Belföld

Nyilvános a 4-es metró korrupciós jelentése

A kormány mégis közzétette.

A kormány honlapján tette közzé az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) több mint 100 oldalas jelentését a 4-es metróról. Korábban olyan hírek láttak napvilágot, hogy az komoly korrupciót tárt fel a beruházással kapcsolatban. A kormány feljelentést tett az ügyben, de nem akarta nyilvánosságra hozni a dokumentumot, noha Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke is azt nyilatkozta, a jelentés az első betűtől az utolsóig a nyilvánosságra tartozik, mert abban a 4-es metró beruházásánál elköltött magyar és uniós közpénzekről van szó.

Az OLAF már korábban közölte, nem igaz, hogy a 4-es metró ügyében csak 2010 előtt történtek súlyos visszaélések. A hivatal mintegy 167 milliárd forintos károkozást tárt fel a beruházásnál, ezért az Európai Bizottság 76,6 milliárdos büntetést szabhat ki Magyarországra – közölte még a hónap közepén a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára január közepén.

Tarlós István főpolgármester már korábban nyilvánosságra akarta hozni az OLAF-jelentést, de a Miniszterelnökség óva intette ettől,

hacsak nem akar évekig pereskedni például multinacionális cégekkel.

A Figyelő ugyanakkor több forrásból származó értesülései alapján közzétett részleteket a dokumentumból, azt írta, hogy 60 szerződésnél találtak szabálytalanságot. Az OLAF a teljes szerződést szabálytalannak minősítette és 100 százalékos korrekciót javasolt, ami 21,6 milliárd forintnyi uniós támogatást érint.

Az OLAF szerint “szabálytalanság, csalás, korrupció, az EU-s pénzek hűtlen kezelése” volt jellemző a legdrágább, uniós támogatással megvalósult magyar uniós projektnél 2007 és 2013 között. A jelentés fedőlapján érintettként szerepel a fővárosi önkormányzat, az Alstom és Medgyessy Péter. Korábban a kormánypárti Magyar Idők már írt arról, hogy összesen több mint 597 ezer euró áramlott a korrupciós botrányba keveredett francia járműgyártótól az egykori miniszterelnök családi cégéhez. Medgyessy Péter még aznap az Indexnek elismerte kapcsolatát az Alstommal, szerinte

a díj a cég árbevétele volt, ami után adózott, és kilenc ember többéves munkájának az ellenértéke.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal jelentése egyértelműen bizonyítja a baloldali kormányok és a 2010 előtti budapesti városvezetők felelősségét a 4-es metróberuházás korrupciós botrányában – közölte a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.  Csepreghy Nándor azt mondta, a jelentést már 2016 végén megkapta a kormány, adatvédelmi okokból hozták csak most nyilvánosságra. Az elmúlt 13 év legnagyobb korrupciós ügye miatt az országnak várhatóan 59 milliárd forintot kell visszafizetnie az Európai Unió számlájára – tette hozzá.

A 4-es metró 452 milliárd forintba került, ebből a gyanú szerint 272 milliárd érintett csalással, szabálytalan felhasználással, 166 milliárdot pedig elloptak.

Csepreghy szerint a fejlesztéshez 76 milliárdot használtak fel a Közlekedési Operatív Program terhére, ebből 59 milliárd forint volt az EU hozzájárulása, ezt a pénzt követelheti vissza Brüsszel. A négy éven át tartó nyomozás eredménye szerint a kifogásolt szerződések – egy kivételével – 2010 előtt, vagyis a Medgyessy-, a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány, illetve a Demszky Gábor-féle városvezetőség regnálása alatt született. Ez azt jelenti, hogy minden idők legkorruptabb beruházása a baloldali kormányokhoz köthető – mondta.

Felkérték a Főpolgármesteri Hivatalt, hogy február végéig fogalmazza meg a jelentéssel kapcsolatban a saját álláspontját, és keresik a lehetőségét, hogy a költségvetés visszakövetelhesse az érintett politikusoktól és cégektől a büntetés összegét – mondta Csepreghy Nándor.

Tarlós: közzéteszik a szerződések dátumát

A főváros honlapján teszi közzé az Európai Csalás Elleni Hivatal 4-es metróról szóló jelentésében észrevételezett szerződések, megbízások dátumát – közölte Tarlós István. A főpolgármester felsorolta az említett dokumentumok dátumát, megerősítve, hogy az észrevételek, egy kivételével, a 2010 előtti időszakra vonatkoznak.

Az OLAF szerint a 2010 utáni egyetlen szabálytalanság egy sokkal súlyosabb, korábban előidézett szabálytalanságra vezethető vissza.

Tarlós István azt mondta: az ellenőrző mérnök esetében komoly összeférhetetlenségi szabálytalanság volt, és 2010 után kénytelenek voltak közbeszerzési eljáráson kívül mérnököt kijelölni. Az OLAF a közbeszerzési eljárás elhagyását kifogásolta, de hozzátette: figyelembe kell venni, hogy egy rendkívül súlyos szabálytalanságot szüntetett meg a főváros, illetve a BKV.

A főpolgármester érthetetlennek nevezte, hogy az OLAF miért nem hozza nyilvánosságra saját jelentését, miközben odaadja másoknak, a nyilvánosságra hozatal esetleges következményeire figyelmeztetve. Mint mondta, a Miniszterelnökség arról tájékoztatta, hogy a zárójelentésben szereplő információk más hazai és nemzetközi hatóságok bírósági eljárásainak megindítását is eredményezhetik.

Demszky Gábor volt szabad demokrata főpolgármesternek a 4-es metró kapcsán tett kijelentéseire reagálva Tarlós István elmondta: a metró bekerülési ára nem 452 milliárd, hanem 406 milliárd forint, és az a 82 milliárd forintos összeg, amellyel Demszky szerint 2010 és 2014 között emelkedtek a költségek, “nem létezik”. Őt 2010-es megválasztása után 1166 vállalkozói többletkövetelés várta. A többletkövetelések összege 60 milliárd körüli volt, nem 82 milliárd, és ezeket a többletköveteléseket 2010 előtt halmozták fel – tette hozzá.

Tarlós István kérdésekre válaszolva a fővárosi tömegközlekedési megállók síkosságmentesítéséről elmondta, hogy az ügyben személyesen intézkedett. Az 2024-es olimpiarendezés kapcsán indított aláírásgyűjtésről Tarlós István kijelentette, ha lesz népszavazás a kérdésben, akkor annak az eredményét tiszteletben tartja majd.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik