Korábban ismeretlen mutációkat mutattak ki budapesti kullancsoknál magyar kutatók. A Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) közleménye szerint az eredmények nemzetközi téren is kiemelkedőnek számítanak.
A Hornok Sándor professzor által vezetett kutatócsoport egy éven át gyűjtött és vizsgált kullancsokat Budapest egyik peremkerületében. A mérsékelt éghajlati övben a kullancsokat tekintik a kórokozók legfontosabb terjesztőinek, ezért monitorizásuk kifejezetten fontos feladat. Európában a két legelterjedtebb kullancsfaj a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) és a tarka kutyakullancs (Dermacentor reticulatus), a vizsgált budapesti élőhelyen is ez a két faj dominált.
A munka során a szakértők kimutattak egy állatról emberre is terjedni képes (zoonótikus) baktériumot, az Ehrlichia muris-t, amely a Távol-Kelet felől vonuló madarakkal érkezhetett, és a vizsgálat eredményei szerint már endémiássá vált, vagyis tartósan megtelepedett a külvárosi élőhelyen. Egy másik zoonótikus egysejtű élősködő, a Babesia microti jelenlétét is kimutatták, méghozzá igen magas arányban. Ez a parazita jellemzően 1-2 százalék körüli gyakorisággal fordul elő a hazai közönséges kullancsokban, ám a Budapesten gyűjtött példányok 36 százalékában megtalálható volt. Ilyen magas gyakoriságot korábban csak észak-amerikai kullancsokban mutattak ki, ahol ez a faj felelős a legtöbb emberi babesiosis esetért, amely egy vörösvértesteket megtámadó fertőzés.
Emellett a kutatók sorozatos mutációkat is felfedeztek a kullancsok úgynevezett cox1 génjében, amelyeket csak a sejtmagba beépült mitokondriális génekkel lehet magyarázni. Ilyen mitokondriális géneket a kullancsokban eddig nem ismertek, felfedezésük jelentős, mivel vizsgálatukkal következtetni lehet a populáció eredetére, korára, egészségi állapotára és a környezetükben előforduló, mutációt okozó anyagok hatására.
A magyar szakértők eredményeit bemutató tanulmány a Ticks and Tick-borne Diseases című tudományos folyóiratban jelent meg.
