Üzleti tippek

Nem csak egyéjszakás kaland

admin
admin

2005. 07. 13. 00:00

A nagy sikerű Monet-, Mednyánszky- és Munkácsy-kiállítás után az immár harmadik alkalommal megtartott Múzeumok Éjszakája újabb jele annak, hogy a magyar múzeumokban pezseg az élet. Ennek ellenére a rendezvénynek egyetlen szponzora sem volt, mert nincs kapacitás felhajtani a támogatókat…





Táblázat

Bármennyire is jó lenne magunkénak tudni az ötletet, el kell ismernünk, hogy a Múzeumok Éjszakája nem magyar agy szüleménye: a hazai rendezvény kigondolásakor az eseményt szervező Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) elsősorban a hasonló jellegű berlini és a bécsi rendezvényeket vette alapul. „A koncepció – az, hogy a múzeumok ezen az éjszakán egy másik arcukat mutatják, kicsit lazábbak, szabadabbak, rugalmasabbak – ugyanaz, mint a bécsi vagy a berlini példánál, a finanszírozás azonban egészen más. Míg Magyarországon a kulturális tárca áll az esemény hátterében, addig külföldön általában az egyes városok a szervezők” – magyarázza Török Petra, a NKÖM Múzeumi Főosztályának vezető tanácsosa. Berlinben egyébként évente kétszer tartják meg a múzeumok éjszakáját, ilyenkor 12 euró ellenében (körülbelül négyszer annyiért, mint nálunk) 80 múzeum látogatható. Németországban igen nagy népszerűségnek örvendhet az este 6-tól éjjeli 2-ig tartó nyitva tartás, mert Berlin mellett többek közt Dortmundban, Düsseldorfban, Erfurtban, Hamburgban, Hannoverben, Kölnben, Münchenben és Stuttgartban is rendszeresen megszervezik a Lange Nacht der Museen-t, azaz a múzeumok hosszú éjszakáját. A kifinomult kultúrájú franciák szintén kedvelik az éjszakát, ők is több helyszínen ünneplik évente a La Nuit des Musées-t, sőt kezdeményeztek egy egész Európát átfogó éjszakai rendezvénysorozatot, amelybe idén május 14-én 30 ország kapcsolódott be, nemcsak a szomszédos mediterrán országok, mint például Spanyolország vagy Olaszország, hanem a skandináv Svédország és Norvégia vagy Románia és Bulgária is. Ugyancsak elmehetünk évente egyszer éjjeli múzeumtúrára Zürichben, Rotterdamban és Prágában, ha pedig az új kontinensen vágynánk egyéjszakás kultúrkalandra, akkor például Manhattanben van lehetőség a késői művelődésre.






Éledezik a piac
A rendszerváltás utáni másfél évtizedben csökkent a múzeumok iránt érdeklődők száma: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1990-ben még csaknem 14 millióan, míg 2002-ben 9,8 millióan váltottak jegyet a különféle tárlatokra, kiállításokra. A tízmilliós határt csak 1992-ben, 1994-ben és 1998-ban lépte át a látogatottság. Mostanság azonban éledezni látszik a múzeumpiac (lásd még Múzeumok látogatottsági adatai). Az utóbbi időben az évente ismétlődő múzeumok éjszakája mellett számos nemzetközi jelentőségű kiállítást is szerveztek a fővárosban: a Szépművészeti Múzeumban több mint 250 ezren voltak kíváncsiak Monet és barátai műveire, a Műcsarnokban később megrendezett Mesterművek – 400 év francia festészete című kiállítás pedig 307 ezer látogatót vonzott. Jelenleg a Magyar Nemzeti Galéria Munkácsy-kiállítása a múzeumlátogatók kedvence.

Médiatámogatók igen…

A Múzeumok Éjszakája körüli szervezési teendők májusban sokasodtak meg, akkor kapták meg az intézmények a NKÖM körlevelét, amelyben felkérést kaptak a programban történő részvételre. Csatlakozási szándék esetén a programtervezetet, valamint a június 25-i meghosszabbított nyitva tartásból és a programok szervezéséből adódó költségvetést kellett válasz gyanánt visszaküldeni. Ez után a program finomítása, illetve az NKÖM és múzeumok közti egyeztetés következett, amelynek lezárultával a részt vevő intézmények a felmerülő költségek 50 százalékát kapták meg kompenzációként a kulturális tárcától. A budapesti rendezvények összköltsége 30 millió forint volt, ennek hozzávetőlegesen a felét osztotta szét a programok megvalósítására a minisztérium; a múzeumok többsége pár százezer forintot kapott, de a komoly programmal előrukkoló nagyobb intézmények akár másfélmillió forintot is megkaphattak a 15 millió forint körüli keretből. A rendezvény marketingjét a fennmaradó 15 millió forintból kellett kigazdálkodni, így a lehető legtakarékosabb megoldás érdekében két közbeszerzési pályázatot is kiírt az NKÖM. A programfüzet esetében a Pesti Est, a médiavásárlók közül a Miga Film produkciós iroda kapta meg a feladatokat. „A médiatámogatók nagy részét a Miga Film kereste meg, de az igazán nagyok, például a Sláger vagy az RTL Klub maguktól jelentkeztek. Voltak olyan támogatók (például az ESMA vagy a Metro hírújság), amelyek teljesen ingyen rendelkezésünkre bocsátották hirdetési felületeiket, másoknál általában 70 százalékon felüli kedvezményben sikerült megegyeznünk” – büszkélkedik H. Magyar Kornél, az NKÖM sajtóirodájának referense. A kéthetes kampány hirdetéseivel majd minden médiumban találkozhattunk: az RTL Klubon társadalmi célú reklámok (szám szerint 44) és pr-megjelenések voltak láthatók, a Spektrumon pedig további 100 spotot kapott a rendezvény. A
Slágeren és a radiocafén az interaktív játékok mellett szintén spotkampány futott, az ESMA jóvoltából ugyanakkor több mint 3 hétig láthattuk a busz- és villamosmegállók korlátjain elhelyezett hirdetéseket, valamint az InterMédiának köszönhetően citylight reklámokat. Emellett találkozhattunk Múzeumok Éjszakája járműmatricával, metrókocsikban elhelyezett poszterrel, sőt az IMIGe indoor kampányt is szervezett a vizsgaidőszakban szenvedő főiskolai hallgatók elérésére. Sajtóhirdetések a Metro és a Pesti Est oldalain jelentek meg, a netezők a Port.hu-n, illetve a Kultura.hu-n barátkozhattak az esemény nevével, részleteivel.






A Múzeumok Éjszakájának budapesti résztvevői
Aquincumi Múzeum
Artus Stúdió és Museé Sinkovich
Bajor Gizi Színészmúzeum
Budapesti Történeti Múzeum
Ernst Múzeum
Eventuell Galéria
Hadtörténeti Intézet és Múzeum
Holokauszt Emlékközpont
Ráth György Múzeum
Hopp Ferenc Kelet-ázsiai
Művészeti Múzeum
Iparművészeti Múzeum
Kassák Múzeum
Kiscelli Múzeum
KOGART Ház
Közlekedési Múzeum
Liszt Ferenc Emlékmúzeum
Ludwig Múzeum
Magyar Kereskedelmi
és Vendéglátóipari Múzeum
Magyar Elektrotechnikai Múzeum
Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Magyar Nemzeti Galéria
Magyar Nemzeti Múzeum
Magyar Természettudományi Múzeum
Millenáris Park
Műcsarnok
Néprajzi Múzeum
Óbudai Múzeum
Országos Műszaki Múzeum
Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum
Petőfi Irodalmi Múzeum
Postamúzeum
Rendőrség-történeti Múzeum
Szántó Piroska Emléklakás
Szépművészeti Múzeum
Textilmúzeum
Vám- és Pénzügyőr Múzeum
Zwack Unicum Múzeum és Látogató Központ

…szponzorok nem

Médiatámogatókban tehát szerencsére nem szűkölködött a rendezvény, szponzorokban viszont annál inkább. Míg a külföldi múzeumok éjszakája honlapjain olyan szponzorokkal találtuk szembe magunkat, mint a T-Mobile vagy a Shell, addig nálunk egyetlen nagy cég sem kötelezte el magát az esemény támogatása mellett. A magyarázat kettős: a dolog banálisabb fele az, hogy a NKÖM Múzeumi Főosztályán egyszerűen nincs kapacitás megkeresni a szponzorokat, tehát ha a múzeumok nem járnak el saját érdekükben, akkor esély sincs arra, hogy szponzorpénzhez jussanak. Másrészt meg a komolyabb cégeknek legalább egy évre előre le vannak kötve a pénzeik, így ha a múzeumok meg is keresik azokat, de nem legalább egy-másfél évvel a szponzorálást igénylő esemény előtt, akkor valószínűleg ismét dugába dől a dolog. És Magyarországon nem nagyon jellemző, hogy egy múzeum másfél évre előre tudja a programját…

21. századi reneszánsz

A Múzeumok Éjszakája marketingjére szánt összeg ugyanakkora volt, mint tavaly, a siker mégis meghaladta az előző évit. „Nem feltétlenül a marketingstratégia volt jobb, mint 2004-ben, inkább a tavalyi esemény pozitív visszhangja látszott meg az idei rendezvényen” – állítja Török Petra. Az esemény nem csak a múzeumlátogatók hadának, hanem a részt vevő múzeumoknak is megérte. A Magyar Nemzeti Múzeum például 700 ezer forintot költött saját zsebből a programokra és a hosszú nyitva tartásra, és bár mindössze ennek alig egynegyede térült vissza jegyeladásból, a 4500 látogató miatt mégis érdemes volt nyitva tartani. „A Múzeumok Éjszakáján nem csak a megszállott múzeumlátogatókkal találkozhatunk, hanem azokkal is, akik esetleg csak azért látogatnak el hozzánk, mert úgy érzik: sikk múzeumba járni. A komoly kultúrakedvelők az esetek többségében visszatérnek, mert általában felfedeznek valami olyan kiállítást, amiről nem is tudták, hogy létezik nálunk. A többiek meg azért térnek vissza, mert elviszik a programfüzetünket, és találnak benne olyasmit, ami érdekli őket” – magyarázza Kesik Gabriella, a múzeum közművelődési főosztályának munkatársa, majd elárulja: már nekikezdtek a jövő évi rendezvény programjának a kidolgozásába, mert akárhogy is nézzük, ez nagyszerű marketing a múzeumnak. A Műcsarnok munkatársainak is csak jó tapasztalataik vannak. Ôk a menetrendszerű 3D-s vetítésen kívül nem szerveztek semmi programot, ezért pénzt sem kaptak az NKÖM-től, de miután a 3500 látogatóból körülbelül ezren ott vásárolták meg a – minden múzeumra érvényes – belépőt, a jegyeladásokból nagyjából visszatérült az alkalmazottak túlóradíja és a plusz nyolc óra villanyfogyasztás.






Kulturális koncentrátum
Mediterrán országban érezhette magát az, aki a Szent Iván-éjhez legközelebb eső szombaton Budapest utcáira tévedt; június 25-én nem csak a szórakozás, hanem a kulturális élet is alkonyat után kezdődött. Felpörgött a város, és szinte lehetetlenség volt választani a rengeteg programból, amelyet a Múzeumok Éjszakáján a különféle kulturális intézmények kínáltak. Bár a beharangozott 15 perc helyett a múzeumbuszok időnként csak 40–50 percenként jártak, ez látszólag nem nagyon zavarta a tárlatok szerelmeseit: becslések szerint még így is több mint 100 ezer (egyes lapok szerint 120–150 ezer) kultúrakedvelő kereste fel a fővárosi programban részt vevő 37 múzeum valamelyikét. Ezen az éjszakán még a lehetetlennek tűnő dolgok is megtörténtek: egy párizsi magángyűjteményből „előkerült” Munkácsy – az eddig ismerttől eltérő – Ásító inasa, megtapasztalhattuk Vörösmarty Csongor és Tündéje című drámájának történéseit és hangulatát, lámpát dörzsölhettünk az 1001 éjszaka birodalmában, és egy Dürer-kori reneszánsz vígasságnak is a résztvevői lehettünk. Akikhez a misztikummal szemben inkább a kézzel fogható, praktikus dolgok álltak közelebb, azok kipróbálhatták magukat üvegfestésben, könyvkötésben vagy éppen cilinderkészítésben. A zene kedvelőinek is volt miből válogatni, ugyanis a szimfonikus koncerttől kezdve a jazzen keresztül a dél-amerikai muzsikáig minden megtalálható volt a repertoárban. Az eddigiekhez képest újdonságnak számított, hogy idén 18 vidéki (főként megyei) múzeum is bekapcsolódott a Múzeumok Éjszakájába, ezek a helyi közművelődési, művészeti és civil szervezetekkel együttműködve alakították ki programjaikat.


A szemben levő Szépművészeti Múzeum a Múzeumok Éjszakája után pár nappal nyíló Dürer és kortársai kiállítás köré szervezte a programját. „Dürer-kori vígasságokkal vártuk a látogatókat. A reneszánsz mulatság kétszeresen is kifizetődő volt: egyrészt hangzatossága miatt mágnesként vonzotta az érdeklődőket, másrészt a Dürer-kiállítás előkampányaként funkcionált” – adja a választ a koncepció miértjére Baán László, a múzeum főigazgatója. A Szépművészeti Múzeumot aznap körülbelül 8 ezren keresték fel, annyian, mint a legendás Monet-kiállítást a leglátogatottabb napon. „Megpróbáltunk nyitottak lenni, hátat fordítani annak az unalmas, poros, régi múzeum-imázsnak, ami hosszú évek óta ezekkel az intézményekkel kapcsolatban az emberek fejében él” – magyarázza Baán László. A főigazgató szerint most már Magyarországon is elkezdődött a Nyugat-Európában és Amerikában már 20–25 éve tartó múzeumi reneszánsz. A Monet kiállítás megszervezésével megtört a jég, most már mernek a múzeumok nagyot gondolni; azóta megszülethetett egy Mednyánszky-kiállítás, csakúgy, mint egy, a francia festészet évszázadait bemutató vagy egy Munkácsy-tárlat, és minél nagyobb a kiállítás, annál nagyobb a médiavisszhang, annál több állami pénz áramlik a múzeumok vérkeringésébe, és annál jobban működik az ezek hatására kialakult pozitív spirál. „Még nem tartunk ott, mint Angliában, ahol kéthetente megnyitnak egy új múzeumot, de azt már megtanulta a szakma, hogy nívós kiállításokkal lehet a múzeumlátogatók kedvében járni, és hogy ez az út a járható” – mondja Baán László.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.