Külföld

A magyar kisebbségekről írt a német sajtó

admin
admin

2010. 12. 14. 15:28

Az európai energiabiztonság, a romák integrációja, valamint a Duna-térségre vonatkozó európai stratégia lesz a fő csapásvonala a magyar EU-elnökségnek. Emellett Budapest szívesen látná, ha a magyar EU-elnökség ideje alatt lezárulnának a Horvátország uniós csatlakozását előkészítő tárgyalások - írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A kulturális sokszínűség megőrzése címmel közölte kedden bécsi tudósítója cikkét a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) a januárban kezdődő magyar EU-elnökség súlypontjairól.

A részben Prőhle Gergely külügyi államtitkárral folytatott beszélgetésre, részben a nemrég Budapesten rendezett konferencián elhangzottakra támaszkodó írásban Reinhard Olt szándékosnak nevezi, hogy a magyar elnökség napirendjére fölkerült a kisebbségi politika is, még ha “A kulturális sokszínűség szavatolása és védelme” címszóval sikerült is kevésbé kényes megfogalmazásba csomagolni a témát.

Noha a határokon kívül élő magyarságért érzett felelősség az egyik pillére a magyar külpolitikának, Budapesten tudják, hogy tisztességes ügynökként Magyarország nem állhat elő saját érdekeinek deklarálásával. Trianonról pedig mint “a magyarok közös traumájáról” különösen nem akar senki sem beszélni vagy hallani.

Ennélfogva a budapesti konferencia pozitív példákkal szolgált a magyar kisebbségek és a többségi nemzetek közötti konfliktusok enyhülésére – mutatott rá a FAZ tudósítója, hozzáfűzve: Budapest e reményteljes perspektívákkal igyekszik meggyőzni európai partnereit arról, hogy a közösség aktív kisebbségi politikája még akár erősíthetné is az Európai Uniót mint egészet.

A német tudósító a továbbiakban megállapítja, hogy a kisebbségi kérdés terén enyhülés következett be Magyarország és szomszédai viszonyában. Ukrajna nemrég azt ígérte, hogy hivatali nyelvként el fogja ismerni a mintegy 250 ezer kárpátaljai magyar anyanyelvét azokban a régiókban, ahol a népesség tíz százaléka beszél magyarul. Romániával, ahol a legnagyobb lélekszámú (1,5 milliós) magyar kisebbség él, “negyven éve nem volt ilyen jó a viszony, mint ma” – idézte Olt a budapesti külügyminisztérium álláspontját. Ausztriával és Horvátországgal, ahol összesen mintegy százezer magyar él, valamint Szlovéniával, ahol 8500-an vallják magukat magyarnak, amúgy sincsenek problémák.

Nem úgy Szlovákiával, amelynek tavaly hozott államnyelv-törvényét Budapest a félmilliós magyar kisebbség elleni merényletnek tekinti. Pozsonyban azonban küszöbön áll a törvény átdolgozása. Ennek nyomán a jogszabály egyaránt fogja védeni az államnyelvet, és szavatolni a kisebbségeket sújtó értelmetlen korlátozások megszüntetését. “Magyarország szemmel láthatóan azon fáradozik, hogy kétoldalú tehertételek nélkül lásson neki január 1-jén a közös európai feladatok ellátásának” – zárta írását a FAZ bécsi tudósítója.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.