A 168 Órának Kolosi Tamás (a Tárki elnöke, a Líra és Lant Zrt. vezetője) azt mondja, a durva gyűlöletkampány miatt lett hír Bayer Zsolt kávézásából politikai ellenfeleivel. Ő 2010-ben abban bízott, hogy a kétharmados Fidesz-győzelem után – az ország érdekében – konszenzusosabb lehet a politizálás, de mindkét oldal azokra hallgatott (Ron Werber kontra Arthur Finkelstein, Habony Árpád), akik a gyűlöletkampányban hisznek.
Már nem lát esélyt rá, hogy ez visszaszoruljon. Ezen nem változtat egy vita, ő szívesen vitatkozik, a kompromisszum és konszenzus híve, de azért van egy határ.
Márpedig azt Bayer többször átlépte. Vele nem érdemes beszélgetni.
A leggazdagabb magyarok egyike, de nem nagyon követi, hányadik a százas listán. Az elithez sorolja magát, de úgy látja, az elit elvesztette hitelét, a politikailag korrekt értelmiség válságba került. Ezt a társadalom elitellenes folyamatként értelmezte, amit erősített, hogy a rendszerváltás első sikeres tíz évét kudarcos második tíz év követte.
Az ország a rendszerváltás éltanulójából a hátsó padba került: nemzetközi megítélésben, versenyképességben és életszínvonalban is lemaradtunk. Az utóbbi két-három évben talán volt némi elmozdulás, de ezt is kioltja a közélet durvulása. Így a rendszerváltó elit és értelmiség is hitelét vesztette.
A demokrácia drága
A rendszerváltás idején az ellenzéki kerekasztalnál ülők eltitkolták, hogy a demokrácia nagyon sokba kerül, azt hitték, az emberek nem akarják kifizetni a választásokat, a pártok működését, a plakátokat, a kommunikációt.
Ezért a politikai intézményrendszer finanszírozása a politikai erők konszenzusos korrupcióján keresztül alakult ki és működött.
Kolosi Tamás szerint 2010 után borult az alku, a Fidesz a kormányzásba épített korrupcióval valósítja meg a pártfinanszírozást. Már nem pártkatonák gyűjtik a pénzt, hanem az államosított és a klientúrának átadott nagyvállalatok nyereségét fölözik le.
Ez amúgy Simicska Lajos koncepciója, amit a Fidesz a szakítás után is továbbvitt. Sőt odáig fejlesztett, hogy nemcsak az állami cégek nyereségét csapolja meg, hanem az állami megbízásokkal saját új, megbízható tőkésréteget épít fel.
A botrányosnak tartott ügyek (Quaestor, MNB, letelepedési kötvény) azért nem rengetik meg a Fidesz népszerűségét, mert távol vannak az emberektől. A hírek a gyűlöletkampány részei, egy meggyőződéses kormánypárti szavazó – Orbán Viktor Bözsi nénije – úgy gondolja, a hivatkozás ezekre csak a másik oldal gyűlöletkeltése.
A Fidesz profi, de a CEU-t túltolta
Ez teljesen tudatos, a politikai kommunikációban a Fidesz profi, tematizálja a közbeszédet. Orbán Viktor a sokkoló 2002-es kudarc óta mindent a választási győzelemnek rendel alá. Kolosi a CEU-ügyet azonban nem érti még akkor sem, ha a Fidesz logikája szerint az egyetem és a sorosozás a az ellenséggyártás része. Valószínűleg jobbikos és jobboldali szavazókat reméltek, de túltolták, nem számoltak a hazai, nemzetközi felháborodással. A Fidesznek létfontosságú, hogy a közbeszéd tematizálásával megakadályozza az ellenzék összefogását.
A liberálisokat és a szocialistákat bőszítő, őket a Jobbiktól még inkább távolító témákat kell bedobni.
Habonyék azt hitték, Vonáék nem állnak Soros és a CEU mellé, de tévedtek. Kolosi Tamás úgy látja, a Jobbik belátta, csak úgy tud hatalomra kerülni, ha kiegyezik az Orbán-kormány minden ellenfelével és megpróbál koalícióra lépni velük.
Orbán meglephető
Persze nem a listákon, hanem úgy, hogy az egyéni választókerületekben mindenhol egy jelölt legyen, aki képes legyőzni a fideszest.
A Tárki elnöke nem ért egyet azzal, hogy ezzel mindenki veszítene, inkább azt tartja kérdésnek, hogy az MSZP és a baloldal le tudja-e győzni a Jobbikkal szembeni zsigeri ellenállását.
Kizárólag ebben az esetben van esély arra, hogy a választás meglepő eredményt hozzon.
A Fidesz is figyel a felmérésekre, az első Fidesz-kormányt még az igazság is érdekelte. Orbán Viktorral – akinek akkor a tanácsadója volt – sokáig jóban voltak, viszonyuk akkor romlott meg, amikor ő nehezményezte a 2006-os „Rosszabbul élünk, mint négy éve” kampányt, Orbánnak meg az nem tetszett, hogy a Tárki adatai ezt nem igazolták. 2002-ig Orbán minden évértékelőjében hivatkozott a kutatásaikra. Ez megváltozott.
Ma már nincs jelentősége a tényeknek. Csak annak, mit hitetnek el az emberekkel.
Tesztelt (i)gazságok
A Fidesznek nem a társadalommal kapcsolatos információk a fontosak, hanem az, mire reagálnak majd az emberek számára kedvezően. Így lett jelszó a “rezsicsökkentés”, illetve lett a közbeszéd része a “migránsozás”, ami kártékony, gusztustalan, de a politikai kommunikációban kiválóan működik. Ez is a gyűlöletkampány része, ami lehet még durvább, mert vannak tartalékok a rendszerben.
Kolosi Tamás nem lenne politikus, mert elveszítené az autonómiáját. Még Orbán előtt az MSZP is kérte, hogy legyen tanácsadó, de az általa képviselt objektív igazságra akkor még a Fidesz volt a vevő, Orbánt még érdekelte az értelmiség véleménye. Azért nem támogat pénzzel ellenzéki pártot, mert nem csak a könyvbizniszben dolgozik. Ezt egy magát függetlennek tartó kutatóintézet elnökeként megengedhetetlennek tartaná.
