“A történelem ismétli önmagát: hetven évvel ezelőtt Franciaország és Nagy-Britannia nem tudta rászánni magát a Hitler elleni háborúra, jóllehet szövetségi kötelezettségeik voltak Lengyelországgal szemben. (…) Ma pedig Amerika a biztonság illúziójáért cserébe lehetővé teszi Oroszország számára, hogy betegye a lábát a Közép-Európába nyíló ajtóba.”
“Az amerikai rakétapajzs ejtésével a Kreml több legyet ütött egy csapásra – vélekedik a konzervatív Rzeczpospolita. – Nem fognak amerikai katonák feltűnni 200 kilométerre az orosz határoktól; az ‘oroszellenes’ Lengyelországot megalázták; a nemzetközi porondon megnőtt Moszkva mint befolyásos játékos súlya. (…) Ellenszolgáltatásként Oroszország támogatni fogja az Irán elleni új szankciókat, és beleegyezik a nukleáris robbanótöltetek számának korlátozásába. Ez rendkívül alacsony ár az orosz félnek nyújtott számtalan előnyért.”
“A 2009-es esztendő a végét jelzi egy viszonylag hosszú, kilenc évet átfogó szoros szövetségnek Varsó és Washington között – mutatott rá a liberális Gazeta Wyborcza. – Lengyelország a saját sikereinek lett az áldozata. Közép-Európa ma stabil, betagozódott a NATO-ba és az EU-ba, semmi nem fenyegeti. Washingtonnak már nem kell rá odafigyelnie, hiszen sokkal nagyobb problémákkal néz szembe Afganisztánban, Iránban, Kínában és Izraelben – olyan helyeken, ahol Lengyelország nem számít.”
A csehek is bírálják
Többnyire bírálja a cseh sajtó, hogy az Egyesült Államok elvetette a rakétavédelmi pajzs csehországi és lengyelországi elemeinek telepítését. Barack Obamával olyan ember került az USA élére, aki “újra az amerikai-orosz nagyhatalmi koncert mellett döntött, még annak árán is, hogy meggyengülnek Washington kapcsolatai Európa egy részével” – véli a Mladá Fronta Dnes című liberális napilap. Ez rövidlátó politika, amely nem sok hasznot fog hozni.
“A döntés ráadásul rossz időben született, akkor, amikor Oroszország – gazdasága segítségével is – nyomást gyakorol Kelet-Közép-Európára – beleértve Csehországot is -, hogy felújítsa elvesztett befolyását. Diplomáciánk számára megdöbbentő, hogy milyen hátra került az emberi jogok kérdése az amerikai kül- és biztonságpolitikában. Ez olyan dolog, amelyre az 1989 utáni cseh külpolitika kiemelten épít” – húzza alá a lap kommentárja.
A Hospodárské Noviny című gazdasági és politikai napilap szerint realistának kell lenni, s tudomásul kell venni, hogy Washington a közép-európai szövetségesekkel eddig fenntartott magas szintű kapcsolatait felcseréli a Moszkvával fenntartott viszony nyugalmáért és az oroszokkal való együttműködésért.
“Ha a Kreml bármi oknál fogva csak úgy elzárna a gázcsapokat, a jövőben nem számolhatunk azzal, hogy a mai amerikai kormányzat teljes mellszélességgel kiáll mellettünk. Csak akkor teszi ezt meg, amikor lesz erre ideje, s tudni fogja, hogy ezzel nem borzolja fel Moszkva kedélyeit” – jegyzi meg a tekintélyes prágai újság.
A baloldali Právo úgy véli: felesleges a nagy hűhó, mert a fegyverek és fegyverrendszerek halmozása, a potenciális ellenség bekerítése a mai világban nevetséges, és ezzel még egyetlen állam sem tett szert nagyobb biztonságra.
Az oroszok az “új kezdetben” bíznak
Barack Obama amerikai elnök szakít elődje, George Bush politikájával – írta pénteki számában a Kommerszant című orosz lap arról, hogy előző nap Washington bejelentette, lemond a Közép-Európába tervezett amerikai rakétavédelmi pajzs telepítéséről. A döntés alapvetően megváltoztatja a helyzetet az orosz-amerikai viszony szempontjából – állapította meg a moszkvai napilap. Voltaképpen ez az első látható következménye a Washingtonban bejelentett “új kezdetnek” – írta, utalva rá, hogy az előző amerikai elnök erőteljesen szorgalmazta a csehországi radarállomás megépítését és elfogórakéták telepítését lengyel területen.
A Kommerszant rámutatott, hogy a rakétavédelmi program volt az egyik fő oka az Egyesült Államok és Oroszország között kialakult példátlan feszültségnek. Moszkva nem hitte el azt az amerikai magyarázatot, hogy a rendszer kizárólag az Irán jelentette nukleáris fenyegetést hivatott kivédeni.
Egy másik orosz újság – a Rosszijszkaja Gazeta – cikkében “pragmatikus elnöknek” nevezve Obamát -, kifejtette: az új elnök magával vitte a Fehér Házba azt a meggyőződést, hogy a nemzetközi problémákat csak a partnerekkel együtt lehet megoldani, és ez hozzájárult a csütörtöki döntéshez. A lap utalt arra is, hogy Moszkva a rakétavédelmi program kérdésében kezdettől fogva világossá tette: a megvalósítással Amerika átlépne egy vörös vonalat, amelyen túl globális fegyverkezési verseny kezdődne.
George W. Bush előző amerikai elnök trójai falóként használt egyes kelet-európai államokat az EU-ban; ezek rendre nemet mondtak, ha valami nem tetszett Washingtonnak. A NATO-ban is próbálkoznak egyes korábbi kommunista országok azzal, hogy az atlanti szövetséget Oroszország ellen irányítsák. Ezek elfeledkeznek arról, hogy a Fehér Házban ma már egy másik, pragmatikus elnök lakik – írta a Rosszijszkaja Gazeta.
A németek is örülnek
Az amerikai külpolitika irányváltásának egyértelmű jeleként értékelte a pénteki német sajtó Barack Obama amerikai elnök bejelentését arról, hogy az Egyesült Államok lemond a tervezett rakétavédelmi rendszer közép-európai telepítéséről. Az országos napilapok többsége üdvözölte a washingtoni kormányzati döntést. Néhány elemző ugyanakkor bizonytalan volt annak megítélésében, vajon bölcs sakkhúzásról vagy merő naivitásról van-e szó.
A konzervatív Die Welt osztotta a legkevésbé a rakétatelepítési tervek leállítása utáni eufóriát. Az újság aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Obama politikája nemcsak naiv, hanem végső soron veszélyes is. A lap szerint a döntés csalódást kelthet Közép-Európában. Csehországban és Lengyelországban ugyanis aligha értik Obama nagyvonalú gesztusát az egyáltalán nem nagyvonalú Oroszországgal szemben, és attól tartanak, hogy ismét magukra maradnak – fogalmazott a lap.
Hasonló kételyeket fogalmazott meg a Financial Times Deutschland is. Az üzleti-politikai napilap úgy vélte: Obama óriási lépést tett az oroszok irányába anélkül, hogy Moszkva bármilyen ellenszolgáltatást ígért volna. Az a tény, hogy az Egyesült Államok elnöke ilyen jellegű ilyen gesztust előlegez meg, vagy nagy bátorságra vagy pedig nagyfokú naivitásra vall – írta a lap. Az újság szerint Obama számára veszélyes lenne, ha az a látszat alakulna ki, hogy térdre esik az oroszok előtt. A washingtoni bejelentéssel Moszkva került erőfölénybe – vélekedett a Financial Times Deutschland.
A liberális Süddeutsche Zeitung szintén arra figyelmeztetett: az Egyesült Államok közép-európai szövetségesei most joggal tarthatnak attól, hogy Moszkvában egyesek a gyengeség jeleként értékelhetik a washingtoni döntést. Az újság szerint az amerikai elnök új, az együttműködést célzó külpolitikáját csakis akkor folytathatja sikerrel, ha Európa szorosan kiáll mellette.
