Gazdaság

Magyarország: magas korrupciós kockázat, kiszámíthatatlan szabályozás

Korrupcio(210x140).jpg (Array)
Korrupcio(210x140).jpg (Array)
Az Európai Bizottság szerint versenyképességünket és gazdasági növekedésünket visszafogja a magánberuházások és a termelékenység alacsony szintje.

Mint arról röviden már beszámoltunk, az Európai Bizottság hétfőn közzétette az EU-tagállamokra vonatkozó országspecifikus gazdasági ajánlásait, amelyben Magyarország számára három javaslatot fogalmaztak meg.

A jelentés elsősorban azt tanácsolja a magyar kormánynak, hogy kövessen olyan költségvetési irányvonalat, amely egyszerre erősíti a folyamatban lévő gazdasági fellendülést és biztosítja az államháztartás fenntarthatóságát.

A bizottság szerint tovább kellene mérsékelni az alacsony jövedelmű munkavállalók adóterheit és fontos lenne az adószerkezet egyszerűsítése. A közbeszerzések terén az átláthatóság és a verseny fokozását szorgalmazták, amihez a szakértők szerint szükség lenne egy átfogó és hatékony elektronikus közbeszerzési eljárási rendszer felállítására, illetve a korrupció elleni intézkedések szigorítására.

Hangsúlyozták: az adóterhek GDP-hez viszonyított aránya Magyarországon továbbra is felette van a régiós versenytársak adatainak. Bár a kormány csökkentette a járulékokat, ami jelentősen mérsékelte az alacsony jövedelműek adóterheit, azok még mindig magasak, különösen a gyermektelenek körében.

Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény összetettnek és bizonytalannak minősítette a magyar adórendszert, rámutatva, hogy bár 2013 óta jóval kisebb mértékben, de még mindig jelen vannak olyan szektorspecifikus adók, amelyek bonyolítják a szabályokat és gyengítik a befektetői bizalmat.

A testület felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon kiszámíthatóbb szabályozási környezetre lenne szükség, fokozni kellene az átláthatóságot és a versenyt, különösen a szolgáltatási szektorban.

Kitértek rá, hogy Magyarország versenyképességét és gazdasági növekedését valamelyest visszafogja a magánberuházások és a termelékenység alacsony szintje.

Az üzleti környezetet negatívan befolyásoló tényezők között az intézmények teljesítményében és a kormányzásban tapasztalt gyengeségeket említették. Úgy vélekedtek, hogy a szabályozási és adózási környezet gyakori változása az egyik legnagyobb gátja az üzleti tevékenységnek Magyarországon, ahol ráadásul nem vonják be megfelelően az érdekelt feleket, a szakpolitikai döntéshozatal pedig nincs kellően alátámasztva tényekkel.

Az értékelés szerint továbbá magas a korrupciós kockázat, amely ugyancsak árt az üzleti környezetnek.

Mint írták, a magyar hatóságoknak emellett segíteniük kellene a közmunkaprogramban részt vevők visszatérését az elsődleges munkaerőpiacra, egyebek mellett aktív munkaerőpiaci eszközök alkalmazásával, javítaniuk kellene az oktatás eredményein, illetve növelniük a hátrányos helyzetű csoportok, elsősorban a romák részvételét az oktatásban.

A jelentés készítői aláhúzták, hogy az utóbbi években kedvező munkaerőpiaci fejlemények voltak megfigyelhetők Magyarországon, a munkanélküliség visszatért a válság előtti szintre, a foglalkoztatottság történelmi csúcsot ért el a magánszektornak és a közmunkaprogramnak köszönhetően.

Intézkedéseket fogadtak el az áttérés támogatására a közmunkából az elsődleges munkaerőpiacra, a program azonban nem eléggé célzott, a hatékonysága korlátozott, annak ellenére, hogy egyes szektorokban munkaerőhiány van.

Kiemelték, a versenyképesség és a gazdasági bővülés középtávú javításához strukturális reformokra lenne szükség, többet kéne fektetni a humántőkébe, főként az oktatás és az egészségügy területén. Emlékeztettek a legfrissebb PISA-felmérés romló eredményeire, valamint arra, hogy az uniós tagállamok közül Magyarországon a legnagyobb a hatása a társadalmi-gazdasági háttérnek a diákok oktatási eredményeire. Mint írták, a magasan képzett munkaerő iránti növekvő keresletet jelenleg nem tudják kielégíteni, a felsőoktatási törvény idei módosítása ráadásul valószínűleg tovább fogja rontani a helyzetet(MTI)

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik