Pénzügy
Penzmosas(960x640).jpg (Array)

Ha nem figyel, könnyen gyanús lehet a NAV-nak

Ember Zoltán
Ember Zoltán

újságíró. 2015. 06. 23. 14:14

Csokorba gyűjtöttük, hogy mit figyel a NAV, ha felmerül a pénzmosás gyanúja. Tudta, hogy a banki széfszolgálatás önmagában kockázati tényezőt jelent?

Tavaly csaknem tízezer bejelentés érkezett pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának gyanúja miatt – derül ki a NAV Pénzmosás Elleni Információs Irodájának éves beszámolójából. A jelzések több mint 80 százaléka bankoktól érkezett, könyvelők és könyvvizsgálók csak 16 alkalommal tettek bejelentést. Az Adózóna összefoglalta a figyelmeztető jeleket, amelyek alapján cégek és magánszemélyek is könnyen pénzmosás gyanújába keveredhetnek.

Gyanús jelek társaságok esetében

– Egy gazdasági társaság a fizetési számláján jóváírt összegeket közel ugyanolyan értékben azonnal vagy rövid időn belül továbbutalja.

– Általában csak a pénzforgalmi (banki) költségek miatt van eltérés a jóváírások és a továbbutalások (terhelések) között, vagy az adott időszak alatt a bejövő és a kimenő tételek összege közel azonos.

– Folyamatos a készpénzfelvétel a tranzakciósorozatban érintett gazdasági társaság fizetési számlájáról vagy a készpénzbefizetés az érintett gazdasági társaság számlájára. Több esetben a fenti tranzakciósorozat során külföldi számláról vagy külföldi székhelyű gazdasági társaság magyarországi számlájáról is érkeznek jóváírások, amelyek jellemzően fiktív értékesítési tevékenységre utalnak. A racionális gazdasági tevékenységre utaló jellemzők hiányoznak [például nincs bérkifizetés, nincsenek működési költségek (telefon, közüzemi díjak, stb.)].

– Gyanús körülmény, ha a társaság számlájára érkező összegeket rendre azonnal leveszi az ügyvezető készpénzben a bankszámláról, a számla egyenlegét folyamatosan alacsonyan tartja. A gazdasági társaság tevékenysége kizárólag jelentős árbevétellel, azonban jellemzően alacsony elszámolható költséghányaddal működő gazdasági társaság vagy társaságok áfa- illetve társaságiadó-fizetési kötelezettségének minimalizálására irányul. A kezdő- és végpont között általában további gazdasági társaságokat építenek be, illetve több szálon történik a számlakibocsátás és a pénzmozgás. Ez a tevékenység elsősorban az alábbi területeken jellemző: média-, reklám-marketing szolgáltatás, üzletviteli tanácsadás, informatikai szolgáltatás, őrző-védő szolgáltatás, építőipari tevékenység, épületüzemeltetés, takarító szolgáltatás.

Gyanús jelek magánszemélyek esetében

– A magánszemély folyamatosan nagy összegű készpénzt fizet be forintban vagy más pénznemben a saját, illetve más természetes személyek lakossági fizetési számláira, majd a befizetett összegeket különböző, jellemzően külföldi székhelyű gazdasági társaságoknak utalják tovább. Az átutalások mögött vélhetően gazdasági események állnak. A rendszeres és üzletszerű tevékenységre utal az átküldött pénzösszegek nagysága, és az átutalások közlemény rovatai (például goods, invoice nr.) is alátámaszthatják az árumozgást. Ez a fajta pénzmosási, adócsalási módszer jellemző azon magánszemélyekre, akik ebayen, paypalon keresztül folytatnak üzletszerű gazdasági tevékenységet.

– Egy természetes személy – aki gazdasági társaságban tag és/vagy vezető tisztségviselő – a saját lakossági fizetési számlájára utaltat rendszeresen pénzösszegeket a vállalkozás partnereitől annak érdekében, hogy a gazdasági társaság számlájára kibocsátott azonnali beszedési megbízás teljesülését megakadályozza.

– A pénzváltási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező pénzügyi vállalkozás (gazdasági társaság) tagja és/vagy vezető tisztségviselője a saját lakossági fizetési számláján (üzletszerű tevékenységnek minősülő) napi rendszerességgel jelentős összegű pénzváltást folytat. A lakossági fizetési számla forgalmi adatainak vizsgálata során gyakori a többféle devizaszámla használata, illetve a rendszeres – akár napi szinten megvalósuló – konverziók és készpénzbefizetések, készpénzfelvételek.

– A pénzváltási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező pénzügyi vállalkozás szolgáltatóként tett bejelentése szerint általában több személy, jelentős összegben, rendszeresen vált valutát forintra, forintot valutára. Az nem állapítható meg, hogy valójában milyen tevékenység állhat a váltások mögött, illetve nem állapítható meg egyértelműen, hogy kinek a nevében járnak el.

– Az elkövetők interneten hirdetnek megvételre különböző termékeket (leggyakrabban például mobiltelefont, mp3 lejátszót, személygépkocsit), amelyek szállítását a vételár egészének vagy meghatározott részének az általuk megadott fizetési számlára érkezését követően ígérik. A sértettek az összeget a megadott fizetési számlára átutalják, azonban az árut nem kapják meg a megbeszélt napon és időben.

– Befektetési egységhez kötött életbiztosítási szerződés megkötését követően a szerződő fél részleges vagy teljes visszavásárlást kezdeményez úgy, hogy a visszavásárlásnak nincs racionális gazdasági indoka.

– Magyarországi lakossági fizetési számla felhasználásával, jutalék ellenében tranzitátutalásokat hajtanak végre különböző országokban vezetett fizetési számlák között.

– Alacsony adókulcsot alkalmazó területekre bejegyzett gazdasági társaságok (offshore társaságok) magyarországi hitelintézetnél vezetett fizetési számláira külföldről érkeznek jóváírások, illetve e számlákról külföldre történnek átutalások. Rendszerint a számla az összegek tranzitálását szolgálja. Jellemzően a számla felett rendelkezési jogosultsággal rendelkező személyek valamely kelet-európai állam állampolgárai.

Figyelik az Európai Unió területére ki- és beáramló készpénzforgalmat is

A NAV-jelentésből kiderült, hogy a pénzmosás elleni iroda különös figyelmet fordít az Európai Unióba ki- és beáramló készpénzforgalom ellenőrzésére, ezért különösen figyelik elsősorban a repülőteret, másodsorban Röszkét és Záhonyt. Ugyanis minden olyan, az Európai Unióba belépő vagy az Európai Uniót elhagyó utas, akinél 10 ezer euró vagy azt meghaladó összegű készpénz (akár különböző pénznemekben), vagy ennek megfelelő összértékű, készpénzhelyettesítő eszköz (értékpapír, kötvény, részvény, utazási csekk stb.) van, a vámhatóságnak köteles erről írásban nyilatkozatot tenni.

Széfszolgáltatás, mint kockázati tényező

A NAV Pénzmosás Elleni Információs Irodája szerint a banki széfszolgálatás önmagában kockázati tényezőt jelent. A banki szolgáltatóknak ugyanis nincs tudomásuk a széfben elhelyezett tárgyak értékéről, forrásáról, így akár az bűncselekményből is származhat. Ezért, ha a bank bejelentést tesz pénzmosás gyanújával, akkor köteles nyilatkozni arról is, hogy az érintett ügyfél rendelkezik-e bérelt széffel.

Stróman felhasználásával történő számlanyitás

A stróman személy felhasználásával történő számlanyitás elsősorban vállalati számlákat érint, lakossági számlák esetében ritkábban fordul elő.

A stróman felhasználásával történő fizetési számla nyitása során a gazdasági társaság cégjegyzésre jogosultja a gazdasági társaság alapvető adatairól, tevékenységéről, üzleti tervéről, üzletfeleiről, alkalmazottairól semmilyen ismerettel nem rendelkezik (esetenként a megjelenését tekintve hajléktalan személy benyomását kelti vagy a cégvezetésre más okból tűnik alkalmatlannak).

A számlanyitás során feltett kérdésekre önállóan nem tud válaszolni. Általában önmagát nem azonosító személy/személyek kíséri(k), akik helyette nyilatkoznak, vagy amennyiben a banki ügyintéző ezt nem engedi, folyamatosan instrukciókkal látják el a stróman személyt. Ebben az esetben igen gyakori, hogy a bank pénzmosás gyanújával bejelentést tesz.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2017. március 28.
Erdei Zsolt világ- és Európa-bajnok ökölvívó Papp László háromszoros olimpiai bajnok ökölvívó szobrának avatásán Budapesten, a Gesztenyés kertben 2017. március 28-án. A szobor Fekete Géza alkotása.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.