Pénzügy

Vezetői kommunikáció

A vezetői kommunikációra még élesebben igaz, hogyha nem tudatosan használjuk könnyen konfliktusokat, akár szervezeti problémákat is generálhatunk. De mik is a buktatók, mire figyeljünk, ha jól akarjuk használni? Ebben a cikkben most néhány ötletet kívánunk megosztani, melyekkel gyorsan, jó eredményt tudunk elérni munkatársaink hozzáállásában.

Ha vezetői kommunikációról beszélünk, fontos tudatában lenni annak, hogy vezetőként, a csapatunk sikere garantálja a mi sikerünket is. A hiteles vezetői kommunikáció pedig biztosítja, hogy elképzelésünkkel az egész csapatunk azonosulni tudjon, mely így többé már nem csak a mi elképzelésünk, stratégiánk, hanem az egész csapat közös akarata. Ha ezt sikerül megvalósítanunk, már félúton vagyunk a sikeres működés felé.

Kommunikációnk azonban nem csak terveink, elképzeléseink minél pontosabb közléséről szól. Kommunikációnk (verbális és non-verbális) együttes eszközrendszere meghatározó lehet mind beosztottaink motivációjában, mind a kialakult konfliktusok kezelésében, mind a csapat és a vezető önérvényesítésének folyamatában (s a listának ezzel még koránt sincs vége).

A jó vezetői kommunikáció tehát nem csupán a beszéd egy bizonyos alkalmazását jelenti, hanem egy vezetői magatartást, kultúrát, melynek elsődleges megnyilvánulása a kommunikáció eszközein keresztül találkozik a külvilággal.


Támogatni csapatunk tagjait hiteles kommunikációval


Érdemes fejben tartanunk, hogy az igazán jó vezető Pygmalion is egyben, azaz meg tudja láttatni az emberekkel, hogy milyen értékesek, mire is képesek. A Pygmalion-effektus egy ókori görög monda után kapta a nevét. Pygmalion egy görög szobrász volt, aki kifaragta egy gyönyörű nő, Galathea szobrát és beleszeretett, majd a szobor – Aphrodité közbenjárásával – életre kelt a szerelmétől.

Fontos, hogy legyenek magasak az elvárásaink, és ezt kommunikáljuk is a munkatársak felé! Ám vigyáznunk kell arra, hogy beszélgetőtársunk szemében ezek ne legyenek irreálisak, mert azzal fordított hatást érünk el. Egy jó vezető lehetőséget teremt arra, hogy növelje kollégája önbecsülését, erősítse önképét.



Vezetői kommunikáció 1


Miért fontos ez? Tudományos pszichológiai vizsgálatok sora bizonyítja, hogy viselkedésünket a tudatalattinkban tárolt önképünk határozza meg. (Önkép kialakulása – amit magunkról gondolunk + amit elfogadunk a mások rólunk alkotott gondolkodásából.) Ha egy gyermeknél a szülő mindig azt erősíti, hogy: „Te milyen trehány vagy kisfiam/kislányom!”, akkor ne is csodálkozzon, ha az rendetlenné válik.


Pozitív képet küldjünk a kollégák felé!


Ezért jó, ha pozitív képeket küldünk embertársaink felé: ”Ezt precízebben is meg tudod csinálni.”, „Érzem benned annak a lehetőségét, hogy kiemelt munkatárs váljék belőled, ám ehhez átgondoltabb döntéseket kell hoznod, az erőforrások figyelembevételével.”

Tudnunk kell, hogy a szavak képeket generálnak a tudatalattinkban, a képek érzéseket váltanak ki, ezek együttesen pedig, erősen hatnak az Önképre. Ezért fontos, hogy pozitív képeket használjunk, ne a negatívak tagadását („én tudom, hogy Te nem vagy kétbalkezes” helyett „tudom, hogy ennél ügyesebben is meg tudod csinálni”)

Ugyanígy, amikor egy szervezeti problémát akarunk megoldani, a pozitív végső eredményre koncentráljunk, ne pedig arra, amit el akarunk kerülni! Az amúgy is könnyebben értelmezhető, megvalósítható, hogy mi az a pozitív eredmény, amit el akarunk érni, mint az hogy mi a baj. Ez ugyanis nem teszi egyértelművé a további lépéseket.


Konstruktív kritika a beosztottak felől


Egy másik igen fontos előnye a fenti kommunikációs módnak, hogyha a vezetők pozitívan fogalmaznak, akkor feléjük is konstruktív kritika alakul ki.

Ez csak néhány azok közül az általános gondolatok közül, amiket vezetői tréningen, coaching és műhelymunkákban elméletekkel, kutatásokkal, helyzetgyakorlatokkal alátámasztva megosztunk a résztvevőkkel. A program még izgalmasabbá válik, amikor a vezetői kommunikációt egyénre szabottan, személyes tipológiák, visszacsatolások mellett fejlesztjük. Külön másfél-két napos program az is, mikor kifejezetten a konfliktusos helyzetekre koncentrálunk. Az itt megadott ötletek, azonban nagyban segíthetnek bennünket abban, hogy sok feszültség, konfliktus ki se alakulhasson.

Mint tudjuk egy vezető feladata célokat, eredményeket elérni más emberek bevonásával, mozgósításával. Így igen fontos, hogy milyen kommunikációs megközelítést (stratégiát) választunk. Kommunikációnk azonban nem lesz hiteles, ha nem személyes meggyőződésünkből, természetes attitűdünkből ered. Figyeljünk tehát belső hozzáállásunkra is, különben mesterkéltekké, ellenszenvesekké válhatunk. Az attitűdformálás – ha szükség van rá – lassú, ám igen eredményes folyamat. Ezt azonban egy program alatt nem tudjuk elérni, ez többszöri találkozást igényel.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik