Gazdaság
Tiborcz-Istvan-Orban-Viktor(960x640).jpg (Array)

13 milliárdos büntetés lehet Orbán vejének üzletéből

Vitéz F. Ibolya
Vitéz F. Ibolya

újságíró. 2018. 01. 22. 06:02

Korábban a témában:

Pontosan 43,7 millió euró, azaz több mint 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolja az OLAF, az Európai Unió csalás elleni hivatala a miniszterelnöki vej, Tiborcz István egykori érdekeltsége, az Elios Innovatív Energetikai Zrt. látványos közpénzes tarolása kapcsán.

– tudta meg a 24.hu.

Ez derül ki a hivatal pénzügyi ajánlásából, amelyet az Európai Bizottságnak tett, és amelyet – két évig tartó vizsgálatának eredményével egyetemben – megküldött a magyar hatóságoknak is.

Kormányközeli forrásból úgy értesültünk, hogy az OLAF-ot vezető Nicholas John Ilett által még karácsony előtt ellenjegyzett dokumentumok rég megérkeztek a Miniszterelnökségre. Lázár János kancelláriaminiszter azonban egyelőre nem hajlandó beszámolni a megállapításokról. Pedig azok igencsak súlyosak.

A bűnlajstromban közbeszerzési szabálytalanságok sora, az eljárások manipulálása, a résztvevők közötti összeférhetetlenség és csalás gyanúja is szerepel.

Az Elios nyerőszériájának csúcsán, 2014-ben és 2015-ben összesen több mint 11 milliárd forint árbevételt produkált és tulajdonosainak több mint egymilliárd forint osztalékot fizetett. Az uniós csalás elleni hivatal azonban nem a családi gyarapodás okán kezdett vizsgálódni. Annyi derül ki a dokumentumokból, hogy „különböző forrásokból” kapott információkat, amelyek szerint befolyásolhatták a pályázati eljárások eredményét, különösen egy mérnöki tanácsadó céggel, a Sistrade Kft.-vel való összejátszás révén.

Leegyszerűsítve: a Sistrade a projektek előkészítésén dolgozott az uniós támogatásokra jogosult önkormányzatoknak, az Elios nyert ezeken a pályázatokon, ő lett a munka kivitelezője. A két társaság pedig összekapcsolható korábbi tulajdonosaikon, Tiborcz Istvánon és Hamar Endrén keresztül – erre jutott az OLAF is számos korábbi tényfeltáró cikkhez hasonlóan.

A két iskolai jóbarát az Elios-tulajdonos Green Investment & Solutions Kft.-ben közösködött, Hamar 2013 januárja és áprilisa között volt tulajdonos-ügyvezető, azután pedig az Orbán Viktor legidősebb lányával, Ráhellel 2013 őszén összeházasodó Tiborcz vette át tőle a stafétát és 2015 áprilisáig ő jegyezte a társaságot. (Addig, amíg az egyik építőipari üdvöske, a WHB-tulajdonos Paár László egyik cége át nem vette a Green Investmentet.)

Attól tartok, Hamar Endrével vitetik el a balhét – utalt az egyik informátorunk arra, hogy Hamar egyúttal a Sistrade-nek is tulajdonos-vezetője, így az ügylet mindkét ágán érintett.

Akkor is, ha a piacon úgy tudják, nem értelmi szerzőként került képbe.

A csalás elleni hivatal a környezet és energia operatív program keretében megvalósított harmincöt közvilágítás-korszerűsítési projektet vizsgált, ezekben az Elios vagy fővállalkozóként vagy konzorciumi tagként szerepelt. Miután nyert a 2009 szeptemberében, illetve 2012 decemberében épületenergetikai fejlesztések és a közvilágítás korszerűsítése, valamint a 2014 szeptemberében a közvilágítás energiatakarékos átalakítása címen meghirdetett pályázatokon.

A javasolt támogatásmegvonás

  • 2009: 3 projekt, 0,534 euró
  • 2012: 17 projekt, 29 millió euró
  • 2014: 15 projekt, 14,2 millió euró

Az OLAF-vizsgálat a 2009-es csomagban még csak szabálytalanságokat talált a közbeszerzések során, például lényegesen megváltoztatták a pályázati felhívás tartalmát, ám erről nem értesítették az összes pályázót.

Később súlyosbodott a helyzet, a 2012-es pályázatok kapcsán már alkalmatlan ajánlatok befogadása, a LED-lámpák feltételezett élettartamáról szóló fals dokumentáció is előkerült. Fennakadt az OLAF olyan elemeken is, hogy a beruházást követő 15 évre fix áron kellett szerződni a fenntartásra, holott az ilyen szerződéseket célszerű piaci áron megkötni. Diszkriminatív műszaki előírásokra, az irányított eljárás nyomaira is bukkant az OLAF, a 2012-es pályázatok kapcsán pedig egyenesen „csalási sémáról” tesz említést. Ebből olyasmi bontakozik ki, hogy a költségbecslést valótlan adatok alapján, mesterségesen felduzzasztották, a kiírást pedig úgy irányították, hogy az a kivitelező nyerjen, amelyik kapcsolatba hozható az önkormányzati tenderek tanácsadó cégével.

A kormányzat még adós az Elios-Tiborcz ügyben érdemi nyilatkozattal, egyelőre Kovács Zoltán kormányszóvivő közleményével kellett a nyilvánosságnak beérnie. Tájékoztatása szerint a 2004 óta folyó közvilági fejlesztéseket 2015-16-ban egyszer már vizsgálták, és a magyar hatóságok a mostani kérésnek is eleget tesznek. Állítása szerint „az OLAF vizsgálata a Bajnaikormány idején elindított, és később is folytatott közvilágítási program pályázati felhívásait érinti”.

Ami a Bajnai-kormány szerepét illeti, a 2009-es csomagból mindössze három projekt akadt fenn az OLAF szűrőjén és ezekből félmillió euró támogatásmegvonást szorgalmaz. Azt viszont nem említette a közlemény, hogy

a 2012-es és a 2014-es pályázatokra, azaz a Fidesz-érára jut a javasolt támogatásmegvonás több mint 98 százaléka.

Nincs ok a hallgatásra

Az ellenzék hiába követeli a miniszterelnök családjáig érő ügy részleteinek a nyilvánosságra hozását, Lázár János azt közölte, hogy ezzel addig várni kell, amíg az Európai Bizottság lezárja az ügyet. Erre azonban semmi sem kötelezi Magyarországot, az OLAF a vizsgálatát befejezte, az anyagokat megküldte, innen fogva Magyarország térfelén pattog a labda. Ahogy az Index is levezette, nincs akadálya annak, hogy ismertessék az OLAF megállapításait, hasonlóan a 4-es metró esetéhez. Lázár Jánoson áll, mit hoz nyilvánosságra a paksamétából, illetve Polt Péteren, hogy a vádhatóság mit hoz ki majd az ügyből.

 

A csalás elleni hivatal az Európai Unió pénzügyi érdekeit szem előtt tartva működik, csalásmegelőző és -elhárító szervezet. Ha az uniós támogatások felhasználása során szabálytalanságot észlel, akkor erről tájékoztatja az Európai Bizottságot, ha csalás gyanúja merül fel, akkor az adott tagország ügyészségét is értesíti. A jogi/bűnügyi eljárás ez utóbbi dolga, az Európai Bizottsággal pedig a magyar kormány tárgyalhat a támogatásmegvonás mértékéről. Ez történik most, a konkrét esetben is, ha van méltányolható érv a 100 százalékos támogatásmegvonás ellenében. Az alku kilátásai azonban nem túl fényesek, ha Corina Cretu regionális politikáért felelős uniós biztossal kell egyezkedni. Ő korábban azt találta mondani  a Hír TV szerint, hogy Romániában lecsuknák a miniszterelnököt, ha a vejének ítélné a közbeszerzéseket.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.