Külföld

Európa nem áll ki a szlovákiai magyarokért?

admin
admin

2007. 10. 05. 13:15

Bár Szlovákiát egyre inkább elutasítják a nemzetközi színtéren, mégsem várható, hogy az Európai Unió tagállamai elmarasztaló döntést hoznak a Benes-dekrétumok kapcsán. A magyar kormány erőteljesen kiáll a szlovákiai magyarokért, a nemzetközi közvélemény támogatását azonban továbbra is ki kell használni.

Amióta szeptember közepén a szlovák parlament határozatában ismét megerősítette a Benes-dekrétumokat, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök telefonon tiltakozott szlovák kollégájánál, bekérették a szlovák nagykövetet a Külügyminisztériumba, Sólyom László viharos magánlátogatást tett Révkomáromban, Szili Katalin lemondta hivatalos szlovákiai útját, Németh Zsolt pedig nem fogadta a szlovák parlament külügyi bizottságát. Egyszóval kimondható: kezdetben Magyarország határozott választ adott. Ráadásul szokatlan módon a parlamenti pártok mindezt egységesen tették.

Mivel a Benes-dekrétumok felemlegetése ellentmond az emberi jogok talaján álló Európai Uniónak – a dokumentum ugyanis a második világháború után népcsoportok, köztük a felvidéki magyarok kollektív jogfosztását mondta ki –, Magyarország elvi megértésre számíthat a nemzetközi színtéren. Szintén Magyarország malmára hajtja a vizet a szlovák kormány nemzetközi népszerűtlensége.

Robert Ficót ma eltűrik ugyan, de nemkívánatos partner: nem tudják elnézni neki, hogy a deklaráltan rasszista, antiszemita és szélsőségesen magyarellenes Jan Slotát bevonta kormányába. (Kirekesztettségére jó példa, hogy csütörtökön az Európai Parlament szocialista frakciója nem vette vissza pártját a pártszövetségbe).

Elutasítják a szlovákokat a nemzetközi porondon

Robert Fico, aki ma Szlovákiában rendkívül népszerű, egyetlen komoly nemzetközi látogatást sem tud felmutatni. És túl azon, hogy tagságát felfüggesztették a Szocialista Internacionáléban, nemzetközi mozgásterét az is szűkítheti, hogy olyan meghatározó nemzetközi kérdésekben, mint a koszovói rendezés, az Európai Unió egységes álláspontját veszélyezteti.

A magyar politikusok számára az egyik lehetséges nemzetközi szervezet, amelyben felléphetnek, az emberi jogok betartását felügyelő Európa Tanács. Hamarosan várható egy határozatijavaslat-tervezet, amely a kollektív bűnösség elvének tiltását mondaná ki. És bár a végeredményre, vagyis a tervezet megszavazására várni kell, a kezdeményezés arra jó, hogy Szlovákia nemzetközi téren defenzívába kerüljön.

Az EU nem fog lépni

Sokkal nehezebb dió érdemben lépni az Európai Unióban. A brüsszeli intézmények egyszer már megtapasztalták: amikor Jörg Haider kormányra kerülése miatt megpróbálták megleckéztetni Ausztriát, sikertelenül jártak. Vagyis az Európai Bizottság részéről semmilyen lépés sem várható. Elviekben a magyar diplomácia próbálkozhatna azzal, hogy az ügyet kivizsgáltassa az Európa Tanáccsal. Ehhez nyolc EU-tagállam kormányának támogatását kéne megszereznie. Egy kitartó magyar lobbizás esetében ez nem kizárt, a skandináv vagy a balti államok eleve nyitottak minden emberi jogi kérdésre.

Ugyanakkor elmarasztaló döntésre nincs esély. Nemcsak azért, mert a tanács kizárólag egyhangúlag hozhatna döntést, vagyis Szlovákia szavazatára is szükség lenne, hanem azért is, mert nem északi szomszédunk az egyetlen, amely a háború után kimondta a kollektív bűnösség elvét a korábbi megszállók nemzetiségeire. Több millió németet fosztottak meg a háború után állampolgárságától és űztek el Csehországból és Lengyelországból is.

Ezen a helyzeten az sem változtat politikailag, hogy mára sem a varsói, sem a prágai jogrendben nincsenek érvényben a kitelepítéseket szentesítő határozatok – ellentétben Szlovákiával, ahol még 1995-ben, a dekrétumokra hivatkozva a Magyar Református Egyház kárpótlási pert vesztett, vagyis a diszkriminatív döntéseknek máig ható jogi következményei vannak.

A győztes nagyhatalmaktól, vagyis Franciaországtól és Nagy-Britanniától sem várható, hogy túlzottan belemennének bármilyen olyan ügybe, amely megkérdőjelezné az általuk létrehozott békeszerződéseket.

Éreztetni kell, hogy az anyaország kiáll

Mindezek ellenére nem lehet céltalannak nevezni az esetleges magyar lépéseket. A Benes-dekrétumok megerősítésének ügye egy folyamat része. Mára Szlovákiában a magyarellenesség a politikai legitimáció része lett: folytatása a Malina Hedvig-üggyel és a komáromi Sellye János Egyetem visszaminősítésével kezdődő sornak. Vagyis valószínűsíthető, hogy a magyarságot további provokációk fogják érni. Ebben a helyzetben az eddig megtapasztalt és egységes magyar fellépésnek óhatatlan eredménye: Szlovákia nemzetközileg magyarázkodásra kényszerül, ügyet lehet kreálni, rá lehet irányítani a figyelmet a diszkriminációra.

A jelenlegi helyzetben ez a legfontosabb üzenet: a felvidéki magyarok érezhetik, hogy mögöttük áll az anyaország és kálváriájuk a nemzetközi fórumokon szerepel. A felvidéki magyarság ráadásul jelenleg bírja a nemzetközi közösség szimpátiáját.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.