló politikai tehetségük, illetve a tudományok és a művészetek pártfogása révén.
Elsőként Cosimo, aki 1434-től harminc éven át, egészen haláláig volt a firenzei köztársaság feje, uralma alatt a város rohamléptekkel fejlődött.
Lorenzo, il Magnifico, azaz a “Tündöklő” – Piero Medici, a “Köszvényes” fia – szintén világhírességeket támogató mecenatúrájáról vált ismertté.
A nagy hatalmú nemzetség képviselői nem voltak mindenkivel jóindulatúak, alkalomadtán kíméletlenül üldözték, sőt megkínoztatták politikai ellenfeleiket.
Az emiatt is összeesküvések, gyilkosságok sújtotta Medici-nemzetség 1737-ben a kicsapongó életű Gian Gastonéval halt ki. (forrás: Wikipedia)
