Varga Jennifer / 24.hu
Gazdaság

Távolabb vagyunk az euró bevezetésétől, mint tíz éve bármikor

Szó sincs arról, hogy a kormány gazdaságpolitikai fordulatot készítene elő: Varga Mihály minapi nyilatkozata az euróbevezetés lehetőségéről és a költségvetés kedvező helyzetéről csak arra alkalmas, hogy a kevésbé szofisztikált befektetőket megzavarja – véli a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója.

Ma jóval távolabb vagyunk az euró bevezetésétől, mint az elmúlt tíz évben bármikor

– reagált lapunknak Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója Varga Mihály pénzügyminiszter azon elmélkedésére, miszerint az ország gazdasági felzárkózása az uniós átlaghoz eljutott egy olyan szintre, ahol már fontolóra lehet venni az ERM 2-es árfolyamrendszerbe, vagyis az euró előszobájába történő belépést.

Amikor a legnagyobb esély kínálkozott arra, hogy belépjünk az ERM 2-be – 2013 és 2017 között –, akkor menekült a kormány a lehetőségtől, mondván, a forintot meg kell őrizni, mert az az önálló gazdaságpolitika biztosítéka. Most viszont már az ötlet nem időszerű, hiszen a gazdasági mutatóink jelentősen leromlottak. Arra ugyanis, hogy egy adott tagállam készen áll a közös európai valuta bevezetésére, különféle konvergenciakritériumok jelentenek garanciát. Ezek egyebek közt az államháztartási hiányra, az inflációra és a GDP-arányos államadósságra vonatkoznak, és éppen ezek tekintetében áll Magyarország most példátlan rosszul:

  • az államadósság 2010-hez képest nominálisan megduplázódott, rekordszintet ért el,
  • a költségvetésben soha nem látott mértékű hiányszámok jelentek meg,
  • miközben a magyar inflációs adatok a legrosszabbak közé tartoznak az EU-ban.

Ráadásul a kamatláb is messze az uniós átlagkamatszint fölött van – sorolta a Gazdaságkutató első embere.

A miniszter feltehetőleg a saját véleményének adott hangot, személy szerint ugyanis valószínűleg nem zárkózna el az euró bevezetésétől, ám ez mind a kormány, mind a Magyar Nemzeti Bank hivatalos álláspontjától messze áll. Másrészt olyan rossz helyzetben van a magyar külső finanszírozás, hogy az euróbevezetés meglebegtetése elvileg forinterősítő hatással járhat – találgatta Molnár László, mire szolgálhatott Varga felvetése. Kommunikációs szempontból előnyös, ha a befektetőket sikerül „megzavarni” azzal, hogy a kormány fontolgatja az euróbevezetést, de nyilván a legtöbbjük tudja, hogy ez csak egy vélemény. Ám Varga talán megtévesztheti azokat a kevésbé szofisztikált befektetőket, akiknek a portfóliójában Magyarország súlya 1 százalék alatt van, és azt fontolgatják, hogy vásároljanak-e még forintban állampapírt.

A folyó fizetési és a külkereskedelmi mérleg magas hiánya miatt ugyanis égető szükség van extra forrásokra. Mivel azonban az állam nem akar kibocsátani devizakötvényt, csak az a megoldás marad, hogy a befektetőket bevonzzák a forintállampapír-piacra, hogy azok külföldi devizájukat forintra átváltva kötvényeket vásároljanak. Baj viszont, hogy hiába áll 10 százalék felett a forintállampapírok kamata, ha egyébként a forint volatilitása éven belül 18 százalékos, ami elviszi a kamatot. Vagyis a potenciális befektetőknek nagyon hinniük kell abban, hogy a forint árfolyama erősödni fog, vagy legalábbis nem gyengül tovább. Ilyen kiszámíthatatlan helyzetben jobban megéri például dollárkötvényeket venni, amelyek ugyan csak 3–4 százalékot fialnak, de esetükben nem kell leértékelési kockázattal számolni, mint a forintnál.

A közgazdász szerint azért fontos üzenni, mert

ezeknek a befektetőknek a vásárlásai valószínűleg nagyon beszűkültek a forintállampapírok piacán, nem ok nélkül kellett magas kamatozású lakossági kötvényeket nagy tömegben kibocsátani.

Ugyanakkor semmilyen jel nem utal arra, hogy a kormány gazdaságpolitikai fordulatot készítene elő, elég arra gondolnunk, hogy a költségvetési hiány hogyan száguld el.

A legnagyobb csúsztatás, hogy a büdzsé helyzete kedvező

Varga Mihály a korábban bejelentett Vodafone-vásárlás kapcsán közölte: nem állnak el a 715 milliárd forintos ügylettől, folytatják annak végrehajtását, mert szerinte forrás bőségesen áll rendelkezésre a költségvetésben. Az extraprofitadókból, a hajdúszoboszlói gáztárolóból kinyerhető párnagáz eladásából és az (inflációs) áfabevételekből jelentős összegek folynak be.

Molnár László szerint mindez propagandafogás, hiszen ha ilyen jól állunk, akkor miért kellett bejelenteni, hogy a kormány alá tartozó szervek – néhány tételtől eltekintve – október 31-éig csak a bérköltségeket fizethetik ki. Hiszen így az állam a számára beszállító vállalkozások számláit nem hajlandó kifizetni, miközben a számlák áfatartalmát behajtja tőlük.

Ilyen helyzetben szégyen, ha egy pénzügyminiszter azt ecseteli, hogy a költségvetés kitűnő helyzetben van

– jelentette ki a szakértő.

Továbbá adódik a kérdés, hogyha kedvező a helyzet, akkor miért kellett például 2100 milliárd forinttal visszavágni az állami építőipari beruházásokat, és miért kell a pedagógusbér-emelést évekig húzni – tette fel a kézenfekvő kérdéseket.

Karancsi Rudolf / 24.hu

Szeptemberre vonatkozóan a kormány azt is kimutatta, hogy a büdzsé jelentős többlettel zárt, miközben valószínű, hogy ez is úgy jött ki, hogy már szeptemberben nem fizettek ki számlákat. Olyan mértékben átláthatatlan a költségvetés, gyakorlatilag a tervezésétől kezdve, hogy azt mond a pénzügyminiszter, amit akar, úgysem lehet ellenőrizni, igaz-e, amit mond – értékelt Molnár.

A Varga-féle forrásbőséghez képest a Telex a forintárfolyam zuhanásának okait elemezve arról cikkezett, hogy kong az államkassza, a központi költségvetés 2020-ban 5500 milliárd forint mínuszt hozott össze, 2021-ben több mint 5000 milliárdot, és ezt fejelték meg idén az első hét hónapban több mint 2700 milliárd forint hiánnyal, azaz az utóbbi két és fél évben 13 ezer milliárd forinttal többet költött az állam, mint amennyi bevétele volt.

A Vodafone felvásárlása kapcsán Molnár László megjegyezte: költségvetési szempontból ennek a kiadásait nem számítják bele a hiányba, mert az állami vagyon növekszik a társaság értékével. Ez tehát a büdzsé eredményszemléletű deficitjét nem növeli, mert vagyonberuházásnak számít. Mindeközben az ügylet, amennyiben tényleg megvalósul, további mintegy 1,5–2 milliárd eurót emészt fel a devizatartalékból. Ez megint csak arra késztetheti a kormányt, hogy az állampapírpiacra újabb külföldi befektetőket toborozzon, akik hajlandók idehozni a devizájukat.

Mégis azt üzenik: van elég belső tartalékunk

A pénzügyminiszter azt is hangoztatta: az ország finanszírozható belső adósságból, jól fogynak az intézményi és a lakossági állampapírok. Nincs tehát szükség devizaforrás felhajtására a nemzetközi piacokon vagy akár a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF).

A GKI vezérigazgatója szerint elméletileg az ország valóban finanszírozható belső adósságból is, csak rendkívül drágán. A forintállampapírok körében most jellemzően a lakossági kötvények futnak, de inflációhoz kötött, 15 százalék körüli hozamszinten – figyelmeztetett. Arról Varga már nem szólt, hogyan tudja ezt az állam kifizetni. Mivel jövőre is várhatóan 13–14 százalék körül alakul a pénzromlás mértéke, a prémiumokkal együtt számolva két éven keresztül kell legalább 15 százalékos hozamot fizetni. Vagyis

minden egyes most beszedett 100 milliárd után 115 milliárdot kell jövőre kifizetni.

Ez összességében nagy kiadási tétel lesz, hiszen jellemzően a rövid lejáratú kincstárjegyek hozamszintje is rendkívüli mértékben, 10 százalék körüli szintre emelkedett, az éven belül lejáró állományok pedig jellemzően a teljes állomány 20 százalékát teszik ki. Az átárazási hatás nagyon jelentős lesz, így rendkívüli, a tervezetthez képest jóval nagyobb kamatkiadások jelennek majd meg a 2023-as költségvetésben.

Jelenleg a GDP 80 százalékát teszi ki az államadósság, átlagosan 6–7 éves lejárati idő mellett, vagyis nagyságrendileg a GDP 15 százalékának megfelelő adósságállományt kell refinanszírozni. Ha a megemelkedett kamatszintet is figyelembe vesszük, akkor 4 százalék körüli nettó GDP-arányos többlethiány keletkezik. Ez a lejárat állománnyal együtt a GDP 20 százalékának megfelelő refinanszírozást tesz szükségessé. Molnár szerint már a befektetők is érzékelik, hogy ilyen kamatszint mellett nem lesz fenntartható a költségvetési pálya.

Csak vágyálom, hogy dőlni fog az uniós pénz

A kabinet azzal számol, hogy az idén megszületik a megállapodás az uniós pénzekről, és a keret 100 százalékos elérésével tervez, a pénz pedig a jövő év első felében érkezhet meg – vázolta optimistán a helyzetet Varga Mihály. De egyrészt nem született meg a döntés, másrészt Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter szerint is inkább a jövő év második felében érkezhet meg a támogatás – kontrázott Molnár.

Ha november környékén egyáltalán megszületik az egyezség, akkor is még csak a jóváhagyási folyamat kezdődik meg. Ez azt jelenti, hogy az új hétéves ciklus forrásainak pályáztatása elindulhat: jön a megírás, az elbírálás és a kihirdetés folyamata – beruházási terveket, költségvetési vizsgálatokat kell készíteni –, és csak utána folyósítják a pénzt. Mivel azonban a költségvetés nehéz helyzetben van, jóval kevesebb előleget lehetne folyósítani, mint korábban, amikor az uniós forrás 100 százalékát előre kiutalták a magyar büdzséből a pályázatok nyerteseinek. Emiatt a számlák is lassabb ütemben keletkeznek majd, így várhatóan sokkal lassabb lesz az EU-s pénzek beáramlása.

A helyreállítási terv esetében pedig továbbra is súlyos kifogásai vannak az Európai Bizottságnak, mivel az, amire a pénzt felvenné a kormány, nem felel meg az elvárásoknak. A kabinet ugyanis felsőoktatásra 1500 milliárd, orvosbéremelésre pedig 300 milliárd forintot kíván elkölteni, miközben a helyreállítási terv fenntarthatósággal, energiaátmenettel kapcsolatos követelményeket fogalmaz meg. A Magyarországnak szánt keretet ezért is blokkolták, miközben 2025-ig kellene elkölteni a pénzt – magyarázta.

Nem valószínű tehát, hogy jelentős uniós pénz áramoljon be 2023 első feléig, sőt utána sem, pont azért, mert csak az előleg rész hívható le. A büdzsé helyzetét pedig tovább nehezíti, hogy az új uniós ciklusban Magyarország finanszírozási aránya jelentősen megnő, mivel azt a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) mutatószámához kötik. A GKI számításai szerint ez most a korábbi ciklus elején mért 10 százalékos szintről 20 százalékra emelkedett – azaz a támogatásokhoz további 10 százalékpontnyi pluszforrást kell hozzátennie a magyar költségvetésnek.

Összességében akkor képes az ország gyorsan elkölteni az EU-s forrásokat, ha a költségvetési kiadások is meglódulnak.

E tekintetben teljesen irreális, hogy a kormány elérheti a keret 100 százalékát. A forrásbeáramlás várhatóan úgy zajlik majd, hogy a kormány megkapja az éves keretösszeg körülbelül 20 százalékát, ezt követően a beadott számlák alapján érkeznek majd meg az uniós elszámolások. Ez nem egy év alatt fog a végéhez érni – becsülte a közgazdász.

Ajánlott videó