Pénzügy
Joker (Array)

Lenullázhatja a számlánkat a bank, ha tartozásunk van

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

újságíró. 2015. 06. 04. 07:00

Végrehajtással a fizetésünk egy részét letiltathatják, a számlánkat inkasszálhatják, de ilyenkor a fő szabály szerint azért nem hagynak minket pénz nélkül. Viszont ha a bankszámlánk egyben hiteltörlesztő számla is, illetve ha banki beszámításról van szó, akkor megjárhatjuk.

Korábban a témában:

Olvasói panasz nyomán jártunk utána, vajon tényleg előfordulhat-e, hogy a fizetésünkből egy forint se maradjon, vagy a bankszámlánkat lenullázzák, ha tartozást halmoztunk fel. Kiderült, hogy erre többféle módon is sor kerülhet. Például akkor, ha a bankszámlánk egyben hiteltörlesztő számla is, vagy ha a hitellel kapcsolatos banki beszedésről (beszámításról) van szó. Végrehajtáskor azonban a magánszemély számláját nem lehet teljesen leüríteni, csak akkor, ha az illető egyéni vállalkozó.

Nem hiszik el, hogy nem marad a fizetéséből semmi

Olvasónknak elmaradása van a hitele törlesztésénél. Azt írta, hogy decemberben munkanélküli lett, majd január végén sikerült elhelyezkednie, viszont azóta nem látott a fizetéséből semmit. Ahogy ő fogalmazott: „a bank azonnal lenullázza a teljes összeget”. Amit nem ért, mivel (tudomása szerint) a bírósági letiltás nem lehet 50 százaléknál több. Nem érti, hogyan emelheti le a bank a teljes fizetését. Állítása szerint hónapok óta nem tud fizetni sehova, és a tetejébe még senki nem is hiszi el neki, hogy nem marad a keresetéből semmi. Segítséget kért tőlünk, mit tehet ilyen helyzetben. Utánanéztünk.

Letiltás

A Munka Törvénykönyve szerint a fizetésből letiltani összeget csak jogszabály (pl. adó és járulék) vagy végrehajtói határozat alapján lehet.
A bírósági végrehajtásról szóló törvény szerint a munkaviszony alapján kapott munkabérből („munkavállalói munkabérből”) legfeljebb 33 százalékot lehet levonni. 50 százalékot akkor érhet el a levonás, ha a tartozás:
a) tartásdíj,
b) az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér-követelés,
c) jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás.

Több letiltás esetén a levonás szintén a munkavállalói munkabér legfeljebb feléig terjedhet.

A munkavállalói munkabérhez tartozik pl. a munkáltató által a munkavállaló részére kifizetett, a betegszabadság idejére járó összeg, a végkielégítés, a jutalom, stb. – foglalta össze a lényeget az Intrum Justitia követeléskezelő cég ügyvezető igazgatója, Felfalusi Péter a megkeresésünkre.

A levonásnál azonban arra ügyelni kell, hogy a fizetésből az öregségi minimálnyugdíjnak megfelelő összeg (azaz 28 500 forint) mentes a letiltás alól (kivétel ha gyermektartásdíjról vagy a szüléssel járó költségről van szó). Az a jövedelem viszont, amely meghaladja a mindenkori öregségi minimális nyugdíj ötszörösét (havi nettó 142 500 forintot), korlátozás nélkül letiltható.

Felfalusi arra is felhívta a figyelmünket, hogy bank, vagy szolgáltató csak abban az esetben tilthat le pénzt az ügyfél fizetéséből, számlájáról, ha ehhez az adós ehhez előzetesen hozzájárult. Ez a felhatalmazás általában a (hitel) szerződés része.

Kíváncsiak voltunk, a 33 százalékos bérletiltási lehetőséggel mennyire élnek a bankok, ezért megkérdeztük.

Ahol nem alkalmazzák a letiltást

Az MKB Bank nem kér bérletiltási hozzájárulást, mivel alapból nem él ilyen eszközzel – írták válaszukban. Azt javasolják, hogy az ügyfél időben jelezze átmeneti anyagi problémáját, hiszen kaphat fizetéskönnyítést, és így ütemezetten, kiszámítható módon fizetheti meg a felhalmozott elmaradást. Így nem kell addig eljutnia, hogy felmondják a hitelét, illetve végrehajtást kérjenek ellene.

Ahol időnként élnek a lehetőséggel

A Raiffeisen azt válaszolta, náluk valóban kérnek bizonyos esetekben a kölcsön folyósításakor hozzájárulást az adóstól a bérletiltáshoz . Ezzel az eszközzel azonban csak abban az esetben élnek, ha már nagyobb összegű elmaradása van az adósnak.

Tapasztalataik szerint a letiltási nyilatkozat sok adós esetében megakadályozza, hogy olyan mértékű követelést halmozzanak fel, amely miatt a bank a kölcsönszerződést felmondja és a teljes tartozás egy összegben váljon esedékesé.

A Budapest Banknál is előfordul, hogy kérnek az adóstól 33 százalékos bérletiltási nyilatkozatot, de nem minden típusú hitelnél. Hangsúlyozták, hogy a nyilatkozat opcionális, vagyis az ügyfél megteheti, hogy nem adja a hozzájárulását a letiltáshoz.

Inkasszó is lehet

Előfordulhat, hogy nem (csak) letiltás volt a fizetéséből, hanem inkasszó is került a bankszámlára, vagy akár mindkettő egyszerre megtörtént. Inkasszó megindítására csak a végrehajtó jogosult, és végrehajtani elsősorban az adós béréből illetve bankszámlájáról lehet, bírósági végzés alapján. Ez azt jelenti, hogy miután a munkáltató átutalta a bankszámlára (az esetleges letiltással csökkentett) fizetést, a bírósági végzés alapján a bank a végrehajtónak át kell hogy utalja a benyújtott inkasszó alapján a számlán lévő, és oda érkező pénzeket.

A törvény szerint azonban a mindenkori öregségi nyugdíjnak megfelelő összeget nem lehet inkasszózni, és a 28 500 forint és annak négyszerese (114 ezer forint) közötti részből is csak legfeljebb 50 százalékot (43 ezer forintot) kaphat meg a végrehajtó. A 114 ezer forint feletti rész azonban teljes egészében végrehajtás alá vonható. De a legkisebb öregségi nyugdíj 2 és félszeresének megfelelő összegnek (71 250 forint) így is maradnia kell a számlán.

Kivétel van: ha a végrehajtás gyermektartásdíj vagy szüléssel járó költség behajtására folyik, akkor a 28 500 forint fele is végrehajtás alá vonható. Ebben az esetben legalább 57 ezer forintnak kell maradnia. Tehát magánszemély számlája végrehajtással sem nullázható le teljesen.

Igen ám, de olvasónk azt írta, a teljes fizetését leemelte a bank a számlájáról. Vagyis nem 33, nem is 50 százalékot, hanem 100 százalékot. Kiderítettük, hogyan, és mit lehet tenni ilyenkor.

Ha vállalkozóról van szó

Tudni kell, hogy a vállalkozók és cégek számlája korlátlanul inkasszálható. Speciális eset, ha a magánszemély egyéni vállalkozó is egyben. Ilyenkor a vállalkozói és a magánszemélyi vagyon nem különül el, külön számla sincs. Ha ez a helyzet, akkor a magánszemély végrehajtható tartozásával megterhelhető a számla. S mivel vállalkozói számláról van szó, korlátlanul inkasszálható.

Ilyenkor az a legfontosabb teendő, hogy amint az adós észleli, hogy teljesen leürítették a számláját, vegye fel a végrehajtóval a kapcsolatot, és jelezze neki, hogy kenyérre valóra sem maradt pénze, és oldják fel a bankszámlára tett inkasszót. A korábban már leemelt pénzt így sem kapja vissza, de legalább a következő hónapban már nem marad pénz nélkül.

Amikor a bankszámla egyben hiteltörlesztő számla is

A K&H a lenullázással kapcsolatban azt írta, ez úgy is előfordulhat, ha az ügyfél folyószámlája egyben hiteltörlesztő számla is. Ilyenkor a számlára érkező jóváírás összegét a számlavezető rendszer automatikusan hiteltörlesztésre fordítja, ha az adós nem tett eleget szerződésben vállalt és előírt törlesztési kötelezettségének, vagy  a  hitelszámláján már olyan lejárt, késett hiteltartozás van, amelynek esedékessége indokolja ezt. Például akkor, ha korábban a hiteltörlesztő számlán egyáltalán nem volt, vagy nem volt elég nagy összeg a hiteltörlesztéshez.

Ekkor is van azonban megoldás: az adós kérheti a banknál a lejárt tartozása átütemezését, fizetéskönnyítést biztosító  megoldások igénybe vételét. Így a rendszer a továbbiakban a törlesztőszámláról csak az ütemezés szerinti mértékben fordít hiteltörlesztésre összeget. Mindenképpen az lenne tanácsos szerintük, ha  az adós felkeresné számlavezető fiókját  és egyeztetne számlájáról – tették hozzá.

Banki beszedés (beszámítás)

Az OTP és a CIB válaszában arra hívta fel a figyelmünket, hogy a banki beszámításhoz (beszedéshez) nem szükséges előzetes ügyfél-hozzájárulás, mivel nem fizetési megbízásról van szó. Ezt a kérdést a bank pénzforgalmi üzletszabályzata rendezi, és ilyenkor nincs mentes összeg sem, mint a végrehajtásnál.

OTP-s személyi hitelnél például ha az esedékesség napján a törlesztőrészlet megfizetéséhez szükséges fedezet nem áll a kölcsönszerződéshez kapcsolódó lakossági bankszámlán rendelkezésre, a bank a lejárt követelés forintösszegét későbbi időpontban is jogosult az adós(ok) banknál vezetett bármelyik számlájáról beszedni – fejtették ki, miről is van szó.

A CIB szerint minden egyes pénzforgalmi szolgáltató kiköti a keretszerződésében a beszámítási jogát, tehát ha az ügyfélnek van a bank felé fennálló tartozása, akkor a bank jogosult a számlára érkező összegekből rendezni azt, illetve a tartozás rendezéséig visszautasíthatja az ügyfél megbízásainak a teljesítését is (ez akár pénztári kifizetést is takarhat). Ilyenkor a számlára érkező összeg nem „fizetés, családi pótlék vagy nyugdíj”, hanem „bankszámla-követelés”, tehát erre nem vonatkoznak a végrehajtási törvény letiltásra vonatkozó szabályai.

Ők is elismerték: a beszámítási jog gyakorlásakor előfordulhat, hogy a bank a számlára érkező teljes összeget elvezeti a tartozása rendezése érdekében. Ám méltányosságból – az ügyfél kérésére – a bank eltekinthet a számlára érkezett összeg egy részének beszámításától. Hiszen a banknak sem érdeke az ügyfél megélhetésének veszélyeztetése. De ehhez az ügyfélnek kell lépnie.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.