Gazdaság
Vác, 2018. február 28.
Németh Szilárd, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke Váci Fegyház és Börtönben, ahol sajtótájékoztatót tartott, miután látogatást tett az intézményben 2018. február 28-án.
MTI Fotó: Kovács Tamás

Bemutatjuk a rezsicsökkentést, az elmúlt nyolc év legnagyobb szemfényvesztését

Ember Zoltán
Ember Zoltán

újságíró. 2018. 03. 24. 08:00

Megmutatjuk, hogyan fordult visszájára a rezsicsökkentés az elmúlt nyolc évben.
Korábban a témában:

A rezsicsökkentés az elmúlt nyolc év egyik legnagyobb szemfényvesztése, a magyar emberek átvágása

– mondta lapunknak Holoda Attila, a 2010-es Orbán-kormány volt energiaügyi helyettes államtitkára.

A szakértő szerint a rezsicsökkentés:

  • veszteséget okozott a magyar háztartásoknak,
  • nem a rászorulókat segítette, mindenkit ugyanúgy támogatott,
  • áremelkedéshez vezetett (például a pékek energiaszámlája megnőtt, amit ráterheltek a kenyér árára),
  • nem ösztönözte a lakosságot energiahatékony beruházásokra,
  • erre hivatkozva lehetett kiszorítani vagy államosítani a külföldi energiacégeket.

A rezsicsökkentés 2012 decemberében vette kezdetét, ám a világpiacon 2013 végétől esnek a földgázárak, a magyar hatósági ár viszont azóta nem csökkent. A fordulat 2016-ra vált láthatóvá a hazai energiarendszerben. Legalábbis a Magyar Energiakereskedők Szövetségének adataiból az látszik, hogy 2016-tól a szabadpiaci ár már olcsóbb, mint az állam által kínált lakossági ár.

A Magyar Földgázkereskedő Zrt. az MSZP által kiperelt adataiból az is kiderült, hogy már 2013-2014-ben bő 29 milliárd forinttal többet fizetett a lakosság a gázért, mint amennyit a beszerzési ár indokolt volna. Csak ebben a két évben, 2013-2014-ben 11 300 forintot bukott minden háztartás.

Tóth Bertalan frakcióvezető szerint

a Fidesz 2013 és 2017 között a magyar háztartásokat átlagosan 70 ezer forinttal károsította meg az indokolatlanul magasan tartott gázárral.

A túlfizetést azért nem érzékelték a fogyasztók, mert a fideszes rezsicsökkentés matekja a 2011-es, valóban kiugróan magas beszerzési gázárat veszi alapul, és minden gázszámlákon lévő narancssárga értesítőben úgy számolnak, mintha azóta folyamatosan az akkori árakon kellene fizetni a gázdíjat.

De ugorjunk vissza az időben, hogy folyamatában megértsük, miként fordult visszájára a rezsicsökkentés!

Nem lesz gázáremelés

2010-ben járunk. A földgáz világpiaci ára a magyarországi fizetésekhez képest rendkívüli mértékben megemelkedik. Tény, hogy 2002-ben a gáz köbmétere 40 forint volt, ám ez 2010-re felkúszott 140 forintra. Bár egy közepes méretű magyar háztartás továbbra is az EU átlagának megfelelő gázárat fizet, az alacsony hazai keresetek miatt a kiadás elviszi jövedelmük akár harmadát is. Az új kormány ezért még nem Brüsszelt, hanem főként az extraprofitot bezsebelő, hazai multicégeket, és az őket kiszolgáló szocialista kormányokat teszi felelőssé. Ugyanakkor pontosan olyan szociális intézkedéseket hoz, mint az akkori európai kormányok, hogy ideiglenesen kiegyensúlyozza a lakosság növekvő anyagi terheit.

Az Orbán-kormány 2010 végén lakossági ármoratóriumot hirdet, amely fél évig van érvényben. Szociális alapon, sávosan határozzák meg a gáz árát, amely a közepes méretű háztartások esetében (évi 1200 köbméterig) annyi könnyebbséget hoz, hogy számukra hat hónapig nem emelkedik tovább a gáz ára. A „szinten tartást” a lakossági gázártámogatás felemelésével oldják meg. Az intézkedés mindössze 24 milliárd forintba kerül, de 930 ezer háztartás számára hordoz pozitív üzenetet: a kormány megvédi a rezsit, még ha ezt az emberek nem is érzik a bőrükön.

Budapest, 2013. március 23.
A Fidesz aktivistái aláírásokat gyűjtenek a rezsicsökkentés támogatásához a főváros VI. kerületében, a Hunyadi téri vásárcsarnok előtt 2013. március 23-án.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
A Fidesz aktivistái aláírásokat gyűjtenek a rezsicsökkentés támogatásához a főváros VI. kerületében, a Hunyadi téri vásárcsarnok előtt 2013. március 23-án.
Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Miután a Fidesz látta ennek politikai sikerét, 2011 májusában nemzeti konzultációt indított a multicégek extraprofitjának korlátok közé szorításáról.

Nagyjából ez volt az a pont, ahol elvált egymástól a szakmai és a politikai megoldás, hogy valahogyan kezeljék a növekvő lakossági terheket

– emlékezik vissza egy, a Fidesz akkori működésére rálátó, energiapiaci szakember. Innentől kezdve a szociális alapú, differenciált, de ideiglenes árkiigazítás tervét elvetették. Majd Orbán Viktor miniszterelnök ötlete nyomán egységes, így igazságtalan, rezsicsökkentés vette kezdetét, amely azóta is tart, mondta.

Az államok mindenhol törvényi erővel alakítják a nemzeti piacukat. Ha ezt jól csinálják, képesek a piac gyors árváltozásait kedvezően korrigálni a fogyasztók érdekében. De ha rosszul, akkor torzítják a piaci versenyt a mesterséges árakkal. Ez történt nálunk is.

2011-ben a növekvő világpiaci gázár már kétszámjegyű emelést tenne szükségessé. Ezt főként a vidéken élők, a távfűtéssel rendelkezők, a nyugdíjasok, és a nagycsaládosok éreznék meg leginkább. A kormány pontosan tudja, hogy a „gázárprobléma” összetett, azt gyorsan nem tudja megoldani, hiszen egyes elemei a kormány hatáskörén kívül állnak.

  • A fizetések alacsonyak, de azokat nem lehet emelni.
  • A hosszú távú, orosz-magyar gázszerződés csak négy év múlva, 2015-ben jár le, és módosítani többe kerülne, mint fenntartani.
  • Egy területen van mozgástere a kormánynak, ez pedig a hazai energiaszektor átalakítása.

Visszaállamosítás

A kormány emelte a tétet: 2011 környékén döntöttek arról, hogy visszaállamosítják az energiacégeket. A kormány retorikája arra épült, hogy a multik kizsákmányolják a fogyasztókat, extraprofitra tesznek szert. Ebből következett az a „szükségszerűség”, hogy állami kézbe kell venni ezt a szektort. Egy forrásunk szerint a rezsicsökkentésnek a jóléti intézkedésen kívül azonban lehetett egy másik célja is.

A rezsiharcon keresztül lehet megszerezni a külföldi energiacégeket. Abba az irányba lökik őket, hogy eladják veszteségessé vált magyarországi érdekeltségeiket az államnak. Majd a nemzeti tőkésosztály kezébe adják az energiapiacon azt, amit csak lehet.

Utóbbi forgatókönyvet erősíti, hogy Mészáros Lőrinc érdekeltsége a napokban vásárolta meg a Mátrai Erőmű többségi részesedését a német RWE-től. Ez az erőmű a teljes magyar villamosenergiatermelés 20 százalékát adja, és most 50 milliárd forintért kerülhetett Mészárosékhoz. Ide tartozik, hogy a hazai gázvezetékrendszer csaknem fele részben már a miniszterelnök barátjának, Garancsi Istvánnak az érdekeltségében (MET) áll.

Mátrai Erőmű Zrt.
Fotó: Bielik István / 24.hu

600 milliárd forint kellene

A kormány 2016-ban úgy számolt, hogy a közműcégek felvásárlására és a non-profit rendszer kiépítésére közel 600 milliárd forint kell. Nem tudni, hogy ebben benne van-e az E.ON veszteségessé vált gázüzletágának megvétele, amely 264 milliárd forintba került 2013-ban.

2014-ben a fővárosi tulajdonban lévő Főgáz került át az államhoz. Utána szerezték meg a francia GdF Suez magyarországi érdekeltségét. Később a Tigáz ügyfeleit a Főgáz vette át, idén pedig az Égáz-Dégázt is megvette az állami szolgáltató. Az utóbbi vételárát sem tudni.

2018-ra a gázpiacon az állami Nemzeti Közművek (leánykori nevén ENKSZ) lett a legnagyobb szolgáltató, gyakorlatilag monopolhelyzetbe került.

Szakértők azt mondták lapunknak, ha az állam megveszi a cégeket, az elvileg mindenkinek jó, mert a profit, amit megtermelnek, itthon marad. Csakhogy a profit hiánya egy céget nem igazán ösztönöz innovációra, hatékonyságra, a költségek lefaragására. Az átláthatatlan és irreális díjszabás miatt az állami cég vagy csődbe megy, vagy pedig folyamatos állami támogatásra szorul. Utóbbit viszont az EU tiltja, mert állami támogatásnak minősül.

Ha egyetlen állami cég dominálja a piacot, rögzített hatósági árakkal, az nem tesz jót a versenynek, mert a fogyasztóknak nincs választása. Jelenleg még nem ez a helyzet, hiszen az E.ON tavaly decemberben bejelentette: olcsóbban adják a gázt a lakosságnak, mint az állami gázszolgáltató. Ezt azért tudják megtenni, mert kizárólag a szabadpiacról szerzik be a gázt, ellentétben az állami szolgáltatóval.

Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke mindezt úgy kommentálta, hogy a német vállalat az olcsóbb gázárral beleavatkozik a magyar választásokba Brüsszel oldalán. Pedig valójában arról van szó, hogy az E.On-nál kiszámolták: annyira lement a gáz ára az európai tőzsdéken, hogy a magas magyarországi gázár mellett erre már érdemes lehet új terméket bevezetni. Ezzel a német cég tulajdonképpen akaratlanul, de bebizonyította a rezsicsökkentés sikertelenségét.

2014: a fordulat éve

A kormány rezsipajzsán természetesen nem az E.ON, hanem a világpiac ütötte az első rést. A nyersanyagpiacon 2013 végén jött el a fordulat, 2014-től kezdtek esni látványosan az olajárak. Bár emiatt az oroszoktól is egyre olcsóbban szerezzük be a gázt, a hatósági áras rezsicsökkentés azóta is megmaradt, ahhoz nem nyúlt a kormány. Ezen azonban a lakosság veszített.

A földgáz jegyzési ára az európai piacokon megawattóránként 26 euró volt 2013 végén, és 2016-ra 19 euró körüli szintre állt be – mondta korábban Pletser Tamás, energiapiaci szakértő. Vagyis a földgázárakból most akár 10-20 százalékot lehetne faragni.

De hasonló a helyzet a villamos energiával is. Az áram ára az azonnali piacokon 3 évvel ezelőtt 48 euró volt megawattóránként, most pedig 41 euró közelében mozog. Így ennél az energiatípusnál is lehetséges lenne 5-10 százalékos tarifalefaragás, mondta.

A szabadpiac miatt egy brüsszeli háztartás nagyjából 25-30 százalékkal kevesebbet fizet az energiáért, mint néhány éve. Magyarországon a rögzített hatósági ár miatt azonban ez nem érvényesült.

Olyan rezsiforradalom zajlik Európában, hogy nem fogja elhinni
Nyugaton kevesebbet fizetnek a gázért, mint három éve, ellentétben a magyarokkal. Miért? Milyen lesz a jövő háztartása? Mi zajlik Ukrajnában? Interjú Füzi Ákos energiapiaci menedzserrel.

Egy váratlan külföldi esemény

Miközben a gázpiacon sikerrel terjeszkedik az állam, a távhőpiacon csak próbálkozik, az árampiacon nem várt akadályokba ütközött – egy németországi vállalatfelvásárlásnak köszönhetően.

A német RWE és az E.On ugyanis a napokban jelentett be egy 22 milliárd eurós gigaüzletet (ez a magyar GDP hatoda), ami könnyen betehet az állami terveknek. Ennek lényege, hogy az RWE Európa vezető áramtermelője lesz, úgy, hogy minden korábbi E.On és RWE megújuló érdekeltség hozzájuk kerül, és megtartják a hagyományos erőműveiket is. Az E.On pedig az értékesítési és elosztási oldalra koncentrál majd, azaz ők juttatják és adják el a fogyasztóknak az áramot.

Ez a magyar fogyasztókat úgy érinti, hogy a hazai E.On-é lesz a jelenleg a német REW-csoporthoz tartozó Elmű és az Émász, amivel felülírahatják az állam terveit az áramszektorban. Christian Drepper, az E.On AG szóvivője legalábbis azt írta a G7-nek, hogy a magyarországi tevékenység része a tranzakciónak, így a fogyasztókat és a hálózatot egyaránt átveszik. Természetesen ehhez kell még a GVH engedélye is, a döntés a választások után várható. Ha nyer a Fidesz, szinte borítékolható, hogy az ügyletet nem fogja engedélyezni a hivatal, nehogy veszélybe kerüljenek az államosítási tervek.

The headquarters of German utility company EON is pictured on March 12, 2018 in Essen, western Germany.
EON said on March 12, 2018 it plans to cut up to 5,000 jobs as part of its takeover of the renewables unit Innogy from rival RWE, in a deal that will redraw the country's energy landscape. / AFP PHOTO / dpa / Marcel Kusch / Germany OUT
Az E.On esseni székháza
Fotó: Marcel Kusch / DPA / AFP

Brüsszel is el akarja venni

A kormánynak szinte kapóra jött, hogy 2015-ben indult egy kötelezettségszegési eljárás Magyarországgal szemben, több, az energetikát érintő szabályozás miatt. Az egyik ok az volt, hogy a MEKH törvényerejű rendeletekkel határozta meg a rendszerhasználati díjakat, ami jelentősen megnehezítette, hogy a kereskedők független bíróság előtt fellebbezzék meg a döntést.

A kormány ezt úgy tálalta a magyar közvélemények, hogy Brüsszel el akarja venni a rezsicsökkentés eredményeit. Orbán Viktor azt mondta, hogy az EU támadást indított a rezsicsökkentés és annak nyertesei, a magyar családok ellen, illetve újra a multik kezébe akarja adni az energiaárak megállapításának jogát. Ez azonban óriási csúsztatás, az EU sehol sem írja elő, hogy mennyi legyen az energiaár, ezt éppen a magyar kormány teszi meg.

Nem volt rezsiharc, mert nem volt támadás, uniós harmonizáció viszont annál inkább történt. Utóbbi célja az energiaunió, amely a versenyalapú hatékonyságjavulást célozza. Ez garantálja, hogy a fogyasztó annyit fizet az energiáért, amenyibe az valójában kerül.

2016-ban a miniszterelnök évnyitó beszédében a magyar gazdaság eredményei között említette, hogy sikerült a rezsicsökkentést megvédeni. A valóságban mindez csak annyit jelent: az elmúlt években sikerült a lakossággal több pénzt fizettetni az energiáért, mint amennyi az valójában került az államnak.

Fotó: Kovács Tamás / MTI

Ember Zoltán korábbi cikkei
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Hungary's forward Adam Szalai (C) celebrates scoring with midfielder Balazs Dzsudzsak and defender Willi Orban (L) during the UEFA Nations League football match Hungary v Finland in Budapest on November 18, 2018. (Photo by ATTILA KISBENEDEK / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.