Üzleti tippek

Ezekben kedveztek a kisadózóknak

Sipos Anikó
Sipos Anikó

gazdasági újságíró. 2013. 04. 24. 09:54

Több ponton változtak a kata és a kiva szabályai. A Saldo adótanácsadójával összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

Korábban a témában:

Az Országgyűlés április 8-án elfogadta a 2013. évi XXXVII. törvényt az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól. Ez alapján módosították egyebek közt a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényt is.

Az ügynököknek szabad a pálya

A törvénymódosítás hatályba lépése után már csak egy tevékenységi kör van kizárva a „katázásból”. A saját tulajdonú vagy bérelt ingatlan bérbeadásával, üzemeltetésével foglalkozó vállalkozások, vállalkozók továbbra sem választhatják ezt az adónemet. A biztosítási ügynökök, a brókerek és a biztosításhoz, nyugdíjalaphoz tartozó kiegészítő tevékenységet végzők előtt viszont megnyílt a lehetőség – összegezte Dr. Székely Péter, a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. adótanácsadója.

Pontosítás az 500 milliós plafonnál

A kisvállalati adó esetében módosult a mérlegfőösszegre vonatkozó feltétel. 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a kisvállalati adózás akkor válaszható, ha a mérlegfőösszeg várhatóan nem haladja meg az 500 millió forint időarányos részét. Korábban ezt a kitételt nem tartalmazta a törvény.

Szintén a kivánál a kedvezményezett foglalkoztatottakra vonatkozó előírásokat is pontosították. Ezzel a szabályozást gyakorlatilag összhangba hozták a szociális hozzájárulási adónál figyelembe vehető kedvezményezetti körrel.

Év közben is átjelentkezhet…

Eddig a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság csak január elsejével jöhetett létre. A Saldo szakértője szerint lényegesen kedvező változás, hogy erre már év közben is van lehetőség: így mindez a NAV-hoz történő bejelentést követő hónap első napjával létrejöhet. A bejelentést elektronikus úton lehet megtenni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján található nyomtatványon.

…és vissza is léphet

A kiva szerinti adóalanyiság első napjával önálló üzleti év kezdődik. A megalapozott döntést segíti az a módosítás, hogy az adóalanyiság választása az adóhatósághoz történő bejelentés napjától számított 30 napon belül (külön elektronikus nyomtatványon) visszavonható. A határidő lejárta után viszont erre már nincs lehetőség – figyelmeztet dr. Székely Péter.

A bejelentés visszavonása esetén a kisvállalati adóalanyiság nem jön létre. Az viszont továbbra sem lehetséges, hogy az adózó év közben a kiváról áttérjen például a társasági adózásra, vagy belépjen az eva-körbe. Erre csak a következő év január 1-jétől lesz lehetősége.

Így mérsékelhető az adóalap

Az is kedvező módosítás, hogy a pénzforgalmi szemléletű eredmény a kisvállalati adóalanyiság előtt megszerzett immateriális javak, tárgyi eszközök (idetartoznak a beruházások is) társasági adótörvény szerinti nyilvántartási értékével csökkenthető. Ez 10 év alatt, egyenlő részletekben lehetséges.

Ha az immateriális javakat, tárgyi eszközöket 10 éven belül kivezetik a könyvekből, akkor a pénzforgalmi eredmény a kivezetés adóévében a nyilvántartási érték azon részével lehet kisebb, amellyel a pénzforgalmi eredményt még nem csökkentették.

Ezen felül a pénzforgalmi eredmény a kivát megelőző és a kiva első adóévében elszámolt zárókészletek különbözetével is csökkenthető. Itt a feltétel, hogy az első adóévben a zárókészlet állományának értéke nem érheti el a megelőző adóév zárókészletének értékét.

A törvénymódosítás azt is egyértelműsíti, hogy a katát és a kivát választó korábbi társasági adóalanyok a váltás hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kötelesek a társasági adóbevallásukat benyújtani – tette hozzá a Saldo adótanácsadója.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.