Üzleti tippek

Csinálják a fesztivált

admin
admin

2010. 04. 21. 12:00

A válság ellenére sem szűkölködik fesztiválokban az idei év. Bár a szponzorok visszafogottabbak, a költségvetések mégsem csökkentek, inkább átstrukturálódtak. A Sziget Kft. újabb rendezvénnyel jelentkezik, és az eddigieknél is jobban épít a külföldiekre.

Fesztivál-nagyhatalomként aposztrofálja honlapján hazánkat a Magyar Turizmus Zrt., amely 2010-et ki is kiáltotta a Fesztiválok Évének. A tematika kiválasztásában minden bizonnyal nagy szerepet játszott az, hogy a Pécs 2010 Európa kulturális fővárosa rendezvénysorozat programok garmadáját kínálja az érdeklődőknek, és az sem mellékes, hogy – a Magyar fesztiválregisztrációs és -minősítési program becsült adatai szerint – hozzávetőleg 5-600 rendezvényt tartanak évente hazánkban, a legismertebb zenei fesztiváloktól kezdve a különböző művészeti és gasztronómiai rendezvényeken át a népművészeti eseményekig.

Az általunk megkérdezett rendezvényszervezők szerint a válság ellenére sem tűnnek el az idén a fesztiválok, maximum átalakulnak, a költségvetések gyakori átstrukturálása mellett.

Spóroló szponzorok

A rutinos „Szigetelők” tavaly érzékelhették, hogy az előző évekhez képest sok minden változott a Sziget Fesztivál háza táján. Pozitívum volt például, hogy diákkedvezménnyel is lehetett jegyet vásárolni, a 23 óra utáni bulikra már féláron is be lehetett jutni, ugyanakkor rövidebb lett a rendezvény, színpadokat vontak össze, és többen érezhették úgy, hogy összességében kevesebbet kaptak, mint korábban. A költségcsökkentő hadműveleteknek a fent említettek csupán a látványosabb mozzanatai voltak, ezeken kívül más „óvintézkedésekhez” is folyamodott a szervező Sziget Kft. Többek közt megerősítették a külföldi reklámkampányt. A hatás nem maradt el: eddig a 2009-es fesztivál lett üzletileg a legsikeresebb 390 ezer látogatóval és 150 milliós nyereséggel.

A tavalyi siker ellenére sem bízták el magukat a szervezők. „Nehéz évre számítunk. Az elhúzódó válság továbbra is megnehezíti az életünket, hiszen nemcsak minket, hanem a látogatóinkat és partnereinket is válságkezelésre, azaz a költéseik visszafogására sarkallja. Akadnak olyan cégek, amelyek az idén nem lesznek jelen a Szigeten, illetve van olyan támogató, amely kevesebbet költ az idén” – mondta lapunknak Gerendai Károly. A Sziget Kft. ügyvezetője kiemelte, hogy a válság hatására a szponzori tárgyalásoknál egy új stratégiát alkalmaznak, azaz igyekeznek nemcsak reklámfelületeket, hanem konkrét üzleti konstrukciókat is ajánlani a lehetséges partnereknek. „Ha sikerrel jár az új stratégiánk, már az idén elképzelhető, hogy sikerül megállítani a bevételek csökkenését, és remélem, hogy hosszabb távon jelentős növekedést is elérhetünk” – bizakodott a főszervező.

A gazdasági válság és annak következményei, a kevésbé lelkes szponzorok és a látogatószám lehetséges visszaesése valószínűleg minden fesztiválszervező rémálma 2010-ben. „Fesztivált szervezni sohasem könnyű, bár mi inkább nagyobb kockázatról és nem nehézségről beszélnénk. Izgalmas kérdés, hogy vajon az idén mennyien tudnak pénzt áldozni a négynapos bérletre, vagy mennyien választják inkább a napijegyeket” – tűnődik Bukovinszky Béla, a Hegyalja Fesztivál szervezője, aki elmondta, hogy a kedvezőtlen gazdasági helyzet az ő támogatóik körében is megtette hatását. „A szponzorok elégedettek a fesztivállal, és ezt az bizonyítja, hogy nem veszítettünk el közülük senkit. Ugyanakkor az is igaz, hogy a kisebb támogatók az idén alacsonyabb összegeket tudtak rendelkezésünkre bocsátani, és egyelőre új cégek sem bukkantak fel” – tette hozzá.

A szponzori pénzek megcsappanásával ellentétben általában nem csökken a fesztiválok költségvetése. Mint Bukovinszky Béla elmondta, a Hegyalja büdzséje évről évre növekedett, s a jelenlegi gazdasági környezetben sem kényszerültek csökkentésre. „A költségvetés arányain változtatnunk kellett, a programra szánt pénzt és a marketingbüdzsét is növeltük. Ez a műszaki költések kárára ment, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy takarékosabb, racionálisabb megoldásokat alkalmazunk majd. A célunk az, hogy a Hegyalja-élmény, a programkínálat ne csorbuljon, inkább az idén is fejlődjön” – árnyalja a képet a szervező.

Emelkedő árak

Hasonlóképpen gondolkodnak a Sziget Kft.-nél is, ahol a Volt Fesztiválon 10, a Heineken Balaton Soundon pedig mintegy 20 százalékkal növelik a kiadásokat a tavalyihoz képest, ami egyrészt a programok, másrészt a szolgáltatások terén jelent többletköltést.

A Szigetnél a tavalyi 2,65 milliárdos költségvetés szinten tartása a cél. „A látogatók lehetséges visszaesését egy erősebb, vonzóbb programmal szeretnénk – legalább részben – kiküszöbölni a rendezvényeinken. Ezzel párhuzamosan úgy döntöttünk, hogy emeljük a belépőjegyek árát, mert egyrészt a nemzetközi piaci versenyben is helyt kell állnunk, másrészt, ha csökken a fizetőképesség és ezáltal a látogatók száma, akkor csak azzal lehet szinten tartani a bevételeket, ha a rendezvény látogatói többet fizetnek, arról nem is beszélve, hogy elsősorban a jegybevételből kell kigazdálkodnunk a kínálatot” – indokolta a döntést Gerendai Károly. A Sziget költségvetésének közel 80 százalékát a jegybevétel teszi ki, a vendéglátás 5-6 százalékot hoz a konyhára, a többit a szponzorok biztosítják.

A Sziget Kft.-nél bíznak abban, hogy az eddigi, jól bejáratott rendezvényük iránt nagy lesz az érdeklődés, de vadonatúj fesztiváljukhoz, a júniusban megrendezendő StarGardenhez is nagy reményeket fűznek. Mint lapunknak elmondták, nemcsak forgalmuk növekedését, hanem látogatói körük bővülését is remélik, hiszen egy új korosztályt, a „35 pluszos”, azaz a középkorú, a fiataloknál jóval fizetőképesebb, a szolgáltatásokban a legmagasabb nívót elváró réteget célozzák meg. „Ez a generáció a legkevésbé érzékeny a válságra. Már van kialakult egzisztenciája, tagjai rendszeres kultúrafogyasztók, ők járnak legtöbbet színházba, étterembe, jelenleg mégsem kínál nekik senki fesztiválélményt. Mi ezt a hiányt kívánjuk pótolni” – összegezte kezdeményezésük lényegét Gerendai. A 30-40 ezer látogatóra számító rendezvényen a célcsoport „megsaccolt” ízlésének megfelelően az elmúlt évtizedek legendás sztárjai és zenekarai lépnek fel (például Deep Purple, The Animals, Omega stb.), és a zenei programok mellett gasztronómiai, bor- és pálinkafesztivál várja a látogatókat.

Hogy a demográfiai szempontokat nagyon komolyan veszi a Sziget Szervezőiroda, az a fentiek mellett a külföldiekhez való hozzáállásukon is látszik. „A különböző akciókkal, például a diákkedvezménnyel arra koncentrálunk, hogy minél inkább megtartsuk a magyar közönséget, de a hazai piacon válság nélkül sem számíthatnánk növekedésre. A külföldi látogatók terén azonban bőven van még tartalék, ráadásul a Sziget a nemzetközi piacon rendkívül jó ár/érték arányúnak számít, ez pedig a válságban sokaknak fontos lehet. Úgy kalkulálunk, hogy a tavalyi, körülbelül 45 ezres külföldi látogatószám az idén is meglesz” – osztotta meg számításaikat a főszervező. Az optimális eredmények realizálása érdekében már tavaly erőteljesebb reklámkampányba kezdtek, elsősorban a nagy nyugat-európai országokban, ennek értéke a barteregyezségeket és a külföldi partnerek tevékenységét is beleértve meghaladja a kétmillió eurót (kb. 530 millió forint).

Magyarországon hozzávetőlegesen 100-120 millió forint a tényleges költés, ez a barterértékkel együtt elérheti az egymilliárdot. Itt is érvényesítik az új szponzorstratégiájukat, és igyekeznek a támogatóikkal közös reklámkampányokat lebonyolítani, így az ő költéseik ugyan csökkennek, ám a rendezvények reklámpiaci jelenléte akár nőhet is. „Ilyen közös akciókra eddig is volt példa, hiszen a Heineken fizette például az általa névadóként is támogatott Balaton Sound tévéreklámját. Bár mi eddig a pénzbeli támogatásokat preferáltuk, a válság számos ponton újragondoltatta velünk a stratégiánkat” – jegyezte meg Gerendai Károly.

Utolsó esély?

Nem csak a Sziget külföldiek általi meghódítására koncentrál a szervezőiroda, a külföldi terjeszkedéssel is próbálkoznak. Ezzel kapcsolatban megtudtuk: tervben van egy horvátországi projekt, részletekkel azonban még nem szolgáltak. Ami pedig a Sziget marosvásárhelyi testvérrendezvényét illeti, Gerendai Károly kérdésünkre elmondta: úgy döntöttek, 2010-ben adnak még egy esélyt a Félszigetnek, mert ha üzletileg nem is sikeres, egy fontos hídfőállás a külföldi terjeszkedési terveikben.
Ráadásul a fő konkurensük Bukarestben „bedobta a törülközőt”, úgyhogy most egyértelműen a Félsziget Románia legjelentősebb fesztiválja. „A szponzori érdeklődés érezhetően nőtt az esemény iránt, úgy tűnik, a cégek ott is kezdik felismerni a rendezvényekben rejlő marketingértékeket. Én hiszek a Félszigetben, szerintem jelentős potenciál van benne, és remélem a piac is engem igazol” – tette hozzá a Sziget Kft. ügyvezetője.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.