A Kurina című helyi lap internetes változata katonai forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a két pilóta parancsot kapott a bombázásra, de nem volt hajlandó a végrehajtására, és inkább sorsára hagyták Szu-22 típusú gépüket, amely Bengázitól 160 kilométerre délnyugatra zuhant le. A gép Tripoliból szállt fel.
A Kurina azóta ír nyíltan az eseményekről, hogy a központi kormány elvesztette az ellenőrzését Líbia keleti része fölött.
Eközben eluralkodott a káosz Tripoli repülőterén, kétségbeesett utasok harcolnak egymással, hogy feljussanak a repülőgépekre – mondta a menekülők kimentésére küldött egyik repülő kapitánya az AFP francia hírügynökségnek. Philip Apap Bolognának, az Air Malta pilótájának személyesen kellett bemenni gépe utasaiért a terminálra, annak ellenére, hogy nem hagyhatta volna el gépe fedélzetét.
“Azért mentünk Tripoliba, hogy annyi máltait menekítsünk ki Líbiából, amennyit csak lehet. És megcsináltuk” – jelentette ki a pilóta. Bologna kapitány szerint amikor elkezdődtek a felszállási előkészületek, a pilótával akkor közölték, hogy három újabb máltai utas került elő, és vissza is tért értük a kifutópályáról, mert volt még néhány üres ülés a gépen. A felszállás után az utasok tapsoltak és éljeneztek, akárcsak akkor, amikor landoltak a máltai reptéren.
Mint arról korábban beszámoltunk, szerdán fegyverropogás hallatszott a líbiai fővárosban, a Moammer Kadhafihoz hű erők egy nappal azt követően nyitottak tüzet, hogy a vezető közölte: nem távozik a hatalomból.
Kadhafi kedd esti televíziós beszédében arra kérte támogatóit, hogy verjék le a kormányellenes megmozdulásokat. A líbiai ezredeshez hű csapatok azt követően nyitottak tüzet, hogy a Kadhafi lemondását követelők ismételten elfoglalták a főváros nyugati részén fekvő Misurata várost. Az Associated Press szerint a helyszínen hatan meghaltak, és 200-an megsebesültek a január 18. óta tartó összecsapásokban.
ITT MEGTUDHATJA, MITŐL FÜGG KADHAFI BUKÁSA
Korábban arról szóltak a hírek, hogy helyreállt a rend Líbia legtöbb nagyvárosában, a tripoli parlament elnöke kijelentette: a biztonsági erők “visszaszerezték pozícióikat”. Ezzel ellentmondanak azok a hírügynökségi értesülések, melyek szerint több város – köztük Tobruk is – a kormányellenes erők iránytása alatt alá került.
Mohamed Zwei, az Általános Népi Kongresszus vezetője bejelentette, hogy vizsgálóbizottságot állítottak fel, amelynek feladata a Moammer Kadhafi elleni, nyolc napja tartó felkelés körülményeinek kivizsgálása lesz.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) saját hatáskörében nem kezdeményezhet eljárást a líbiai hatóságoknak a nép elleni brutális fellépése miatt – közölte a hágai bíróság szerdán. Annak ellenére, hogy a líbiai hatóságok valószínűleg törvényt sértettek a tüntetőkkel szemben, a nemzetközi bíróság csak akkor járhat el, ha az ENSZ Biztonsági Tanács erre felhatalmazza. Az észak-afrikai ország ugyanis nem írta alá a bíróság 1998-as alapítóokmányát. “A líbiai igazságszolgáltatásról szóló döntést a líbiai népnek kell meghoznia” – mondta Luís Moreno-Ocampo főügyész.
Néhány órával a Kadhafi–bejelentés előtt – miszerint inkább mártírhalált hal, de nem mond le – lemondott hivataláról Abdel Fatah Junesz belügyminiszter, aki a fegyveres erőket is arra hívta fel, hogy támogassák a Kadhafi elleni mozgalmat. A miniszter az al-Dzsazíra hírtelevízióban sugárzott beszédében úgy fogalmazott, hogy a “február 17-i forradalomra válaszul” mondott le tisztségéről. Kormányzati források azonban kijelentették, hogy a belügyminisztert valójában a bengázi felkelők rabolták el – tudta meg a líbiai állami televízióra hivatkozó CNN.
Moammer Kadhafi a Time magazin értesülése szerint arra utasította a biztonsági erőket, hogy kezdjék meg a mediterrán térség országait ellátó olajvezetékek felrobbantását – tudta meg The Jerusalem Post hírportál és az Associated Press hírügynökség. A Time szerint a szabotázs célja, hogy a felkelőkben tudatosodjon: Kadhafi nélkül káoszba fullad az ország. A lap líbiai forrására hivatkozva azt is közölte: mindössze a hadsereg 5000 tagja támogatja Kadhafit, a líbiai vezető pedig rájött, hogy a fegyveres erők segítségével nem tud ellenőrzést gyakorolni az ország felett.
A belügyminisztérium eközben első ízben tett közzé hivatalos adatokat a megmozdulásokon meghaltak számáról: közleményük szerint 300 áldozatot követeltek a zavargások. A jelentés szerint a halottak között 189 civil és 111 katona van. A belügyminisztérium szerint legtöbben Bengázi városában vesztették életüket az egy hete tartó megmozdulások során. Az adatok szerint az ország keleti részén fekvő városban 104 civil és tíz katona halt meg az összecsapásokban.
Emberi jogi szervezetek azonban arra figyelmeztetnek, hogy több áldozat lehet, mint amit a belügyminisztérium közölt. A Human Rights Watch úgy tudja, 233 civil vesztette életét, míg az International Federation for Human Rights szervezet szerint 300 és 400 között lehet a civil halottak száma. Franco Frattini olasz külügyiniszter szerint a halottak száma elérheti az 1000 főt is.
Az Európai Unió tagállamai és az Európai Bizottság megkezdték a Líbiában tartózkodó, mintegy 10 ezer EU-állampolgár kimenekítését – jelentette be a végrehajtó testület szóvivője szerdán Brüsszelben. Törökország már korábban megkezdte az országban tartózkodó állampolgárainak kimenekítését, és úgy tudni, hogy Ankara eddig 5000 személyt szállított haza.
A líbiai tüntetőkkel szemben alkalmazott erőszkos kormányzati fellépést szerdán sorra ítélték el az európai államok.
Nicolas Sarkozy francia elnök “konkrét szankciók gyors elfogadását” kérte az Európai Uniótól a líbiai véres megtolásért felelős vezetők ellen, valamint a gazdasági és pénzügyi kapcsolatok felfüggesztését javasolta Tripolival.
David Cameron brit miniszterelnök közel-keleti útján katari diákok előtt tartott beszédében kijelentette: azt várja az ENSZ Biztonsági Tanácsától, hogy mielőbbi megoldást találjon Líbiával kapcsolatban – tudta meg a BBC.
Saját állampolgárainak bombázásával Moammer Kadhafi líbiai vezető “minden legitimitását” elvesztette – fogalmazott szerdán Trinidad Jimenez spanyol külügyminiszter.
Líbiának politikai és társadalmi reformokra van szüksége – jelentette ki Herman Van Rompuy, az Európai Unió elnöke szerdán Prágában azt követően, hogy Petr Necas cseh kormányfővel tárgyalt. Mindkét politikus élesen elítélte, hogy Moammer Kadhafi rendszere erőszakot alkalmaz a tüntetések letörésére.
Az Európai Unió is elítélte a líbiai polgári lakosok ellen alkalmazott erőszakot, és követelte, hogy a líbiai hatóságok szavatolják a külföldi állampolgárok biztonságát, illetve tegyék lehetővé az ország elhagyását azoknak, akik távozni akarnak.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedd esti, zárt ajtók mögötti ülésén felszólította Líbiát, hogy haladéktalanul hagyjon fel az erőszakcselekményekkel, és egyben elítélte, hogy az észak-afrikai ország hatóságai leszámolnak a rendszerellenes tüntetőkkel.
Barack Obama amerikai elnök egyelőre nem kommentálta a líbiai fejleményeket.
